Szeged, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)

1920-12-25 / 110. szám

Szombat, I. évf., 110. szim. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: évre 280 kot. I Negyedévre 70 kor. évre 140 ,. | Fkv hóra 25 „ Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG tS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. • Telefon 11-33. A FÁKLYATARTO SZEGED. A SZEGED számára irta: GRÓF TELEKI PÁL. Boldog Karácsonyt kívánok a választókerületemnek és egész Szeged városának. Olyan a mi helyzetünk, hogy ma minden energiát a haza szolgálatába kell állítani. Nincs értelme annak, hogy valaki, akinek szavára adnak, a mai viszonyok között hangulatos, kará­csonyi cikket irjon. Ma még azt az energiát is a nemzet hasz­nára kell fordítani, amelyet egy karácsonyi vezércikk megírása vesz igénybe. A haza gondja, a reánk váró s megoldásért kiáltó fontos kérdések egész nagy tömege soha nem szűnő intenzivitással fogja meg a közéletet élő ember gondolkodását; a jelen sok tennivalója — mint valami élő lelkiösmeret — ott áli az író­asztalunk mellett, hogy egy pillanatra se feledhessük el és a jövő bizonytalansága is ott lebeg előttünk, mintha egyre azt kérdené: Mit tesztek, mit cselekesztek az én érdekemben ? És amikor én ezt a magyar jelent elgondolom, amikor én azt a magyar jövőt elképzelem, abban a nagy munkában, amelyet mi nemzeti újjáépítésnek nevezünk, Szegednek nagy szerepet adok, Szegedtől nagy teljesítményt várok. Kétségtelen, hogy a magyarságot minden egyéb, minden más mellettünk szóló körülményen kivül és azoknál sokkal hat­hatósabban az a fölény fogja talpraállitani, amellyel kulturánk egyéb államok kulturáját felülmúlja. Kulturánk emelése, kultur­fölényünk kiépítése legelemibb jogunk; a kultúránkhoz való ragaszkodás egy ezeréves kultúrának olyan természetes folyománya, hogy attól eltiltani senkit nem szabad, abban meggátolni senkit nem lehet. A kultúrfölény ilyen módon való előtükrözésében íesz eminens feladata Szegednek. Itt ezen a mesterséges és józanul meg nem indokolható határszélen, három határ szögén állva Szeged lesz, Szeged kell, hogy legyen az a kulturfáklya, mely a balkáni homályba belevilágítson, mely a magyarság nyugati kulturfölényét, mint az alföldi rónák a templom tornyát, messziről szemlélhetően állítsa oda azok elé, akik azt szeretettel nézik. Szeged hivatása az, már földrajzi fekvésénél, nagyságánál és gazdagságánál fogva is, hogy fentartsa a magyarságnak ezt a kulturális egységét, uj és uj szálakat fonjon bele, istápolva, ápolgatva, gondozgatva minden magyar magahoz való bizakodásai. Nagy hivatás ez, komoly és fontos hivatás, olyan, amely döntően segítheti elő a jövő kiépítésének munkáját. Nagy fel­adat, mely méltó Szegedhez. Méltó és szép feladata annak a városnak, melynek népét Kossuth Lajos azzal a kitüntető meg­különböztetéssel aposztrofálta: Szegednek népe nemzetem büszke­sége! Ennek a hivatásnak, ennek a nemzetmentő feladatnak be­töltésére — nemcsak hiszem, de biztosan tudom — vállalkozni is fog Szeged városa. A kormányban Szeged e fontosságának tudata élénken él — minden eddigi intézkedés tanúságot tesz erről: a népfőisko­lának felállítása, a menekült kolozsvári egyetemnek a jövő tan­évben Szegedre való költöztetése, mind olyan intézkedések, melyek Szeged e kulturfeladatához szolgáltatnak segítő eszközt. Amint a kormány a múltban megtett mindent, ami mód­jában állott, hogy Szegedet ebben a kulturfeladatában elősegítse, istápolja és előmozdítsa, ugy meg fog tenni a jövőben is mindent, hogy ezt a nemzeti fontosságú nagy feladatot a maga részéről minél hatályosabbá, súlyosabbá tegye. Ezt nemcsak a magam részéről és kormányom nevében ígérhetem meg, de meg vagyok győződve arról, hogy ebben a kérdésben a mindenkori kormánynak azonos véleménye lesz az enyémmel és a mindenkori kormány épp olyan készséggel segiti majd elő Szegedet kulturfeladatának teljesítésében, mint az enyém. De ebben a munkában nem szabad mindent a kormánytól várni; ebben a nagy feladatban nem szabad kizárólag az állam segítségére, segélyére és áldozatára számítani. A közelmúltban el­hangzott pénzügyi expozé mindennél ékesszólóbban tárta fel a helyzetünket, tárta fel azt, hogy milyen nagyon szegény ország vagyunk! Az országnak áldozóképessége szük lehetőségek, szük keretek között mozog: erején felül való áldozatot ez az állam többet nem hozhat. Szegednek magának is sokat kell tennie, áldoznia, hogy hiva­tását betöltse. Ezek az áldozatok azonban nem improduktívak, nem kárbaveszettek, mert Szeged kereskedelmi és ipari, gazdasági jövőjét automatikusan megalapozzák. És az a kultura, amelyet a tudás j teremt, megtermékenyíti, gazdagabb termésre serkenti majd a magyar ugsrt. Ön Szegeden van 6$ még nem volt a Széchenyi moziban? A SZEGED mai száma 18 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom