Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-10 / 47. szám

Szeged. 1920 október 10. SZBOED Bot ide, bot oda, mégis virágzik a lánckereskedelem. Lakás• e»ereberébe n és ékszer­trubin legnagyobb a forgalom. SZEOED, október 9. (Saját tudósítónktól) Most hozták nyilvánosságra a lapok az árdrágítók és láncosok el­rettentésére hozott törvény végre­hajtási utasítását, mely még azt is precizirozza, hogy a deresen fekvő polgártárs mennyi és milyen ruha­darabbal enyhítheti Juszticia somfa­pálcájának csípős véleményét a lán­costársadalomról. Az erélyes rendel­kezésre való tekintettel munkatársunk tegnap estefelé sorrajárta a közis­mert és ismeretlen szegedi láncos­otthonokat, hogy az utókor számára megörökíthesse, milyen vélemény alakult ki a .botról", az arra leg­illetékesebb, szóval a botratermett társadalmi osztályban. Egyik belvárosi kávéházban, ahol a beavatottak szerint a hivatalos zugbörze honol, bizony nyomott volt a hangulat, amikor az estilap kézről­kézre adódott és az érdekeltek meg­tudták a sivár valót. — Mein Qott, — siránkozott mel­lettem egy tipikus arcú gyertya­halmozó — mi lesz most az én milligyertyáimmal ? I Ha megtartom, akkor is kapok 25-öt, ha eladom, akkor is... Vége a jó világnak! — Barbár eljárás, botozni az embereket I — pattogott egy harcsa­bajuszú, szikár termetű férfi és való­sággal tudományos előadást tartott a botbüntetés oknyomozó történeté­ből. Később tudtam meg, hogy a botszakértő egy jugoszláv zsircsem­pész és igy többször volt már alkalma a saját bőrén összehasonlitani a különböző botologiai megfigyeléseket. A ValérlaAtxtn lévő egyik kávé­házban, ahova csupa tizenharmad­rangu láncosok járnak, mély meg­illetödést váltott ki az esilap köz­leménye. Szótlan, mogorva arcok mindenütt. Látszik, hogy a botren­delet az idejáró vendégeket nagyon közelről érinti. A Fekete házban lévő kávéház törzsközönsége már tul volt az első ijedtségen, mire odaértem és duh tj nótaszó, cigányzene, boros f askók társaságában felejtette a botrendelet kellemetlen paragrafusait. Néhány perc alatt sikerült egy nagyon is beavatott szakértötöl megtudnom, hogy manapság milyen téren fejte­nek ki nagyobb tevékenységet a láncosok. — Téves kapcsolás azl hinni, — kezdte szakelőadását emberem, — hogy meghaltak a láncosok. Igaz ugyan, hogy az igazi, nagy kereseti lehetőségek, mint amelyek különösen a leszerelés után beállott valuta­üzletekben és a francia megszállás alatt főkép az élelmiszerekben mu­tatkoztak, ma már nem igen fordu'­nak elő. Akkori időkben például naponta megesett, hogy egy-egy szerencsésebb láncoí "néhány öia alatt ötven—százezer koronát is' meg­keresett, holmi dollár, vagy egyéb spekuláción. W. Jakab és V. Llszló nevű fiatalemberek például alig há­rom hét leforgása al.-tt fejenként többszázezer koronát kerestek ezen a módon. A pályaudvarra érkező amerikaiaktól vették a dolkrt 43 koronáért és a Belvárosi-kávéházban tiz ptre múlva már 70—90 koro­náért adták tovább. De ez régen volt. Ma különösen a lakások ad is­veteie virágzik. Egyszobás, konyhás lakás átadásánál ezer—ötezer lo onát is keresnek. Két-Mroni szobábol álló lakásért pedig f.j^delmi hono­ráriumot zsebelnik be a tehetsége ®ebb kijárók. Ekszeráruban szinu.i nagy a forgalom. A szegedi láncos­tanyákon átlag félmillió korona ér­tékű ékszer cserél gazdát naponta, egyre emelkedőbb árakon. Ennél az üzletnél szintén szép kereset kínál­kozik. A napokban például egy ék­szerész egy másfélkarátos gyürüt vásárolt háromezer koronáért egy .menekülttől" és néhány perc múlva már is továbbadta huszonhárom­ezerért ... Még tovább is folytatta volna szak­értekezését az öreg láncos, de holmi kis cigaretta-ügylet lebonyolítása távozásra késztelte. Mivel a körülöt­tem duhajkodó gyanús egyének egyre ellenségesebb szemmel nézték jegyzeteimet, a kutyanyelveket össze­seperve, csendesen eltávoztam. A kijáratnál ez a pár szó ütötte meg a fülemet: — Hát azok mikor kapnak botot, akik vonatszámra láncolták ki az ország gabonakészletét? A Tisza-gyilkosság őrültje. R .Szeged* kinqomozfa, hogy képzelődő, idegbajos ember a Ilumel „Tlsza-gijllkos". — Nem is volt Budapesten a gqilkoság idején. mas látogatója volt a Nemzeti Kaszi­nónak. Csöndesen üldögélt minden­napos helyén az olvasóteremben és folyton az újságokat bújta. Ha ol­vasott, rendszerint izgatottság vett rajta erőt, fantáziája működni kez­dett, az elolvasott eseményeket egyre élénkebben érezte át, míg végűi saját élményeinek vallotta és igy is adta tovább. Igy volt ez a Tisza­gyilkossággal is. Izgatottan rohant az olvasóteremből a játékterembe és önmagát vádolta annak a rettenetes gazcselekedetnek az elkövetésével, amelyikről épen akkor olvasott tudó­sítást a lapokban. Senkisem vette komolyan a szerencsétlen ember szavait, a jelenvoltak hely ben hagy ó­lag bólintottak, hogy jobban ne izgassák és általános volt a sajnál­kozás, hogy ismét erőt vett az ideg­baj a szegény emberen. Egyébként beigazolható az is, hogy Hajdú nem is volt Budapes­ten a Tisza-gyilkosság idején, hanem Fiúméban tartózkodott. SZEOED, október 9. (Saját tudósítónktól.) Az egész fővárosi sajtót megelőzve, már e hét szerdáján közölte a Sze­ged, hogy Agliceriu Remus temes­vári segédtanfelügyelö nyilt levelet intézett a Temesvári Hírlap szer­kesztőségéhez, melyben azt állította, hogy Hajdú József volt fiumei fő­vámtiszt egy évvel ezelőtt a fiumei Nemzeti Kaszinóban azt a szenzá­ciós kijelentést tette, hogy hatod­magával résztvett Tisza István meg­gyilkolásában. Hozzáfűzte Hajdú azt is, hogy tisztiszolgája, egy pesti sin­térlegény, lőtte le Tiszát. Az egész leleplezés magán viselte a valótlanság bélyegét, de mégis alkalmas lett volna arra, hogy a mái bírói Ítélettel befejezett szen­zációs bűnügyet ismét a felszínre vesse és felesleges izgalmakkal telítse az egyébként is eléggé túlfűtött ke­délyeket. A Szeged szerkesztősége szükségesnek tartotta tehát, hogy ennek a titokzatos ügynek utána­járva, világosságot derítsen a gyil­kosságot magára vállaló személyre és kibogozza, hagy mi rejlik a fur­csa leleplezés mögött. Ma már teljesen tisztán áll előt­tünk a Temesvárról szélnek bocsá­tott rémmese. Szegeden tartózkodó fiumei menekültek szavahihető elő­adásából megállapítottuk, hogy Hajdú József szenzációs ön­leleplezése a fiumei kaszinó­ban tavaly ősszel tényleg megtörtént és amit Agliceriu a kaszinói jelenet­ről megirt, az szórói-szóra igaz. De nyomban elveszíti a jelentőségét az egész dolog, ha utánanézünk, hogy tulajdonképen kicsoda is az ön­leleplezö. Hajdú József intelligens ember, de a harctéren súlyos idegbajt szer­zett, amiért elbocsátották a hadsereg kötelékéből é? 1917-ig egy katonai ideggyógyintézetben ápolták. Soha főhadnagy nem volt; mint egyéves önkontes tett eleget render. katonai kötelezettségének, a háború kitörése­kor pedig mint népfölkelö vonult be a 19 ik pécsi gyalogezred fiumei néplö'kf'ő zászlóaljához. Ennéífo^vn tisztiszolgája sem lehetett soha. A Harcterek borzalmai — mint említettük — tönkretették idegeit, meghibbant aggyal tért haza és hosszas ápolás után, félig gyógyultan került vissza Fiúméba. Hivatalát nem foglalta el, hosszabb szabadságot kapott és mint lábbadozó, szo'gal­- Igy tehát világos, hogy a legújabb Tisza-gyilkos egy pillanatig sem vehető komolyan, ami igen fontos, mert megeshetett volna, hogy azok, akik mindenáron zavarni szeretnék a Tisza-ügy immár elcsendesedő hullámait, Ag'iceriu megszólalását is felhasználták volna céljaik javára. Most már csak az volna még meg­állapítandó, hogy mit akart Agli­ceriu elérni nyilt levelével, miért szólalt meg most, ítélettel befejezett bírói eljárás után és mindenekelőtt egész terjedelmében ismernünk kel­lene a Temesvári Hirlap-ban meg­jelent nyilt levelét, hogy megállapít­hassuk belőle, vájjon csak egy ér­dekes reminiszcenciáját akarta-e át­adni a nyi'vánosságnak, vagy pedig — ami szinte hihetetlen — tuda­tosan akarta e ezt a komolytalan eseményt beleplántálni a köztudatba. Meglepően olcsó BÚTOROK Deutsch Lajos I2 = bútoráruházában = Sz.ged, Du^onics-ter 11. REVESZ diák­zusa = hétfőn 5 órakora Tiszában megkezdődik. EzÜ I evöszere* Fischer Tssivérek olcsón, 6, 12, 24 személyre való, |0. „ám. -iszes kazettákban, nagy választékban, elsőrangú munka SZEOED, Ék * .u, o javitasat e» alakitás.lt olcsón végenük. 86c Uiahhan mecrnvilt lsk?,a-utl? ''i- ,szflm alatt mo.1emü; berendezett ujauuai! Illtglijrui mul, rnif,nk ahoi a leemasa j^é-eket kéne* kieió ík-í krd««r<ntny*9 árak mellett, u vinint: pla'in. aauarell • oiii fényképn-jyliás^k müvééi ««•«..«.,. ** nft(r 'i „ TT qU-r," * 0I" Igazuivany-enykepeket lélóran belül kékítünk. fflBüQB^] CS HcVŐI", fenykepeSZek. Hatvannapi elzárásra itélt malomtulajdonos. SZEGED, október 8. (Saját tudósítónktólJ Megírta a Szeged, hogy a Gabona­gyüjtés Országos Kormánybiztossá­gának szegedi kirendeltsége végre megkezdte tisztító munkáját azok ellen az árufelhalmozó, lisztrejtegető és egyéb spekulációkkal dolgozó malmosok és pékek ellen, akik műkö­désűkkel bármiképen is elősegítették, hogy a mindennapi kenyér meg­drágulva kerüljön a fogyasztóhoz. A GOK ezen erélyes fellépésének hamarosan meg is lel a kívánt eredménye. Különböző visszaélések miatt eljirás folyik 100 pékmester és körülbelül 25 szegedi és környékbeli malomtulajdonos ellen. A Gabonagyüjtés Országos Kor­mánybiztosságának szegedi kirendelt­sége ezeknek a kihágási eseteknek az elbírálásával Napholtz Lajos me­nekült főszolgabírót bizta meg. A sorozatos büntetések között több súlyos büntetés is akad. Igy tegnap a GOK kihágási bírósága többrendbeli szabálytalanság miatt 60 napi elzá­rásra és 2000 korona pénzbirságra itélte Dudás Károly kiskundoiozs­mai malomtulajdonost. A szegedi malmosokra és pékekre a jövő héten kerül a sor. A Dalai hinti Főszerepben LÉGÁR. jöni a Belvárosi Moziba jöni Legolcsóbb szabott árakon 259b w női szabókel lékek, uri-, nőidivat és rövidáruk, pipere-cikkek Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér Csekonics-u. Telefon 855. sz. Telefon 854. sz. Leijd cigaretta MM Jankovich Mihálynál = 5te|ed. Isko a-utca 19. 31 Állandó zenemű-újdonságok, Cuplék, operák, ope;ettek, Magyar dalok, Zongora- és • egedü-iskoUk, Szépirodalmi, müsza*i könyvek, Divatlapok, pap'.ráruk nagy raktara 245 KOVÁCS HENRIK Ker Szeged, Kölcsey-utca 4 Teiefon 10-48. Eladó &T csemegeüzlet. és azonnal átvehető a belváros közepén egy evezetett C m a kiadóhivatalban. 313 Kalánka Kálmán cukrászata megnyílt Korona-utca 13. sz. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom