Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-18 / 28. szám

Stéged, 1920 szeptember 18. Ára I korona. » Szombat, I. évf., 28. azám. ELŐFIZETÉSI ARAK: Efy évre 280 kor. I Negyedévre 70 kor. , | bóra fél évre 140 25 Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. KOIcscy-utca 6. * Telefon 13-33. A frank orientáció. SZEGED, szeptember 17. (cvs) Nem ludjuk, örüljünk-é, hogy vénre érdeklödnek irántunk, vagy ag­gódjunk-e azon, hogy merre is vezet majd az az ut, amelyre az uj külpolitikai tendencia bennünket rá­vezetett. A francia kamarának a ma­gyar békeszerződés tárgyalására ki­küldött előadója barátságos és jó­indulatú kijelentést tett: annyira barátságos és jóindulatu kijelentést, bogy szinte meglepett a hangja és külpolitikai helyzetünk vigasztalan némaságában ez az első biztató szó, mely elért hozzánk, mely reményt kelt a lelkünkben. Francia politika! Mi,szegediek, de sok keserves béten át állottunk gúzsba kötött kézzel, tettvágyón, de cselek­vésben akadályozottan, meg nem értően és haragos rzivvel a francia politika intézkedései miatt. Mennyi fájdalomért, szenvedésért, kínért és mártiriumért tettük azt felelőssé; mennyi erkölcsi és anyagi veszte­ségünkért okol'uk azL A magyar, nemze i és keresztényi energia fel- és meggyü'emlett itt. A kicsi neutrális sziget, a vörös veszedelem s a bal­káni megszállók tengerében, Szeged városa már nem bírta magába fo­gadni a sok akarást, cselekvő kész­séget, energiát és kirobbant itt is, ott is az indu'at, — de cselekedni nem engedett a francia politika. Francia politika! Az erős aggas­tyán, a kegyetlen és kíméletlen Cle­menceau: a francia politika proto­tipikus képviselője Apponyi beszédét ugy hallgatta végig, mintha nem értené, mintha nem érdekelné — és nem is értette meg, nem is érde­kelte a m sorsunk: bennünk a boche barátját látta s bennünk a boclie barátját büntette és — gyen­gítette meg. Most már tisztábban látunk, mint akkor s fölismertük, hogy amint akkor Clemenceau kemény politikája volt a francia politika, ugy most, az alig túlélt és megúszott vörös veszedelem után az érdeklődés és a segítő-készség politikája a francia pontika. HJ amazt akceptálnunk kellett,ertmiért nefogadnánk szívesen. A motívumokat nézni könnyelmű­ség volna akkor, amidőn a dolgok ilyetén fordulata nékünk is használ. Tudjuk, miért hangzott fel a részvét­len némaságból a rokonszenv néhány szava, de mégis az első szó az, amely ígéret, ameiy biztonság, amely jövó. Azt mindig tudhattuk, hogy csak szövetkezik velünk, akinek a hasznára is valhatunk, — és csak az olyan barátság lehet országok közölt tartós, melyet az érdek kon­zervál az idő vasfoga ellen. Fokozott figyelemmel tekintünk tehát az elkövetkezendő események elé. Meglátjuk: a mult igazságtalan­ságainak reparálását célozza-e a francia barátság, vagy pedig ismét csak a gall önérdek nyújtatja felénk a békejobbot. Francia - magyar tárgyalások a Habsburgok visszahelyezéséről? PÁRIS, szept. 17. (N. S. I.) A Populair irja: A Páris és Budapest között létrejött egyezményekről az a hir tartja magái, hogy a Duily Herald által közölt szenzációs lelep­lezések kapcsán kipattant francia­magyar politikai tárgyalások rész­letei és a Malin által elhallgatott politikai záradékok nyilvánosságra hozása nem késh:tik soká. A kö­zeledés eredményeként megemlíti, hogy az összes partmenti álla­mok feletti felügyeletet gyakorló Dunabizottság székhelyéül a ma­gyar fővárost választották ki. Megemlíti még a cikk azt is, hogy az illetékes francia körök örömmel vennék, ha Európa két legrégibb uralkoclóháza, a Habsburgok és a W.tteisbachok a két klerikális és agrar ellenforradalmár országban újra hatalomra jutnának, mert ezzel egy csapásra jóvá lehetne tenni a monarchián esett sérelmet. Bombamerénylet a Morgan-palota ellen. BERLIN, szept. 17. (M. T. I.) A Havas-ügynökség je'enti Newyork­ból: A Aíorga/i-bankház épülete előtt egy bomba felrobbant. 15 embert megölt, 50-et megsebesitelL Az épület homlokzata elpusztult. Szemtanuk szerint a bombát egy automobilon elhaladó emberek dobták abban a pil­lanatban, amidőn a bank detektivje az autóra akart ugrani. Kun Béla interjút adott a magyar­országi állapotokról. STOCKHOLM, szept 17. (N. S. I.) A Svnski Tagblad budapesti levelező­jétől tudósítást közöl, amelynek tár­gyát a felvidéki cseh garázdálkodá­sok képezik. A bolseviki Folkes Tag­blatt politikai interjút közöl Kun Bélával, aki kijelentette, hogy szi­lárd meggyőződése, hogy Magyar­országon néhány hónapon belül gyökeres változások lesznek. Ugyanez a lap irja, hogy a bécsi és a buda­pesti keresztény-szocialisták között folyó tárgyalásoknak az a céljuk, hogy perszonál uniót létesítsenek Magyarország és Ausztria között. Ugyancsak a bécsi kommunista­sajtóiroda közli, hogy a baranya— pécsi tanácsköztársaság kikiáltása megtörtént a jugoszláv kormány védnöksége alatt. BUDAPEST, szept. 17. (N. S. I.) A Felvidéken a szocialisták a leg­nagyobb terrorral elhallgattatnak minden más véleményt. A harmadik internacionálé és a szociáldemokra­ták között nagy a súrlódás. Ennek következtében a munkásság leg­régibb és legnépszerűbb szociálde­mokrata vezére, a Pozsonyban lakó Wittich Pál kénytelen volt falura menekülni. A kommunisták határo­zatot hoztak, melynek értelmében a ; hatóságok azokat a tisztviselőket, akik a kommün eszméjével nem tud­nak megbarátkozni, kötelesek állá­sukból elbocsájtani. Franciaország flottatámadással fenyegeti Oroszországot. PÁRIS, szept. 17. A Nemzeti Sajtóiroda jelenti: A Temps vezércikkben foglalkozik az Oroszcrs..£ogal szemben követendő francia po'itikával. Fel­említi, hogy Millerand Szovjetoroszországhoz intézett jegyzékében meg­felelő hangon követeli a Litvanovval áp-ilis 26 án kötött hadifogolyegyez­mény becsületes végrehajtását. Amennyiben pedig csak egyetlen franciát is akarata ellenire visszatartanának október 1. után Oroszországban, ugy a francia kormány tiltakozások he'vett a Fekete-tengeren levő flottájával avatkozik bele az ügybe. Giolitti és az olasz munkásmozgalom. BUDAPEST, szept. 17. Rómából jelentik: A gyárak megszállása to­vább tart. A munkások megszállot­ták a milanói textilgyárat és a busto­arfizioi gyapotszövő gyárat. A gyár­tulajdonosok kizárásával fenyege­tődznek. A génuai tengerész-szö­vetség elhatározta, hogy kiszolgál­tatja a munkásoktól megszállott gyáraknak mindazt a nyersanyagot, amely a címzett pon os megjelölése nélkül érkezik. Ugyanígy határezott a vasutas-szövetség is. A parlament szocialista pártja bizottságot küldött ki, amely a pártvezetőséggel egyetértve törvényjavaslatot dolgoz ki az üzem­tanácsokról. BUDAPEST, szept. 17. A Viria­dat jelenti Bécsből: Turinból jelen­tik : Giolittinoka munkásmozgalom­mal szemben tanúsított magatartása általános felháborodást keltett, mert Giolitti a szakszervezetek összes kö­veteléseit elfogadta. A lapak élén­ken bírálják Giolittinek ezt az el­járását és hozzáteszik, hogy a mi­niszterelnöknek nincsen meg a meg­felelő hatalma. Ostromállapot Horvát­országban. BUDAPEST, szept. 17. A Pesti Napló-nak jelentik B;!gr. dból, hogy a horvát parasztok lázadása egyre terjed, a jugoszláv kormány ujabb csapatokat küldött Horvátországba. Egész Horvátországban kihirdették az oslromállapotot. Kowel a lengyeleké. PÁRIS, szept. 17. (M. T. I.) A szeptember 14-iki lengyel hadijelen­tés szerint szeptember 13 án a len­gyelek elfoglalták Kowelt és három­ezer embert foglyul ejtettek. Magyar pénzügyi szakférfiak a brüsszeli konferencián. BUDAPEST, szept. 17. Az Újság jelenti: Az Újság már megirta, hogy a brüsszeli nemzetközi pénzügyi konferencián Magyarország is részt fog venni és a kormány a szak­bizottság vezetőjévé Popovich Sán­dor nyugalmazott minisztert jelölte ki. Értesülésünk szerint a Popovich mellé delegált szakbizottság a jövő héten utazik Brüsszelbe. Popovichon kivül Szcitovszky kereskedelemügy? államtitkárt és Schöber Bélát, a Pénz­intézeti Központ vezérigazgatóját küldi ki a kormány Brüsszelbe. A bizottság az általános kérdéseken kivül szóba fogja hozni Magyar­ország speciális kívánalmait is. Po­povich előbb utazik el, mert meg­szakítja utazását Bécsben, ahol a jegybank likvidálása érdekében tár­gyalásokat folytat. Az ántánt által delegált felszámolók már Bécsben tartózkodnak és Popovich szuttal elő­ször fog velük tárgyalni a felszámo­lás ügyében. Franciaország nem veszi át a magyar vasutakat. BUDAPEST, szept. 17. A Pesti Hirlop-nak jelentik Párisból: A főúr­nál de Dcbats a leghatározottabban ellene fordul annak a tervnek, hogy a francia töke megvásárolja a ma­gyar vasutakat, ami rossz spekuláció volna. Nagyobb francia tőkének Magyarországon való befektetése még veszedelmes következményeket is von­hat maga után. A magyar vasutak átvétele és azoknak az üzeme épp oly kevéssé látszik rentabilisnek. mint a Dunagőzhajózási Társaság, amely immár angol ellenőrzés alatt áll. Osztrák határzárlat Jugo­szlávia felé. BÉCS, szept. 17. (N. S. I.) A gráci Tagespost hiradása szerint Ausztria szeptember 25-én elzárja a határt Jugoszlávia felé. Az osztrák kormány ugyanis igen magas áron vásárolt Jugoszláviából élelmiszere­ket és a határzárral az olcsóbb cik­kek behozatalát akarja megakadá­lyozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom