Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-18 / 28. szám

SZEGED Szeptember 25-én le»z a főispáni Installáció. - Bc»xél«*A Algnar nnal. — SZEGED. seMlMiber 17. (Saját tmtiiönktül ) Dr. Aigner Karoly fMfttntól, az aktuálif városi és szemei ügyek­ről fulyfüoM beszélgetések alkal­mával. a kötefkwdfcet födfok meg.* A jövő hét első napjaira fogja a közigazgatási bizottságot összehívni, melyen az öspzes függőben lévő városi és fegyelmi ügyeket le fogják tárgyalni. Vass József közélelmezési minisz­ter hétfőn Szegedre érkezik, hogy az itteni ellátási viszonyokról hü képet alkothasson magának. Elmondta a főispán, hogy ma kapta kézhez a kormánybiztosi állá­sától vató felmentéséről és főispáni kinevezéséről szó:ó okmányokat. • Dr. Aigner főispáni installációját e hó 25-én tartják meg. Az eddig is már megállapított program szerint — mint értesülünk — a szegedi képviselőkön kivül a nemzetgyűlés tagjai közül többen lejönnek Szegedre s a vendegek között lesz Zadravecz püspök is. A város ez alkalomból 100 teritékes bankettet ad. Amerika nem ad lisztet Csehországnak. BÉCS. szept. 17. (M T. I.) A Neue Freie Presse jelenti Prágából: A Cseszko Szlovo jelenli: Mihelyt Ameri­kába érkezett a Tusar kormány le­mondásának híre, az amerikai kor­mány a oeh közélelmezési hivatal­hoz kábelsürgönyt intézett, amelyben közölte, hogy minden vele kötött lisztszillilási egyezményt hatályon kiviil helyez. A lap ehhez a jelen­téshez hozzáfűzi, hogy a köztársaság lakosságának lisztszükségleiél a bel­földi gabonatermés legfeljebb ez év december közepéig fedezi és szigorú rekvirálásokkal is csak tavaszig lehet biztosítani a közellátást, ezután pedig a legnagyobb hiány fug bekövetkezni. Légiposta Pária és Konstanti­nápoly körött. PÁRIS, szept. 17. (M. T. I.) Páris és Konstantinápoly között rendsze­res légiposta-járatot rendeznek be. Olasz konzulátus Pozsonyban. RÓMA, szept. 17. (M. T. I. szikra­távirata) Olaszország konzulátust állitolt fel Pozsonyban a Tótföldre kiterjedő hatáskörrel. Dugonics Kertmozi Igazgató: Vas Sándor. Teleton: 165 és 15-09. Péntek és szombaton, szeptember 17. és lt-án PAUL WEGENER a főszerepben Második, befejező rész. Előadások fél » és * órakor. Ugrón Gábor nagy a numerus clausus ellen. — A nemzetgyűlés mai ülése. — J BUDAPEST, szeptember 17. (MáfJ*r Tavirati IrodaJ Rakovnky István dnök negyed ||-fcof nyiíja meg a nemzetgyűlés mai ülését. A jegyzőkönyv hitdest­tése után az értékpapír- és forgalmi adó és játékkártyád!] felemeléséről szóló törvényjavaslatot a nemzet­gyűlés harmadszori olvasásban el­fijgadta. Az egyetemi beiratkozás szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját az elsó szónok Dinich Vidor nem fogadja el, mert a keresztény magyarság szempont­jából nem tartja elég radikálisnak. Azt kivánja, hogy legalább tíz esz­tendeig a magyar egyetemre zsidó hallgatót ne vehessenek fel. Kilenc­ven százalékban a zsidók okozták a forradalmat és a bolsevizmus! és amidőn a zsidókat az egyetemről távol akarjuk tartani, önvédelmi szempontokat szolgálunk. Nem igaz az, hogy a magyar ipart és a keres­kedelmet a magyar zsidóság terem­tette meg és tiliakozik azon beáll ­tás ellen, hogy magyar zsidók vannak. Szabó B<lázs: A háború alatt sok olyan intézkedés volt, ami az ország érdekében egyéni jogokat sértett. Az állam érdeke kivánja azt, hogy &ak annyi diplomás embert neve'jünk, amennyinek az elhelyezését biztosit­hatjuk. A javaslatot csak fél intéz­kedésnek tartja, de fzükségesnek tartja. Gondoskodni kell arról, hogy a kizárt ifjak más uton boldogulja­nak. A tudomány csak gazdasagilag erős országban fejlődhetik. Ipari és gazdasági termékek felhajtására és értékesítésre szolgáló szövetkezetek keretén beltl alkalom nyílik a ma­gyar keresztény ifjúság elhelyezésére. A falu népének lelkét ujjá kell te­remteni és erre a munkára is a keresztény ifjúságot kell felhasználni. A következő szónok Ugrón Gábor Nagy beszédben Prohászka hadit üzent a liberálizmusnak. Prohászka meggyőző lenne abban az esetben, ha orvosolná a bajt, a szenvedést, amelyben az ország most vergődik. Határozottan állítja, hogy azt a sok bajt, keserűséget elsősorban av.lág­háboru okozta. A világháborúnak pedig nem a liberálizmus volt az oka. A háború előtti liberálizmus nem volt tiszta liberálizmus, kiélte magát, de csak az a liberálizmus, amelyet manchesteri liberálizmusnak nevezünk amelyben mindenki a maga ravasz­sága és erélye szerint érvényesülhet. Ma azonban a liberálizmus eltoló­dott abban az irányban, amelyet demokratikus liberálizmusnak neve­zünk. Azonban nem szabad félre­dobni azokat a nagy szabadságjogo­kat, amelyeket kitermelt magaból a liberáürmus, már pedig ez a javaslat a tanszabadság megszüntetéséi jelenti. (Zajos ellentmondások a szélső jobb­oldalon.) A javaslat szövegével és a kultuszminiszter beszédének első ré­szével egyetért, de Magyarország kultuszminiszterének, amikor a ma­gyar irodalomról beszél, nem szabid Goga Oktáviánra hivatkoznia. Egyet­ért a miniszterrel abban, hogy azon a túlterheltségeken, amelyek a buda­pesti egyetemeken uralkodott, feltét­lenül segíteni keil, kétségtelenül szükséges a destruktív elemeknek az egyetemekről való kizárása. Megérti a numerus clausus gondolatát, meg van győződve arról, hogy en'nek a kivitele mást fog eredményezni, mint amire céloznak vele. Tudja, hogy a nemzetgyűlés többsége a numerus clausus álláspontján áll. Döntőnek kell, hogy legyen a leivételnél első­sorbein a hazafiság és a meg­fedő tudományos előképzettség. Hs ezeket a nzemprmfukart a fel­veendőkben kétségtelenül meg lehetne állapítani és a jobbakat ki lehetne választani, akkor helyeselné a tör­vényjavaslatot, azonban ezt a kér­dést igazságosan végrehajtani nem iehet. Véleménye szerint ntm helyes, hogy egyik fiatalembert a másikkal szemben, ha igazságosan is, arul­kodásra neveljék. A kultuszminiszter azt mondotta beszédében: .Nem vjgyunk hajlandók arra, hogy mi neveljünk a megszállt területnek, piáne a szomszéd allamoknak, diplo­más embereket". Ha nem mi nevel­jük a megszállt területen levőket, ugyan ki fogja nevelni őket, mikor a kolozsvári egyetemet és a meg­szállt területek iskoláit szétrobban­tották ? Haller kul'MSzminiszter közbeszól: Ez szavaimnak félremagyarázása. Ugrón: Kifogásolja, hogy a nu­merus clausus utján lehetségessé válik, hogy a nők kizárassanak az egyetem falai közül, ugyanakkor, amikor a választójogot megadjuk a nőknek. Az ülés folyik. KORZO-MOZI TfltlFOH: Igazgatóság 455. Pénztár 11S5. Pénteken és szombaton, szeptember bó 17. és 18-án Magyar Star-film! Magyar Star-film t PENYÓ EMIL kattSa fótzerapbea. áfék a sorssal Dráma 5 felvonásban. Filmre irta: FALCK RICHÁRD. Szereplők: Mattyasovszky Ilona Fenyő Emil Thea Worth Bolváry Géza Margittay Gyula KJAjuiie^r köznapokon 5, 7 éa 9 órakor, uoaaasok ttnnepiUp 3 5 7 ^ 9 ^^ Fischer Testvérek ékszereket, órákat pontosan és szakszerűen javítanak. Állami tisztviselőknek **> kedvezményt adunk. Kárásm io Szeged Belvárosi Illatszertár Klaa Dávid-palota, Téth Pétcrral ai.abaa. Tclcfonstám 7i». Valódi Houblgant, D'Oraay, Cotty parfümök eredeti üvegekben és ki­mérve. Eau De Houblgant, Eau Dc Toilette. Eredeti Eau de Cologne, „Qlbba" azappanok éa fogerémek. .GIBBS'-gyártmányok rrigyarországi egyedüli képviselete és elárusitása. 38 Angol uri szabóság! Állandó divat-ujdonságok. E egáns szabás. — Szolid uri kiszolgálásban Vajda Farkas R.-T. cégnél részesülünk. i«8 Szsfed, Kölcseu-u. 3. Roual-szálló mell. Szeged. 1*20 szepteasber IS. Gondoskodik a város a téli fotóanyagról. Somogyi •yllatkoxata. SZEOED, szeptember 17. (Saját tudósítónktól) Somogyi polgármester a faellátás kérdésében elmondotta munkatár­sunknak, hogy a szegedi kereskedők eddig 3000 vagon tűzifát kötöttek le a város segítségével. Hogy ezek e fakülde nények tényleg le fognak-e Szegedre érkezni, az kétséges. A termelók kifogásait már ismerjük : elromlott az iparvasut, sztrájkolnak a munkások és igy tovább. Éppen ezért a hatóság más irányban is orientálódik. Mint tavaly is, ugy az idén fokozottabb mértékben fogják a város környékén lévő erdőkből a még talpon lévő fát kitermelni. Ez azonban egyelőre még halasztást szenved, mert az élófákban oly sok a nedvesség, hogy azokat fűtési cé­lokra amúgy sem lehetne használni. Megvárják tehát, mig a falevelek le­hullasa után a fa valamennyire ki­szárad. Kitermelhető erdők volnának Alsótanyán, Királyhalmán, Csengelén és esetleg másutt is. Nagyon fon­tosnak tartjuk ezt a kérdést a mnnka­nélküliség problémájának megoldása céljából is. Az igy nyert hatósági fa ára métermázsánként 130—140 ko­ronáig fog átlagos számítás mellett emelkedni. A fuvardíj a tavalyi 500 koronával szemben most 4—5000 koronát tesz ki. A város egyelőre saját hivatalai­nak és közintézményeinek ellátását végzi. A Csengelén lévő erdőből eddig 400 öl (80 vagon) tűzifát vágtak ki, melynek ideszállitása most van folyamatban. Eddig 8 vagonnal fuvaroztak be ebbői, me­lyet a városháza udvarán, iskolák­ban, kórházakban és más közintéz­ményekben helyeztek el. De e 400 öl fán kivül legalább 600 öl fára van a városnak szüksége csak arra, hogy közintézményeit elláthassa. Ezenkívül 28 vagon szenet ígér Vértes Miksa, a város megbízottja ugyancsak közüzemei részére. Ez természetesen kis tételekben kerül kiosztásra. Eddig 2 vagon szén ér­kezett Szegedre e 28 vagonból. Ami a kecskeméti 400 vagonnyi fatételt illeti: ennek a szállítása is megkezdődött már. Eddig 8 vagon érkezett Szegedre és ha 50 vagon itt lesz belőle, akkor a hatóság meg­kezdi a szétosztását. Addig is az iskolákban helyeei* el az érkező fát. ÖSSZEHÍVJÁK A KÜLÜGYI BIZOTTSÁGOT. Az Újság irja: Az utóbbi időben egyre többen sür­gették, hogy a kormány hívja össze a külügyi bizottságot. Ennek az lesz a célja, hogy a nemzetgyűlés tagjai ne maradjanak tájékozatlanul a kül­ügyi kérdésekben. Leguióbb Szmre­csányi György, a nemzetgyűlés al­elnöke nyilatkozott erről a kérdésről az újságok hasábjain. Szigorúan bizalmas megbeszélés formájában a tegnapi kormányzópárt értekezletén is szőnyegre került a külügyi bizott­ság összehívásának a kérdése. A megbeszélésről egyáltalán nem szi­vároglak ki részletek, csupán annyi bizonyos, hogy Szmrecsányi György hosszabb beszédben sürgette a kül­ügyi bizottság összehívását és javas­latát a felkérték a kormányt, gondos­kodjék, hot»y a bizottság a jövö héten üljön össze. Megvételre keresek mag.is áron arauy karcaatt­érákat és brilliáns ékszereket. m FISCHER JÓZSEF íiZBTÜ&

Next

/
Oldalképek
Tartalom