Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)

1921-01-16 / 12. szám

Szeged, 1921 január 16. Ára 2 korona. Vasárnap, II. évf., 12. szám. 3 Mi lesz az egyetemmel? SZEGED, január 15. (CVS.) Az az tigyefosyottfág, az önérdeknek az a nemtörődöm Élközömbös védetlen hagyása, amelv Égész Magyarországot jellemzi tipikusan és nagymértékben elhatalmasodott tulajdonsága Szeged városának is Az a szomorú tény, hogy bennünket: magyarokat, a külföld alig ösmert szörnyen megbosszulta magát rajtunk' Teleki Pá geniáhs és szorgos munkával gyűjtött bizonyítékai Idafekíelték az ezeréves magyar balsors véren vásárolt igazságát a Legfelsőbb Tanács elé, akkor már későn volt: a hazugsagok, az igazságtalanságok, a lehetetlenségek előre elkészített mozaik-térképébe akkor már csak ez a Jeghazugabb, legigaztalanabb, legle587 hetetlenebb országtorzó illett bele és a győztesek az erősebb jogán állva sem kezdették a hosszú idők munkáját élőről. És amint az egész országot jellemezte az önérdek teljes figyelmen kívül hagyása, ugy jellemzi ezSzegedet is. Tele van Szeged ma is panasszal, hogy az ország és a mindenkori kormányok mily keveset tettek eddig is éilt. Nemakarjukezzelitt azt mondani, hogy tisztán Szeged közömbösségén múlott volna az intéző körök szükkeblüsége, — nem, sét megállapítjuk, a" p^usan, minden utánjárás nélkül is többet kellett volna Szegedért tenmök, mint amennyit tettek, de az tagadhatian, hogy Szeged maga sem viselte ugy a saját érdekét a szivén, ahogyan azt lennie kellett volna. 'gy van most például az egyetem a°Jga. Debrecen teljes aktivitással dolgozik Szeged érdekei ellen, be•t a, lanárokat, megkörnyékezi az újságokat, hangulatot csinál maga mellett es Szeged ellen. Biztosra vesszük, hogy Debrecen már számol lul igy a kolozsvári tanárokat ei kell neiyeznie és lakásokat biztosit a számukra. Szóval Debrecen megSJEÍ?*0'' mi« Szegeden szépen SlTvik *?yÜlést is 'Etának, de ha nalí,kh ^r levélben a városhoz fordulna hogy miké is tes7 majd a tanárok elhelyezésével — ez a kérdés a legnagyobb farokat váltaná ki a hivatalos és a nem hivatalos faktorok csak beszédre beidegezett agyában. wJenn,' kell valamit, produkálni Keu valamit előzetesen már az egyeirodáí 5™ érdekéhen, mert különben igaS?*"^ kívánhatjuk a kolozsvári wnároktól sem, hogy idejöjjenek jegedre s a Stefánia néhány padjai es a korzó sok széke legyen az egyetlen helyük, ahol lepihenhetnek. s7Ív^any' a kormányelnök és a wSnn,Szter jóindulata bizfos mo^gítl^^"' 2 tanáT0k hai!a" Mégis Szegedre jön a kolozsvári egyetem. — Dr. Menyhárt Gáspár és dr. Dézsy Lajos dékánok nyilatkozata a Szeged számára. — BUDAPEST, január 15. (Kiküldött tudósítónk telefonjelentése.) A kolozsvári egyetem elhelyezésének esélyei valósággal kaleidoszkopszerüen változnak. Tegnap még az volt a iátszat, hogy Debrecennek sikerült Szeged elé kerülnie, ma aztán, amikor a Szeged-nek sikerült a legautentikusabb nyilatkozatokra szert tennie s a kérdésben végre tiszta képet nyerni, az az érzésünk, hogy a sokhónapos reménykedés nem volt hiábavaló s az egyetem hamarosan Szeged falti között talál otthonra. A Szeged budapesti munkatársa fölkereste a kolozsvári egyetem több érdemes professzorát, akik kimerítő részletességgel nyilatkoztak a Szeged számára. Nyilatkozataikat telefonon közölte vélünk munkatársunk s azokat alább adjuk. Ugyancsak Szeged város javára billenti a mérleget az a néhány nyilatkozat, amely egy vezetőcikk visszhangjaképpen a budapesti Szteaf-barf jelent meg, kolozsvári egyetemi tanárok tollából s amelyeket alább ugyancsak ismertelünk : 'c : A Szeged számára eíhangzott nyilatkozatok a következők : Dr. Menyhárt Gáspár, a kolozsvári egyetem jogikari dékanja: — Nem felel meg a valóságnak az a hír, hogy a kolozsvári egvetem tanárai csatlakoztak volna a debreceni mozgalomhoz. Annyi történt hogy a debreceni egvetem meghívását egyes tudományos karok tárgyalták s azt a véleményt nyilvánították, hogy a meghívás olyan uj mozzanat, amellyel foglalkozni ke!) Evégből bizottságot küldöttek ki' mely megvizsgálja, hogy az ország szükséglete s a tudományos munka eredményes folytatásának szempontjai alapján mi volna jelenleg kívánatosabb: a debreceni egyetemmel való együttműködés, vagy i(üjön Szegeden az egyeiettf felállítása, — hogy aztán a bizottság véleménye alapján az egyetem a meghívásra érdemben nyilatkozhasson. — Az egyetemi tanács is jiyen értelemben határozott és kérte a kultuszminisztert, hogy amennyiben maga is