Szeged, 1920. augusztus (1. évfolyam, 1-13. szám)

1920-08-27 / 10. szám

pgpd 1920 auguaztus 27 Ara I korona. Péntek, I évf., 10. szám. ELŐFIZETÉSI arak: ery <vr« 2*> •>»'• I N.fy.dévre Takor. A numerus clausus. SZEGED, augusztus 26. Nem tagadjuk, hogy ami most a magyar iskolák korai történik a legfelsőtől a legalsóig, az gondolkozóba cit bennünket, aminthogy a kérdés mellett felületes könnyelműséggel elhaladni nem lehet. A nemzetgyűlés most tárgyalja az egyetemi beiratkozásról szóló törvényjavaslatot • a holnapi nappal lett aktuálissá a kultuszminiszternek az a rendelete, hogy a középiskolákba csak előzetes vizsga után vehetők fel a négy elemit végzett gyermekek. Mind a két kérdésből—s ezért szólunk azokról egy kalap alati — kétségtelenül a tudomány szabadságának korlátozása fltkflzik ki s eldöntésre csupán az vár, vájjon indokolt-e a nemzet érdekében cselekvő országvezetők álláspontja és mennyiben. Az egyetemre való felvételt illetőleg a numerus clausus elvét feltétlenül helyeselnünk kell. Évtizedes panasz Magyarországon, hogy a szellemi proletáriátus feltűnően szaporodik s ez a szaporodás a mai csonka Magyarországra, amely a menekült tisztviselők ezreiről gondoskodik, valósággal végzetes volna. A korlátozásnak tehát már az egyetemi hallgatók létszámánál kell érvényesülni — s csak aztán lehet szó arról, hogy milyen szempontok legyenek irányadók a felvételnél. A kormány ezt a jogot teljesen az egyetemi tanári karra óhajtja Juházni, mig Prohászka püspök és mások a nyilt numerus clausos érdekében küzdenek. Ma még bizonytalan, hogy melyik álláspont kerekedik felül, az azonban bizonyos, bogy mindenek megnyugtatására a nemzetgyűlés csak akkor oldja meg ezt a kérdést, ha gondoskodik róla, hogy a felvételnél mindenekfölött két dolog legyen irányadó: a nemzeti szempont és a rátermettség. Az ország kiáltó érdeke, hogy diplomás emberei megbízhatóak s hivatásuk magaslatán állók legyenek. Azt az intézkedést, amely a középiskolába való felvételt vizsgától teszi függővé s itt is numerus clausust állapit meg, már nehezebben vesszük tudomásul. Ellenkezőleg: mi örömmel üdvözöltünk volna egy olyan rendeletet, amely kötelezővé teszi a "tgy középiskola elvégzését, mer! ÍClenti' h0£y niüveit kereskedői es iparosai lesznek ennek az orszagnak. a korlátozás ám jött volna azután s az ellen senkisem szólhatna, ha az ötödik osztály anyagai alaposan megrostálnák. A középiskolában föl nem vett tízéves gyermekkel a szülő igazán semm„ sem kezdhd s ez a körü,_ egymagában elegendő ahhoz, "ogy illetékes helyen a rendelkezés rövidesen módosítsák s ezt sürgeti m^id a polgári iskolák túlzsúfoltba is, de ismételjük: az érdeke vo,na- hü*v azt a "etüést: kiknek legyen joga dip'omát kA xZni» CSik az elvégzeit négy ill ték'SK°'a után bírálják el az erre Megjelenik naponkint délután. Moziképet akartak csináltatni a Tisza-gyilkosságról. — A Tiaxa-pör tárgyalása. — BUDAPEST, augusztus 26. (Magyar Távirati iroda ) A Tisza-gyilkosság bünpörének mai főtárgyalásán elsőnek Polacsek Sándort, a katonai rendőrség volt kerületi parancsnokát hallgatták ki. Mondada: Emlékszik-e egy esetre, amikor egy szakaszvezető! bekísértek? Polacsek: 1918 november 8. és és 10. között előállítottak egy magas termetű szakaszvezetót, akit azzal vádoltak, hogy részes a Tisza-gyilkosságban. Jegyzökönyvet vett fel erről. A szakaszvezető beismerte, hogy résztvett a gyilkosságban, rá is lőtt Tiszára, azonban nem tudja, hogy lövése talált-e. Arra emlékszik, hogy Dobó lövése talált. A szakaszvezető Alszeghy alezredes elölt szintén megismételte vallomását. Az ügyet azonnal áttették a főkapitányságra, hogy később mi történt a szakaszvezetővel, nem tudja, de feltűnt neki, hogy az újságokban nem jelent meg róla semmi. Ezt követőleg harmadnapra este 9 és féi 10 közöfl eljött hozzá Csernyák és Sztanykovszky. Csernyák azt kérdezte tőle, hogy van-e tudomása arról, bogy eltogató parancsot adlak ki Csernyák és Sztanykovszky ellen. Polacsek azt mondta, hogy erről aemmit sem tud. A következő tanú dr. Hanzély László. Elmondja, hogy a kommunizmus bukása után a főkapitányságon Szrubián rendőrkapitány mellé osztották be, mint menekült főszolgabírót. Megemlíti, hogy mikor Sztanykovszky és Hüttner beismerő vallomást tettek, szóbakerült egy Láng nevü zászlós. A tanú ezenfelül a kommunizmus alatt a hadügyi népbiztossághoz volt beosztva, ott ismerte meg a Láng nevü politikai biztost. Valószínűnek tartotta, hogy ez a Láng volt kint a Tisza-gyilkosságnál, mert többször látta, hogy Pogánynak jóbarátja. Elment a tanú Kovács vizsgálóbíróhoz és engedélyt kért, hogy Sztanykovszky! és Hüttnert erre vonatkozólag megkérdezze. Kovács vizsgálóbíró ezt nem engedte meg, később az államügyész engedélyt adott rá. Sztanykovszky azonban ekkor kétszer ellenkező személyleirást adott Lángról, úgyszintén Vágóról is. Immergliick Károly fővárosi tisztviselő Dobót 10 ív óta ismeri. Elmondja, hogy oklóber 31-én mint az elektromos müvek főparancsnoka, a jelszóért bekent a városparancsnokságra. Heltai Viktor előszobájában találkozott Dobóval, Horváth-lSanoviccsal és Kundeckerrel. Ekkor Dobó a következőket mondotta neki Ha te tudnád, hogy honnan jövök ? Most küldtük a másvilágra Tiszát! A tanú ezután bement Heltaihoz, aki azonban Vágóhoz utasította a városházára. A következő tanú Dési Alfréd, elmondja, hogy Dobó nagyon ambicionálta, hogy filmen lássa magát Egy alkalommal emiitette a tanú Dobónak, hogy Tiszát Désről ismeri és bánja, hogy gyilkosait nem találták meg. Dobó erre elkezdett sunyin nevetni és elmondta, hogy a katonatanács őket küldte ki, hogy Tiszát, Lukachichot és Wekerlét meggyilkolják. Elmondotta, hogy mikor Tisza az első lövéstől térdre esett, ö még egyszer rálőtt és szeretné, hogyha ezt filmen megörökítenék. Hollay Kamilla szinészné Dési Alfrédtól hallott Dobóról, aki benne volt a gyilkosságban Schwarz Alfréd ékszerész elmondja, hogy Dobót a Károlyi-forradalom idejéből a futballpályáról ismeri. Dobó beszélt előttük is a gyilkosságról, de nem hitték el egy szavát sem, mert nem tartották szavahihető embernek. A tárgyalás folyik. Csehország kiutasítja a magyar; kommunistákat BUDAPEST, aug 26. Pozsonyból jelentik a Magyar Kurir-v.ak • Megírták a lapok, hogy a pozsonyi cseh kormány rendeletet adott ki a Felvidéken tartózkodó idegenek s igy elsősorban a magyarországi kommunisták kiutasítása tárgyában. A rendelettel kapcsolatban a Volkstimme heves támadást indít a cseh kormány ellen és nagy indignációval hangoztatja, mekkora méltánytalanság történt a Felvidéken gróf Károlyi Mihállyal, akinél házkutatást is tartottak. Jellemző egyébként, hogy a cseh lapok a magyarság agitátoraiként igyekezr.rí feltüntetni a Felvidéken kószáló magyarországi kommunistákat Gaál Gaszton kilép a kormányzópártból. BUDAPEST, augusztus 26. Az Est jelenti: A nemzetgyűlés folyosóján ma rendkívül feltűnést keltett az a hír, hogy Gaál Gaszton kilép az egységes kormányzópártból. Gaál Gasz'ont a kormány közgazdasági és főleg pénzügyi politikája bírta erre az elhatározásaa. Kerenszky a bolsevizmus megsemmisüléséről. BÉCS, aug. 26. A Neue Freie Presse-nek jelentik Londonból : Kerenszky kijelentette az United Press képviselőjének, hogy a bolsevizmus a megsemmisülés kikötőjében van. A tél beállta előtt már nem lehet uj hadsereget szervezni. Minthogy Lenin és Trockij uralma a hadseregre támaszkodik, a hadsereg pusztulása az egész rendszer megsemmisülését jelenti még akkor is, ha a lengyelek nem folytatják az orosz hadsereg üldözését és megsemmisítését. A szovjetek ezzel az óriási zuhanássá 1 szemben nem tudják az egyensúlyt fentartani. SZtRKESZTÓSÉGlÉS KIADÓHIVATAL: KSIcaey-atca 6. tt Telefon 1M. Zajos közgyűlés a fővárosban. BUDAPEST, aug. 26. A Budapesti Hírlap irja: A főváros törvényhatósága tegnap tartotta meg első közgyűlését, amely elejétől végig a legnagyobb lármában és izgalomban folyt le. Legelőbb a szakbizottságukat kellett megválasztani és itt Bródy Ernő tette szóvá azt a furcsaságot, hogy a közgyűlés, amely a kisebbségi rendszer alapján jött létre, a bizottságból kizárja az ellenzéki városatyákat. Bródy beszédének nem volt hatása, mert a bizottságokba csupán a keresztény községi párt jelöltjeit választották meg. Napirend előtt Zeöke Antal nemzetgyűlési képviselő tiltakozott az ellen, hogy a közgyűlés a nemzetgyűlést kritizálja, mire Szigethy János kijelentette, hogy múltkori beszéde csupán Gaál Gaszton ama felfogása ellen tiltakozott, mintha a bolsevizmust a városi lakosság csinálta volna. Ezután zajos vita volt arról, hogy egyes osztályokat átszerveznek-e műszakiakká. Baránszky Gyula kimutatta, hogy az átszervezés ellenkezik a törvénnyel. Közben még az ellenzéki Fábián Béla is beszélt, de a percekig tartó lárma miatt kénytelen volt abbahagyni beszédét. Az interpellációk során Elek Mór visszavonta interpellációját, mely a cenzúra eltörléséről szól. Utána Müller Antal tette szóvá azt, hogy a főváros közmunkáit ma is zsidók kapják. Kráthy János tanácsos azt felelte erre, hogy már felszólították a Baross-szövetséget a megbízható keresztény cégek közlésére, de a válasz késett. Egyébként az ajánlatnál azt is tekintetbe kell venni, melyik a legolcsóbb. Több interpelláló volt és az ülés azután véget ért. Gróf Bethlen István Ereky ellen. BUDAPEST, aug. 26. Az Újság irja: Bethlen István gróf Ereky Károlynak legutóbbi beszédével kapcsolatban az alábbi nyilatkozat közlésére kérte fel a lapokat: Valótlan Ereky Károlynak az az állítása, hogy én a keresztény-nemzeti politikát népbolonditásnak neveztem és azt mondottam, hogy Magyarországon csak a zsidókkal lehet együttdolgozni. Valótlan Erekynek az az állítása is, mintha kijelentettem volna, hogy én az ántánt megbízásából a miniszterelnökséget át akarom venni. Valótlan, hogy Ereky azt mondotta volna erre, hogy ha a gróf ur az ántánt megbízásából miniszterelnök akar lenni, akkor menjen Londonba, mert neki arra. hogy ilyet mondjon, nem is adtam alkalmat. Bukik az orosz kormány. BECS, aug. 26. (M. T. I.) A Neues Wiener Journal-nak jelentik Berlinből 25 iki kelettel: Varsói hir szerint az orosz szovjetkormány állása megingott.