Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-08 / 20. szám

Szeged, 1920 szeptember 8. Ár a I korona. Szerda, I. évf., 20. azám. ^ZEICEE) ^ IZZÍZ4 AÁit.tA* I SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: F*y évre 280 kor- I Ncgyadévr* 70 kor. II Megjelenik naponkint délután. Kölc»ey-utca 6. * Telefon 154 Fél évre 140 „ I E«y hóra 25 „ II —— _IJ _ Háromnapos sztrájk Temesvárott. — Zavarok a pén-'.becserélés miatt. — Állandó román színtársulat, — Betiltották a magyar lapokat. — Szó, szóy szó ... SZEGED, szeptember 7. Aki tud, az alkot, aki nem tud, az - tanít. A nagy angol gondolkozó­nak ez az igazsága jut eszünkbe, amint a magyar politikai élet mai hullámveréseit figyeljük. Az alkotás — ez minden számottévő faktor egy­értelmű megállapítása — az egyetlen ut, amely Magyarországot, a meg­csonkítottat, kifosztotta! elviselhetet­len helyzetéből kivezeti. Alkossunk és nincs gyilkos békeszerződés, al­kossunk és menten bőséges Kánaán­ná lesz a megcsonkított Magyar­ország. Minden sérelemnek, minden nyomorúságunknak egyetlen ér pá­ratlan, semmivel sem helyettesíthető gyógyszere az alkotás, a munka. Ezt a dalt fújják Hunniában hóna­pok óta, ezt visszhangozzák az ország első házának, a közgyűlési termeknek, a templomoknak és isko< iáknak falai, ez az a dal, amit mind­nyájan fele tüdővel harsogunk, mert megsuhintja lelkünket a sötét sejtés, hogy jaj nekünk, jaj ennek az or­szágnak, ha nem ugy lészen, ha nem alkotunk és mégis: hiába bá­mulunk kutató tekintettel a fórumra, hiába lessük lélekzelvisszafcjtva : mikor kezdődik meg végre az alko­tás, a honmentő munka, egyetlen komoly, örömet hirdető jelével nem találkozunk. A tanács uj, a megálla­pítás helyes, de egyébként marad minden a regiben. Az ország látható vezéríi, a hon atyái most sorra fölkiresik megbízó kerületeiket, hogy beszámoljanak. Jogos volna a kívánság, hogy ezek a látogatások lerántják a leplet arról, hogy eleddig mit végeztek a nemzet bizalmát élvezők, milyen alkotások­kal, munkával járultak hozzá a beteg ország talpraállitásához. Ezt várja a beszámolóktól mindenki, igazi be­számolót várunk és kivétel nélkül az ezer sebből vérző közélet sebeinek feltárása, mutogatása az eredmény. Amit már régen tudunk, hogy a beszéd művészetében senki nemzet fia nem külömb minálunk, azt gya­korlatban szemlélhetjük naponta, de ettől az évszázados rec pétől a ke­gyelmes uitól lefelé egyetlen honatya el nem térne. (Itt 12 sort törölt a cenzúra) A háború hetedik, vagy ha jobban tetszik: a béke második esztende­jében igy fest a helyzet Magyar­országon, ahol akadnak már olyanok is, akik már nem hisznek egy uj föltámadás lehetőségében. Pedig ez a lehetőség a mi izmainkban, a mi akaratunkban szunnyad. A sok szó helyett alkossunk, dolgozzunk és tapasztalni fogjuk, hogy a leányzó csak aludt, de nem halt meg. SZEGED, szepteir.ber 7. (Alkalmi tudósítónktól) Temesvárról kiszivárgó hirek sze­rint az elégületlenség, amely a ro­mán uralom túlkapásai miatt a la­kosság minden körében elharapód­zott, a munkásság részéről nemré­giben hatalmas sztrájkokban jutott kifejezésre. A román kormány ugyanis nemrégiben elrendelte a román lebélyegzésü koronának leibankje­gyekre való becserélését, még pedig 1:4.5 arányban ami különösen a szegényebb néprétegeket katasztro­fális helyzet elé állította. Igaz, hogy a tisztviselőket abban a kedvezmény­ben részesítették, hogy 1:2 arány­ban cserélték be fizetésüket, amivel ugy számították, hogy a drágaságot csökkentik, azonban, ug/ az ipar­cikkek, mint az élelmiszerek árai nem hogy estek volna, de rövid időn belül rohamosan, körülbelül 30 szá­zalékkal emelkedtek. Emiatt és Viáríghin Stan polgár­mester sérelmes intézkedései miatt a magyar munkásság nemrégiben ha­talmas, három napon át tartó sztráj­kot rendezett, amely még a villamos es vízvezetéki üzemekre is kiterjedt, ugy hogy a sztrájk első napján a város pokoli sötétségbe borúit, ezzel is demonstrálva az ellensze­gülést a román hódítók ellen. A második napon a vízvezeték üzeme megindult, de az összes üzemek szüneteltek. Harmadnapra tudták csak a román hatóságok a sztrájkot erős katonai beavatkozással letörni. Hir szerint a sztrájk rendezése m-att a hatóságok a munkásság vezetőit ki akarják utasítani Temesvárról. A román megszállók tehetetlensé­gük érzetében kulturális téren is az erőszak e?zküzéhez nyúlnak, hogy a magyarság szellemi fölényét ellen­súlyozzák. Leguióbb, mikor híre ér­kezett, hogy Sebestyén Géza, a buda­temesvári társulat színigazgatója állandóan Budapesten marad, elha­tározták, hogy a volt Fercncz József­szinházban állandó román színészetet létesítenek és a szinigazgatással egy Hanes Brutub nevű festőt bíztak meg. Ez a Hanes közismert kétes exisztencia, akivel a magyar uralom idején senki­sem akart szóbaállni, mert mindenki félbolondnak tartotta. Most, hogy az uj konjunktura elérkezett, Hanes minden eszközt felhasznált, hogy ér­vényesülhessen, Mégis, mikor a te­mesvári magyar festők kiállítást ren­deztek, éppen renegát volta miatt nem vonták be Hanest a kiállításba s ezért ö a román hatóságoknál ki­vitte, hogy a festők alkotásait, mint luxuscikkeket a pénzügyigazgatóság az uj adótörvény értelmében vesse magas adózás alá. Most pedig szín­igazgató lett és a magyar közönség kíváncsian várja, vájjon hány ember fog betévedni a román királyi szín­házba. A város német lakossága, amely azt az ígéretet kapta, hogy német színtársulatot fognak szervezni, szin­tén csalódottan fordul el a román színháztól és a széksorokat majd ismét kivezényelt katonákkal és hi­vatalnokokkal fogják — ha gyéren is — betölteni, amint az a télen egy román színtársulat szereplésénél a magyarság nagy derültsége köz­ben már megtörtent. Azonban nem­csak ezen a téien akarják megfoj­tani a magyar szót, de nemrégiben egymásután betiltottak két magyar ér­zelmű újságot, a Temesvári Naplót és a Temesvári Újságot, amelyek a keresztény nem­zeti irányi képviselték. A városban most öt német és egy sereg román lap­pal szemben egyedül a Temesvári Hírlap tartja még magá\ A négy­oldalas újság árát a pr>pirdrá:a*ág miatt most emelték fel egy leire. Forrong a Felvidék. BUDAPEST, s:ept. 7. Temesvár­ról jelentik a Magyar Kurírnak: Derer Iván, a megszállott Felvidék teljhatalmú minisztere, felvidéki szerr­leutjáról visszatérve, leplezetlenül tárja fel a Felvidék helyzetét Massarik előtt. Rámutatott arra, hogv Prágá­ból a Felvidékre küldött hasznavehe­tetlen, minden kvalifikációnélküli cseh tisztviselők nagy tömege telje­sen aláásta minden hivatal tekintélyét. Pofozkodás az oláh parlamentben. BUDAPEST, szept 7. Temesvár­ról jelentik a Magyar Kurírnak: Megírtuk, hogy a bukaresti parla­mentet királyi kézirattal elnapolták, hogy elejét vegyék a naponta meg­meg ujuló incidenseknek. A szenátus legutóbbi ülésén Tudorán nevü kép­viselő az erdélyi vasutasok ügyében interpellált. Felháborodással szólt arról, hogy a magyar vasutasok Erdély átrománositását a leginten­zívebb módon akadályozzák. Beszéde közben baloldalról éktelen lárma közepette záptojások röpködtek fe­léje. Kevéssel utóbb a többi kép­viselők zördültek össze valamely kérdés felett, amiből általános po­fozkodás támadt, ugy hogy az elnök kénytelen volt az ülést berekeszteni. BUDAPEST, szept. 7. Temesvár­ról jelentik: A bukaresti parlamentet királyi kézirattal elnapolták, mert az ország több részéből lázadások híre érkezett. József főherceg kiajen6i ura­dalmát bérbeadták az oláhok. BUDAPEST, szept. 7. Az aradi törvényszéken néhány nappal ezelőtt befejezték az aradmegyei földterüle­tek kényszerbérbeadásának és kisa­játításának előmunkálatait és az első érdemleges tárgyalást a megyei agrár­bizottság ma délelölt kezdte meg a törvényszéken A Felsösimánd hatá­rában elterülő Károlyi Gyula-féle birtokra igen sok igénylő j.-lentkezett. A birtok teljes bérbeadását fogana­tosították. Ezután a bizottság József kir. herceg kisjenöi közel húszezer holdas birtokának bérbeadását tár­gyalta. A birtok nyolc község hatá­rában fekszik és igy a bizottság nem tudta egész világosan megálla­pítani a különböző községbeli igény­lök jogosultságát. Ezért elhatározták, hogy a helyi bizottság egy tagját kiküldik a birtok megtekintésére, aki tárgyalni fog az igénylőkkel. Olaszországban terjed a munkásmozgalom. ZÜRICH, szept. 7. (Bud. Tud.) A Corriera de Ha Sera jelenti Torino­ból: A több mint 20 ezer munkást dolgoztató „Fiai" automobilmüvek munkásai a gyárépületet ostromálla­potba helyezték. Milanóban tegnap a munkái szervezetek gyüiést tartottak, amelyen valamennyi Ű7emnek bir­tokbavételéről tanácskoztak. Határozat nem jött létre, számos városban a munkások ujabb gyárakat vettek birtokukba. Nemzetek versengése a Duna­bizottságért. BUDAPEST, szept. 7. A Duna­bizottság, mely jelenleg a Hungáriá­ban székel, mint Az Újság értest It, a közeljövőben véglegesen dönteni fog székhelye felöl. A nemzeti álla­mok nagy versengési fejtenek ki abban az irányban, hogy ennek a fontos szervnek székhelye országuk terüleíérekerüljön. Kétségtelen ugyanis hogy az az állam, amelynek terüle­tére a Dunabizottság székhelye esik, feltétlenül nagy szerepet fog jatszani a kialakulandó uj Középeurópában. Németausztria felajánlotta a Belve­derét, a trónörökös pazar fényűzés­sel berendezett régi palotáját, Cseh­ország felajánlotta a pozsonyi Fri­gyes-palotát, amely pompában nem marad az előbbi mögött. Szerbia a belgrádi Kor.ak felajánlásával csak nehezen tud versenyezni a két másik állammal. A magyar kormány még nem döntött afelől, hogy milyen épületet ajánl fel a Dunabizottság céljaira, de meg vagyunk arról győ­ződve, hogy a kormány teljes tuda­tában lesz ennek a dolognak a horderejével és semmiesetre sem fog a nemzeti államok ajánlatainál rosz­szabb ajánlattal fellépni, annál is inkább, mert értesülésünk szerint, a Dunabizottság vezetősége leginkább Budapesten szeretné székhelyét el­helyezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom