Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)

1921-01-16 / 12. szám

SZEGED Szeged, 1921 január lé^Jtoj „Népegyetem"-e a népfőiskola? SZEGED, január 15. A szegedi népfőiskola megnyitásakor ittidőzött fővárosi küldöttség egyik rokonszenves tagja, Ispanovics Sándor polgári iskolai igazgató, a népfőiskola eszméjének egyik lelkes előharcosa, valaháfiyszor a „népfőiskola" szó elhangzott, mindig közbeszólt: Népegyetem. Gróf Teleki Pál miniszterelnök beszámolójában — őszinte örömünkre — szintén hangoztatta gazdaközönségünk főiskolai nevelésének szükségességét, földmives-egvetem-nek mondván a létesítendő iskolát. Gazdatestvéreink érzékenységét a parasztegyetem elnevezés sem sértette volna. Épp a napokban hallottam Alsóvároson: Minek ide még egy egyetem ? Hisz* van már parasztegyetem! Kérdés már most, nép-, földmives- vagy parasztegyetem-e a népfőiskola? Ispanovics Sándornak azt feleltem a népfőiskola megnyitása után: Ma még nem mondhatjuk népegyetemnek; de mindent el kell követni, hogy azzá legyen. Az igazi egyetem a középkorban alakult ki. Hatása hamarosan kiterjedt az egész akkori müveit világra ugy, hogy a középkor második felében — a pápaság és császárság mellett — az egyetem lett a harmadik nagyhatalom. Maga az „Universitas" szó azonban nem a tudományok egyetemét (ezt studium generalenabe mondták), hanem a testületet, a tanároknak vagy hallgatóknak, vagy mindkettejöknek testületeit jelentette. Századunk feladata, hogy — lépést tartva a társadalmi fejlődéssel és a tiszta demokrácia megvalósítására törekedvén— megteremtse azt a nevelési intézményt, amelyet társadalmunk minden egyes fölserdült tagja ugy emlegessen: a mi egyetemünk. A „ népegyetem" következőleg csak akkor valósulhat meg, ha — Szeged példáját követve — a népfőiskola hazánkban olyan általános elterjedést nyer, hogy minden egyes ifjú honfitársunkat fölkarolhatja, jelleme kialakulásának Legválságosabb idején Szükségképpen sok irányban kifejlődőit lelki erőit összhangzatos egységbe segiti és ebben megszilárdítja. Ennek ugy egyéni, mint szociális és igy nemzeti jelentőségét oly döntőnek érzem, hogy már 1916 nyarán a harctérről sürgettem népünk főiskolai nevelésének a honvédelem keretében való megoldását. Az egység a társadalmi egymásrautaltság meglátása és átérzése kivánja, a trianoni béke pedig reákényszerit hogy a honvédelemre való nevelessel a népfőiskolai képzést szerves kapcsolatba hozzuk. Ma már nyilvánvaló, hagy mindennél fontosabb a társadalmi béke és a közös célra való törekvés. Egyéni erős akarat, erkölcsi jellemek nélkül azonban sohasem lesz társadalmunk igazi akaratközösség. Már pedig a többi nemzet csak annyira becsül, vagy retteg megbántásunk gondolatától is; csupán annyi támogatást remélhetünk igazságunk kivívásáért folytatandó küzdelmünkben: amennyi erőt közös célunk elérésére képesek vagyunk egyesíteni. Hogy a skandináv népek népfőiskolái függetlenek a katonaságtól, az ne zavarjon senkit e kérdésen való gondolkodásában. E függetlenség ott sem jelent teljes elzárkózást. Hiszen dán példára vezényeltek a mi népfőiskolánkba is tiz derék továbbszolgáló altisztet és két állami rendőrt. E kapcsolatot általánossá és intézményesen szervessé kell tenni, különben — főképpen pénzügyi okok miatt — belátható időn belül nem valósulhat meg a magyar népegyetem. A modern katonai nevelés ugy sem becsülheti többé a „drill"-ben egyedül célravezető eszközét. Ezzel nem fogja meg a lelkeket és nem fejlesztheti ki, nem is hasznosíthatja az egyesek képességeit a lehetséges és ma különösen szükséges mértékben. Kívánatos tehát, hogy kapcsolatba hozzuk a katonai kiképzést a népfőiskolai neveléssel. Az ilymódon a nemzetnevelés eszméjétől áthatott katonai nev'elés nemcsak egyik főtényezőjévé lenne köznevelésünknek, hanem — éppen a népfőiskola révén — népnevelésünk befejező tényezője: Az elemi népiskolában megalapozott s a továbbképző (ismétlő) népiskolában az életpálya irányában alkotó tevékenységre sarkalt ifjú jellemnek harmadik fokon a népfőiskola adná meg a tudatos nemzeti (szociális) akarat acélos zománcát. így lehetne hadseregünk az egyesitett, közös célokra törekvő belső nemzeti erőknek megfelelő reprezentálja kifelé. Maga a voltaképeni katonai kiképzés csak egy részét tenné a honvédelemre való nevelésnek, amelyre már az iskolák és főkép a cserkészalakulatok tudatosan előkészíthetnének. Megfelelő beosztással igy egész ifjúságunkat kiképezhetnék. Az újoncok a téli félévben » népfőiskolákon nevelődnének, a nyári félévben pedig karcászati kiképzésben részesülnének. De ekkor sem szűnnék meg a jellem elméleti uton való nevelése, amit az időszerű kérdések megbeszélésével lehetne foganatosítani. Az akaraterő közvetlen fokozását pedig a gyakorlásra legtöbb és legjobb alkalmat szolgáltató szakszerű dolgoztatással kellene biztosítani. Igy az egyesekben nemcsak a munkaképesség fokozódnék, hanem a fegyelmezett munkára való készség is, ami a többet és jobban termelésnek alapja. Szellemi pályákra készülő ifjaink — részletes tervem szerint — ugyancsak „végigszolgálnák" honvédő egyetemi évüket. Ezalatt harcászati kiképzésben részesülnének, elsajátíthatnának valamilyen gazdasági vagy ipari munkát, a népfőiskolákon pedig — az erre alkalmasak — segédkeznének az elméleti és gyakorlati nevelő oktatásban. Hadseregünk igy egyesíthetné társadalmunk minden egyes polgárrá avatandó tagját az Jfju Magyarország"-ban. Honvédeink és honvédnőink — az ilymóden humanizált milUárizmus szellemében — munkájukkal a világbékét szolgálnák, tudatosan törekedve a nemzetek testvériesülésére, de mert élni akarnak - kényszerítő szüksíg esetén — Hépesek es készek lennenek a harcra is. Ma már nem hadseregek, hanem egész nemzetek szelleme és tudasa mérkőzik egymással. Lehet-e gondolkodó magyar tehát, aki ne kívánná, hogy a szegedi népfőiskolából mihamarabb kialukuljon a magyar néptgyetem ? Várady József. Küszöbön az Andrássy-párt megalakulása. — Számosan állnak az zászló alá. — BUDAPEST, jan. 15. Gróf Andrássy Gyula pártalakitási mozgalma — írja az Az Újság — döntő stádiumba juteit. Mozgalmas tárgyalás folyik az egész vonalon. Ma már ugy lehet jellemezni a helyzetet, hogy az uj párt megalakulásának küszöbén állunk. Nemcsak a keresztényszocialista ellenzék és a disszidensek szorítanak kezet Andrássyval, hanem minden pártból számosan tömörülnek az uj zászló alá a legjobbak soraiból. Bizonyosra lehet venni, hogy a Nyugatmagyarország ügyében uj nyilatkozatot ad ki az osztrák kormány. BUDAPEST, jan. 15. Az Újság bécsi szerkesztősége jelenti: Feltétlenül beavatott helyről ugy értesülünk, hogy az osztrák kormány legközelebb ujabb nyilatkozatot fog kiadni Nyugatmagyarország ügyében. Sándor szerb régens trónbeszéde nemzetgyűlés egészen megváltozott pártviszonyok között fog megnyilni február 3-án, aminek igen jelentős befolyása lesz a politikai helyzet alakulására. Az uj centrumpárt mint nobilis ellenzék mutatkoeik be a parlamentben és a reálpolitika ideáljaiért száll porondra. RENÉ C RESTÉ TIH-M1NH JODCS BELGRÁD, jan. 15. (M. T. I.) Sándor régens herceg a tegnapi alkotmányozó ülésen többek között ezeket mondotta: — Őseink megtelepedtek ezeken a területeken, de mi vagyunk először abban a helyzetben, hogy egyetlen államban egyesíthetjük nemzetünket. Felhívom a figyelmüket arra, hogy igazság gyakoroltassék minden felekezettel szemben, igazság a nagyokkal és kicsinyekkel, az erősekkel és gyengékkel szemben, igazság még azokkal szemben is, akik nem viselik nevünket, nem a mi fajunkhoz tartoznak, de mégis a mi polgártársaink. Társadalmi és állami fejlődésünk érdekében különösen arra hívom fel figyelmüket, hogy gazdasági rendben uralkodjék igazságosság. Meg vagyok győződve arról, hogy ennnek az igazságosságnak ki kell fejlődni. Csakií ezen az áron lehet az emberi civilizációt megóvni azoktól az időszakos megrázkódtatásoktól, amelyei" napjainkig megnyilvánultak. Szegeden alakul meg I a Felvidéki Kuruc-Szövetség, Keddei tartják meg az alaHuló-gyülést. SZEGED, január 15. j (Saját tudósítónktól.) A Szegeden tartózkodó felvidéki menekültek elhatározták, hogy megalakítják a Felvidéki Kuruc-Szövetség-et, mely célul tűzi ki, hogy lankadatlan, lelkes propagandát fog kifejteni a tőlünk elrabolt Felsőmagyarország visszaszerzése érdekében. A Szövetség intéző-bizottsága a következőlelkes felhívásban szólítja fel az érdekelteket a csatlakozásra * Felvidéki Testvérek! Északmagyarországot, Tököli, Rákóczi és Kossuth Lajos hazáját a nemzetek legaljasabbika, a gyávaságukról híres cseh horda tartja megszállva. Ottmaradt véreinknek a súlyos sanyargatások, bebörtönözések és kegyetlenségek által felkorbácsolt jajkiáltásaitól • hangos ma egész Európa. Mindenütt megértésre és rokonszenvre találnak e panaszos és fájdalmas szavak, csak talán mi, szegediek nem akarnánk testvéreink fájdalmait és panaszait meghallani? Felvidéki Testvérek! Késmárk, Tököli vára, Kassa, Rákóczi temetkezési helye és Pozsony, az ősrégi magyar koronázó város az idegen rabiga súlyos és nehéz láncait viseli. A Felvidék minden elvesztett, illetve gyalázatos módon elrabolt göröngyéhez minket ezredéves szép és örökbecsű emlékek fűznek. Felvidéki Testvérek I Aki felvidékinek érzi és tartja magát, aki gerinces ember, aki tud cselekedni, mert mer és akar, az édes szülőföld érdekíben, az jelenjen meg kedden folyó hó 18-án délután 5 órakor ' Kálvária-utca 10. szám alatt „Tevéi- nagytermében. A Felvidéki Kuruc-Szövetsh intéző-bizottsága. KÉSZ A HADIVÁLT6ÁQRÓL SZÓL-Ó TÖRVÉNYJAVASLAT. Belitska Sándo honvédelmi miniszter a hadiváltságról szó* törvényjavaslatot fogja elsőnek a nemzet' gyűlés* elé terjeszteni. Ez a törvényjava'' lat fokozatos váltságot ró a háborubaf részt nem vett hadköteles férfiakra aszerii" amint egyáltalán nem katonáskodtak, itf' hon voltak, vagy a hadtápkörleten volta*A váltság a jövedelmi adóhoz viszony"1 KORZO-MOZI _ , . Igazgatóság 455. Telefon: {^ztár n_$5 Szombaton és vasárnap, január hó 15-én és 16-án CHLDCRON színmüve filmen, hat felvonásban. A főszerepekben: Albert Steinrück és Lili Dagover. n Előadások kezdete: " I hétköznap fél 5. negved 7 és 8 órakor, vasárnap 3, fél 5, négyed 7 és 8 órakor. Illatszer és kozmetikai különleges' ségek, eredeti kölni vUek és finotf azAppanok legolcsóbb bevásárlási hely* gáspAr illatszertár Széchenyi-tér 7. sz. ^