helyénvalónak látja, járuljon hozzá a bizottság kiküldéséhez, ellenben t az egyetem, mint ilyen, állást nem foglalt 8 legkevésbé csatlakozott a Debreoenbe menés gondolatához. — Egyes tanároknak lehet az a meggyőződésük, hogy jó volna a debreceni meghívást elfogadni,amint mások abban a meggyőzidésben élnek, hogy ez nem szerencsés megoldás és Szegedre menni sokkal helyesebb, de az egyetem hivatalosan még nem nyilatkozott. — Haller volt kultuszminiszter már döntött Szeged mellett. Az a kérdés, hogy a jelenlegi miniszter fentartja-e elődje elhatározását. Ha igen, a bizottság kiküldése is fölösleges. Az egyetem csak véleményt nyilváníthat, de érdemben még véleményt sem nyilvánított. Dr. Dézsy Lajos, a filozófiai kar dékánja: — Az egyetem kérdésében nincs semmi nóvum. Bizottság kiküldőét kérték s most várják a miniszter engedélyét. A kérdés csak az : miféléi meg jobban a tudományos érdekeknek ? Hangsúlyozni kívánom hogy minden kolozsvári egyetemi tanár a hála és szeretet hangján beszél Szeged város közönségóról s annak meghívásáról. A kérdés eldöntésének legnehezebb része az orvosi fakultás elhelyezése. Ue hol vagyunk még ettől? Korb Flóris egyetemi tanárt is felkereste budakozhátot^ 5 * -Vili A szegedi egyetem ügye a budapesti sajtóban. csütörtöki számában Erdély egyeteme címen megjelent vezércikkre, amely a kolozsvári egyetemnek Debrecenben való elhelyezése mellett felhozott érvekkel foglalkozik, Tóth Károly és Hornyánszky Gyula kolozsvári egyetemi tanárok ma a következő nyilatkozatot tették: — Az a memorandum, melyről a cikk szól, nem hivatalos munkálat még a hivatalos állásfoglalás előtt készült és az egyetem jelenleg Budapesten működő tanárainak többsége, tekintet nélkül kari hovatartozandóságukra, elfogadta azt. A hivatales tárgyalás során két ka/ már el is fogadta a memorandurti álláspontját, a másik két kar pedig végleges állásfoglalását a helyszínre küldött bizottságoktól te" függővé. Az egyetemi tanács ugyanerre az álláspontra helyezkedett. Minthogy az emiitett memorandum kivonatos ismertetése könnyen azt a látszatot keltheti, minthT a memorandumban foglaltak az egyetem hivatalos álláspontjának felelne meg. szükségesnek véltük a tényál ás ismertetésé'. Az Erdély egyeteme ci.T.ü közleményre vonatkozólag egy magát meg nem nevező kolozsvári egyetemi tnnár is nyilatkozott s többek közölt ezeket irja: — Debrecen javaslati az egyetem tanácsától származik, mit az oltani orvosi kar (három tanár) küíön véleményben nyújtott be a kultuszminiszterhez, melyben azt vitatja, hogy a terv (három egyetem egyesítése Debrecenben) végre nem hajtható. Az orvosképzés érdeke egyenesen megköveteli, hogy legalább három, de ha leher, négy (vagy még több) orvosi kar legyen. A szegedi elhelyezéshez minden helyiség megvan. A debrecenihez, mint tudjuk, három év múlva lenne elég hely egyszeres tanszékek esetén is. — Semmivel sem kerülne kevesebbe a három egyetem Debrecenbe vitele, mint egy harmadik, a szegedi felállítása a meglévő tanári karral. Es ami a fő, szűkösebb vonatkozásban többet ér három-négy egyetem, mint kettő. Francia lap Magyarország helyzetéről. PÁRIS, jan. 15. A le Temps iqa budapesti tudósítója nyomán: Magyarországon valamennyi politikai tábor a nagykövetek konferenciájának határozatait végső keserűséggel tárgyalja. Azt tartják, hogy ez ellentétben van a mult évi május 6-iki kisérő levéllel, amely kijelentette, hogy amennyiben az érdekelt felek egyike kívánja, az eredetileg tervezett határvonal egyes helyeken barátságosan helyreigazittassék. A magyarok pártkülönbség nélkül kijelentik, hogy hazájuk nem adja ki Ausztriának a nyugatmagyai országi területeket, amig minden lehető jogorvoslatot ki nem merítettek. A német propaganda, amely az utóbbi események hatása alatt erősen dolgozott Budapesten, igyekezett meggyőzni a közvéleményt, hogy Franciaország az, amely Magyarországgal szemben állandóan rosszakaratú és hogy Németországban megvan a szükséges jóakarat és képesség, hogy ennek az országnak felemelése és újjáépítése terén segítségére legyen. Szrájkolnak a bécsi telefonkezelők. BÉCS, jan. 15. A postások sztrájkja átterjedt a telefonistákra is. Budapesttel ma hajnali 3 óra óta nincs összeköttetés. Remélik, hogy a fenyegető általános sztrájk elkerülhető lesz. Ma van a LENG YELlfÉR-nek*bemutatója a SZÉCHENYI-MOZIBAN. A főszerepekben: PETROVICH és BOJDA JUCI. Az első része „KAKUKFIÓK" alcímmel ma, szombat, vasárnap és hétfőn van műsoron. Előadások: