Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-26 / 35. szám

Szeged, 1920 sieptembcr 26 Ara 2 korona Vasárnap, I. évf., 35. •iám. ELŐFIZETÉSI ARAK; tgj évre 280 kor- | Negyedévre 70 kor. évre 140 fn Mra 25 Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. • Telefon IM3. Dr. Aigner Károly főispán beiktatása. 9ZEOED, szeptember 25. (Saját tudósi*6nktói) Minden különösebb fény ét pompa nélkül, — amely e komoly időkhöz ugy s* illenék — az egyszerűség keretei között, de őszinte, meleg, szinte családias bensőséggel történt meg ma dr. Aigner Károlynak. Sze­ged város szülöttének a főispáni székbe való ünnepélyes beiktatása. Mostanában meglehetősen hoszár szokhatott a város az ilyen esemé­nyekhez, hiszen rövid két éven belül dr. Aigner az ötödik főispán, aki Káilay Albert és a többi érdemes elődök sulyos örökébe ül. Hang­súlyozzuk a sulyos örökséget, mert hiszen a régi jó időkben, a boldog |>éke eltűnt világában nent volt va­lami különösen nehéz állás a fő­ispáni hivatal, inkább csak méltósága és disze volt nagy, mint terhe, föl­adata és felelőssége. Akkor minden ' ment szépen, csöndesen a maga utján, nemzedékeken át alig változott valami a város és az ország arcula­tán, egy szoborral lett talán több az évek során, néhány uj palota vagy bérház emelkedett a többi, jó öreg épület mellett, a Tisza tavasszal néhány lépcsövei emelkedett, olykor­olykor küvetválasztás volt és ilyen­kor néhánynapos pünkösdi király­sága volt a hatvanhetes és negyven­nyolcas jelszavaknak (egyéb követ­kezménye nem is volt a dolognak), egyszóval aki főispánságot kívánt, jó dolgot kivánt. Nagy tekintély és süvegemelés járt vele, uraság és népszerűség. (Végül utcát neveztek el a boldogultról. Mert akkor holtig volt főispán, aki odáig jutott.) Ma csupa komoly és kemény felelősség, fokozottan nagy és nehéz munka, merő gond és robot a főispán dolga, akinek nincs nyugalmas órája, alig van éjszakai pihenője. Háborús és forradalmi csapások, nyomorúságok és felfordulások következményeit kell gyógyítania, reperálnia, jóvátennie, a békesség és a rend biztos ösvé­nyére vezetnie a társadalom mind­egyik osztályát, ellenléteket kell ki­egyenlítenie, különböző érdekeket kibékítenie, eltéró véleményeket át­hidalni', magasabb nemzeti és vá­rosi tekintetek állandó szemmel­tartásával. Nem könnyű dolog, nem ttilás m sterség bizony mindez, már szinte művészet és tudomány ahogy Kossuth mo.idotta a politikáról: az egzigendák tudománya Dr. Aigner Károly, Szeged uj fő­ispánja, akit ma iktattak be e tövi­ses méltóságba, ritka módon egye­síti magában azokat a jellembeli tulajdonságokat, amelyek éppen most és éppen itt szükségesek. Nyugodt, szelid, uri modora, amellett demo­kratikus érzése, megértő és békes­séges szelleme, fiatalos, fris6 munka­kedve és ereje mind arra valók, hogy a sulyos megpróbáltatások és küzdelmek e bizonytalan napjaiban Szeged érdekeit, ügyeit a legsze­rencsésebb módon intézze és a város hajóját a biztos rév partjai felé ve­zethesse. Mai installációja alkalmá­ból az üdvözlések szokatlanul meleg és lelkes szavai köszöntötték és biz­tatták. Ezekből is erőt és reményt meríthetett a további munkára. Az ö sikere az egész városé, az egész társadalomé. Magunk is őszinte szivvel, jó lélekkel kívánjuk neki ezt a sikert. A főispáni beiktatásró j tudósítóink a következőkben szá­molnak „be: Az Ünnepi mise. Az installáció előtt 9 órakor ün­nepélyes szenl mise volt a rókusi templomban. A fölvonulás a szent misére a Kossuth Lajos-sugáru'on valóban festői látványt nyújtott. E'ói a kisgazdák tíztagú lovósbandéiiuma, nemzeti viseletben, árvalányhaj s süveggel. Utána a polgári zenekar vonult, majd a hossiu kocsisor kö­veikezeit. A szep'emberi napsütésben színes diszmagyfrok, komoly frakkok sokasága, a város összes notabilitásai jöttek, szenátorok, a városi és állami hivatalok vezetői, a katonaság és papság képviselői A gótikustemplom­előüi téren nagy tömeg üdvözölte a városi hintóból kiszálló főispánt. Az ünnepi szent misét Várhelyi József apát celebrálta fényes segédletlel. A mise alatt az egyesűit énekkarok magyar egyházi énekeket adtak elő. A templom megtelt ünneplő, áhita os sokaságga1. Mise után a bevonulás sorrendiében indult el a menet az ünnepics beiktatásra. Beiktatják a főispánt Már háromnegyed 10 órakor nóttön-nölt a városháza előiti téren az ünneplő közönség száma. A folyo­sókon magyar ruhába öltözött hö'gyek éi fekete ruhába öltözött urak igye­keztek a közgyűlési terem karzatai felé. Lent a padsorokban lassanként elhelyezkedtek a törvényhatósági bi­zottság tagjai, akiken kivül ott láttuk az első sorbap a papság részéről Vár­helyi József prépostot, Bereczk Sán­dor református, Thomay evangélikus és Sevity Lázár görögkeleti szerb lelkészeket. Ott voltak dr. Kelemen Béla nyug. kormárybiztos, dr. Temes­váry Géza főispán, dr. Kószó István képviselő, dr. Szdsz Iván főügyész, Kiss Ferenc és Nagy Gyula minisz­teri tanácsosok, Prelogg József a piárisla gimnázium igazgatója, Sajtos Samu pénzügy igazgató, dr. Mennyey László láblaelnök, dr. Wolff Ferenc várusi tiszti főorvos és még sokan. Fent a középső karzaton foglalt helyet dr. Aigner Károly főispán, dr. Somogyi Szilveszter polgármester és dr. Bottka S. főkapitány feleségei és rajluk kivül számosan a város és az egyesületek előkelő hölgyei közül. Valamivel 10 óra i'tán megjelent a teremben az elsó diszmagyarba öltözött ur, dr. Szalay József kerü­leti főkapitány, kit gyors egymás­utánban követtek Kuss János, Bár­doss Béla. dr. Somogyi Szilveszter, dr. Bokor Pál, dr. Gaál Endre, Bulogh Károly, Rertenczey Domokos, Reök Iván, Fluck Dezső, Pálfy Danid, Ur. Pálfy József, dr. Becsey Károly és dr. Gyuritza Sándor, vala­mennyien fényes díszmagyar ruhákba Oitözötten. Fél 11-kor dr. Somogyi polgármester elfoglalja a közgyűlési terem elnöki székét, lőle jobbra és balra helyezkedtek el a városi tanács tagjai, főügyész, főjegyző, főkapitány, valamint Csongrád-, Csanád- és Bácsmesyék képviselői. Az előttük lévő asztalnál ültek Bdrdoss Béla *s dr. Szendrey Jenő jegvzők, két másik asztalnál pedig a kpok tudósilói. Somogyi polgármester röviden üd­vözölte a törvényhatósági bizottság megjelent tagjait, a szomszédos me­gyék képviselőit és a megjelent hölg\e!;et. Ezután felkérte Taschler Endre főjegyzőt, hogy ismertesse e mai rendkívüli közgyűlés egyetlen tárgyát. A főjegyző felolvasta a Fer­dinándy belügyminiszter által aláirott és dr. Aigner Károly kinevezéséről szóló okmányt, amit az egybegyűltek éljene követett. A polgármester erre küldő tséget menesztett Aigner fő­ispánért, melyrek Lippay György tankertl'cti főigazgató volt a vezetője, tagjai pedig Vass András, Korom Mihály és Bózsó János bizottsági tagok. A polgármester e küldöttség távo létének idejére a közgyűlést fel­függesztette. Feszült várakozásban eltelt rövid néhány perc leforgása után, a két díszbe öltözött hajdú mögött a bizottsági terem ajtajában megjelent dr. Aigner Károly főispán, sötét tónusu díszmagyar ruhában és elfoglalta az elnöki széket. Az eskü utolsó fázisának, az „Is­ten engem ugy segéljen" elhangzása után dr. Somogyi Szilveszter, Szeged város polgármestere a következő beszédet intézte a főispánhoz: A polgármester QdvOzlft beszéde. Méltóságos Főispán uri Ismét visszatért a törvényhatóság ősi nagy ünnepe. Az ország kormányzója Méltóságodat a törvényhatóság fő­ispánjává nevezte ki és igy megszűnt a régi határozatlan körvonalú kor­mánybiztosi hatalom, visszatértünk hazánk törvényeibe, egy nagy lépés­sel közelebb jutottunk az annyira áhított belső rend helyreállításához. Sok ily ünnepet látott már e dí­szes terem, de melyhez annyi kínos emlék, oly sok büszke öröm tapad, nem látott még soha. Letűnt a nap, mely áldás hegyet átkot hozott ne­künk. Véres emlékeit feledni sem tudja a gyarló emberi e nlékezet. Uj hajnal hasadt, a pusztulás nyomai még meglátszanak, hűvös még a reggel, de tisztulónak ígérkezik a magyar égboltozat. Borzalmas nap­lemente volt és reményteljes nap­fülkelte ez. Zárjuk le a mult idők sötétségeit, átkos emlékeit temessük dísztelen és jeltelen sírjába s vét­ke nk tisztító tüzén keresztülesve, hivő lélekkel emeljük tekintetünket bizóan a szebb, a dicsőbb, az er­kölcsösebb magyar jövendő felé. Izzó láva fölött állunk még, hi­deg tél és ismeretlen egyéb veszé­lyek előtt. Most kell kiállnia a ma­gyar sziveknek az igazi nagy pró­bát. A vesztett háború természetes következménye ez s nincs közigaz­gatási hatalom, mely azt megállítsa, talán csak kissé enyhíteni képes. Nem is kívánunk mi Méltóságodtól lehetetlen dolgokat, de jól esik meg­emlékeznünk arról, hogy rövid köz­szereplése ideje alatt következetes, energikus, reprezentáns és jólelkű kormányzatával megnyerte a mi né­pünk nagyrabecsülését és igaz sze­retetét. Bölcsesség a megfontolásban, erős irány az akaratban és erő a tettek meze;én, — ezek azok a leg­fontosabb közhivatalnoki erények, melyek a törvényhatóság népét a boldogulás felé vezetik. Mi nem kételkedünk, hogy mindez Méltóságodban megvan, hogy váro­sunk népét szereti és emeli, hiszen a mi vérünkből való vér, aki ismeri az itteni néplélek minden titkát. Energikus vezetése alatt nem fogunk tántorogni és határozatlanok lenni, mint bolygó fény az ingoványokon, hanem vizben-viharban szilárdan meg­állunk, mint szikhbérc a hegy tetején. Az ország is, törvényhatóság is, népből és területből áll. Mind a kettőt emelni és javilani, — ez képezi a közigazgatás legfőbb feladatát. Városunk területének sorsa kicsiny­ben olyan, mint nagyban árva ha­zánkké. Egyes területeit ellenség tartja megszállva. A Tiszán átzuhanó szellő elhozza nekünk ujszegedi véreink elnyomott sóhajtásait, Alsótanya meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom