Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-04 / 101. szám

Ára 1 korona. Szeged, 1920 IX. évfolyam 101. szám. Nyomda: SZEGED, PETÓFI SÁNDOR SUGÁRUT 1. SZÁM A nyomda telefosja : 16-34. Kedd, május 4. 5j«rk<ujtó«éx éa kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGARÚT i. SZAA A aierk**it6s<r éa kiadóhivatal telefonta: 305. ELÓFIZETESI sfési évre 280.- K nejjyedevre 70.- K félévre . 140.— K ecv hónapra 24 — K Zrínyi, a köitő. (j) Háremszáz éve, hogy a zivataros tizen­hetedik század legnagyobb magyarja, Zrínyi Miklós gróf, a költö és hadvezér, megszületeit. ' A har<<nuzazados évfordulót, amelynek napja bizonytalan, május másodikán megünnepelték { a nemzeti hadsereg Hódmezővásárhelyen időző katonai és Nagykanizsa közönsége és meg fogja ünnepelni a Magyar Tudományos Aka­démia májusi nagygyűlése is. A Szigeti Veszedelem nagy költőjének, a hamvába holt magyarsag lángoló szavú és győzelmes pallosu ébresztőjének, a kard és lant méltó nősének dicsőséges és fájdalmas emlékezetét meg kellene Ünnepelnie és most kétszeres, sőt százszoros melegséggel és lelkes­séggel minden magyar kulturális intézménynek, egyesületnek, minden irodalmi tarsaságnak, minden iskolának, színháznak, mert ez a bozontos üstökü, sötét bogyószemfl, i^gyszerü magyar valódi reprezentatív inenje az ÖIÖK, a valódi, az öntudatos és önérzetes magyar­ságnak. Alakját, sorsát a nagy tragédiák fuvalma Rubinek miniszter a í-ríedrich-csoporihoz. — Május tizedikére összehívják a nemzetgyűlést. — közti baráti viszonyt hangsúlyozta lengi Körűi, öt is a magyar átok ölte meg, öt is a magyar ugar húzta le, öt is a magyar balsors gáncsolta el. Mindenekelőtt nem a nyílt és őszinte ellenség volt az, amely igazán ve­szedelme volt Zrínyinek, a költőnek és had- j vezérnek. Vitézi párbajban, tenger ütközetben diadalmasan állott ö szembe a félhold kato­náival, akik ázsiai ágról atyafiai, testvérei vol­tak, akiket megbecsült, akikkel a csata uián vigan parolázott, akikkel, mint hadifoglyaival emberségesen bant. Az istentelen poganynál százszorta nagyobb ellensége volt az istenes habsburgi zsoldos, a nagyeszű és kislelkü Montecuccoli, as osztrák ház hírhedt Fabius Cunctatora, aki a római kúria stílusával vágta meg orvul a nyílt tekintetű és őszintén magát ; kitáró Zrínyit és még veszedelmesebb és keser­vesebb ellensége volt a csáktornyai hós bánnak maga a magyar, a tulajdon fajlaja, amely ki­túrta őt a palatinussigoól, cserbenhagyta leg­szebb tervei közben, beárulta a telseges Isten kegyelméből való császár, a Kollonicsokkal és Karaffákkal kormármányzó divus Leopoldus szent színe előtt. Szegény, nagy, poétalelkfl magyar Zrínyi Miklós, ez fájt nemes lelkének a legjoJüan, ez a magyar áfium, a pártosság tüze, a vissza­vonás szelleme, az örök magyar tragikum, ez vérezte meg hivő és erős lelket a legkegyet­lenebbül, mert testvéri kézből eredt a döles, ez jobban fájt neki, mint ama vadkan agyara, amely a csáktornyai erdő avarába folyatta tiszta veret. Három nagy század multán, ha valósággal föltámadna ma a kard és lant hőse, Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, Martinuzzi után és Széchenyi előtt a legtragikusabb magyar politikusunk, vájjon nem ez fájna-e most is legfájóbban neki és vájjon nem ez vinné ma is meghasonlásba, korai sirba a Virgiliussal, Tassoval versenyző, a Machiavelli politikáját tanulmányozó és e politikát követőktől halálba kergetett magyar poétahősi? Dudapest, május 3. A politikai köröket még mindig erősen foglalkoztatja a Friedrich-csoport állítólagos fuzíókisérlete, aminek a feltevése ellen legutóbb Rubinekhez intézett cáfoió leve­lükben tiltakoztak a csoporthoz tartozó képvi­selők. Most a kisgazdapárt tésze.öl Rubinek Gyula miniszter, a párt elnöke válaszolt udvarias hangon. Válaszában többek között sajnálkozá­sának ad kifejezést a lapokban megjelent kisérő közleményük miatt, melyekkel a ga/.dapárt nem azonosítja magát. „Tényként megállapítjuk, — irja Rubinek ­hogy felelőtlen közeg részérő! történt közeledési ajánlat, amellyel azonban pártunk annyiban foglalt állást, hogy kijelentette, miszerint pártok testületi belépését nem tartja elfogadhatónak, nemzetgyűlési képviselők és kültagok egyéni belépését azonban szívesen látja." A levél végén A délvidéki vasutas-sztrájk hiteles története. (Saját tudósítónktól.) Hirt adott anr.ak idején a Délmagyarország a szerb megszállás alatt lévő területeken áprilisban kitört vasúti sztrájk­ról. Az idevonatkozó és a sajtóban megjelent híresztelések azonban zavarosa* és eiientmon­dóak vollak. Most aztán az újonnan érkezett kiutasítottak előadásának összegezéséből sike­rült megközelítőleg hiteles képét nyújtani a Délvidéken történteknek. Teljesen egybehangzó az a jelentés, hogy az úgynevezett „Vojvodinában", amely Bácska, Baranya és a Bánátból áll, kiterjedt és messze hálózó kommunisla-agitáció folyik, melyet orosz pénzen egész nyíltan folytatnak, ugy, nogy nem egy helyen, mint például Újvidéken hiva­talos lapja is van a kommunista-pártnak. A szakszervezetekben nem ritkák az amerikai bolseviki agitátorok sem, akik Amerikából visszatért kivándoroltak s a legvéresebb szájú izgató előadásokat tartják. A munkásság, miután a produktív munka úgyszólván teljesen szüne­tel, szívesen hajlik minden felforgaíó szélsőség felé. Ez megfertőzi a már munkában lévőket is, akik aztán hallatlan követelésekkel lépnek fel. A legképtelenebb követeléseket is eddig úgyszólván játszva elérték egy-kétnapos sztrájk segítségével, amitől még inkább vérszemet kaptak. Ez az általános nyugtalanság átragadt ter­mészetesen a vasutasokra is. Már a márciusban megbukott demokrata Pr/'ö/cscv/ca-kormány ke­reskedelmi minisztere, Korosec tárgyalásba bocsátkozott a vasutasokkal a fizetésrendezésre vonatkozólag. A kormány azonban időközben megbukott és az újonnan kinevezett Protics­kormány elé a vasutasok ujabb követelésekkel álltak. A követelések a fizetésrendezésen kivf'1 oly feltéleleket is tartalmaztak, melyek szerint a vasutas személyzet részesedést kér a vasutak jövedelméből, továbbá közvetlen részt kér dele- 1 gálljai számára a vasutak igazgatásában is. Miután a kormány a követelések teljesítését megtagadta, a beígért vasutas-sztrájk bekövet­Kezett. A belgrádi központ adott jelére az ösz- j a pártok Rubinek. Pártkörökben arró! beszélnek, hogy a Fríedrich­csoportból a tagok rövidesen visszatérnek az egyesülés pártjába, Friedrich és Ereky kivé­telével. A tiszántúli választásokkal kapcsolatban a kisgazdapárt egyré-zében elégedetlenséget kel­tett, hogy a nemzetgyűlés elnöke csak 28 kerületre vonatkozóan hirdette ki a választást, 49 helyett. A 28 kerület azonban teljesen föl­szabadult, de 21 még nem. Ezért volna csak 28 kerületben választás. Más jelentés szerint mind a 49 kerületben kiírják a választást. E cclra május 10-én összehívják a nemzetgyűlést. Meskó Zoltán belügyi államtitkár kijelentette, hogy a választás teljesen pártatlan lesz. szes vonatok megálltak. A kormány megtelt mindent a sztrájk elfojtására, ami sikerült is neki olymódon, hogy a vasutasokat 18—60 évig egyszerien besorozta katonának, azonkívül katonai erőszakkal szedtek elő mozdonyvezető­ket és fűtőket, akiknek segélyével némi forgal­mat fenn tudtak tartani. A vasutasok igy las­sankint megtörtek, követeléseiket ugyan nem érték el, de annyit sikerült kivivniok, kogy legalább az uj Prokics-kormány is megbukott. Közben előfordult több helyen, hogy a sztrájk alatt közlekedő vonatokra rálőttek és néhány helyen, különösen Horvátországban felszedték a síneket. A lemondott kormány helyett a párisi jugoszláv főmegbízott kapott mandátu­mot kormányalakításra, melynek hivatása lesz véglegesen megegyezésre jutni a vasutasokkal. A lengyelek nagy győzelme az orosz bolsevisták fölött. Végét járja az orosz bolsevizmus. Versailles, május 3. Az Echo dé Paris külön levelezőjétől azt a hirt kapja, hogy a lengyel hadsereg május elsején a bolsevikiek ellen indított ellentámadása során óriási győzelmet aratott. Páratlan lendülettel véghezvitt támadá­sával áttörték mindenütt a bolsevikiek első vonalát és elfoglalták Zsitimért és Vinicat, közel 50 kilométernyire haladtak előre. 12 ezer foglyot ejtettek, 60 ágyút, 84 géppuskát és 160 mozdonyból és több mint 2000 kocsiból álló vasúti parkot zsákmányoltak. A vörös hadsereg 3 elit hadosztálya teljesen megsemmisült. A maradék csapat a legnagyobb rendetlenségben elmenekült. Az ukrán bolsevista csapatok át­pártoltak Tutljurahoz. Bécs, május 3. A Neues Wiener Journal je­lenti Stockholmból: A Svenska Tagblad közlése szerint a nagy lengyel offenzíva, amely a ha­talmas erőkkel megindított japán előrenyomu­lással egybeesik, stockholmi bolsevista körök­ben nagy riadalmat keltett. Attól tartanak, hogy a bolsevizmus immár a végefelé jár és hogy Oroszországban megint a cárizmus kerül fölé. Q I AIAAI készit mérték "tán a legmodernebb ClPOS £Ő|0 0 I H k'V,tdbcn férf1' nöi és gyermekcipőket Y ** lw Iskola-utca 14. szám. *5

Next

/
Oldalképek
Tartalom