Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-18 / 112. szám

Ára 1 korona. $ierkMit6»ég éa kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGÁRUT 4. SZAft A axarkeaxtSaér éa kiadóhivatal telefonja : 306. ELÓFtZETESI ÁRA •féat évre 2M- K negyedévre 70.- K félévre . 14t.— K «tT kö«apra 24 - K ".r"«n nám *••» 1 korona Szeged, 1920 ÍX. évfolyam 112. szám. Elsimult a kormányválság. Megegyezés a két kormánypárt közt anemzetgyülésen a csonka kerületek ügyében (Saját tudósítónktól.) A csonka kerületek miatt történt nagy összexülömbözés, amit kormányválsággá fújtak föl éppen ebben a válságos időben, mikor még flggő kérdés a békekötés nagy kérdése, szerencsésen elintéződött. A nemzetgyűlés hétfői ülésén, mialatt a szónokok — igaz, hogy üres padok előtt — nagyon kötötték az ebet a karóhoz, hog^ „nem engegünk", megegyezés jött létre a két kormánypárt kiküldött megbízottai közt. A nyiit ülésen ezt bejelentették, mire a szónokok elállottak a beszédtől. Eszerint az ellenséges megszállás alól újonnan fölszabadult kerületekben junius 20-án kiirják a választásokat. A régi csonkakerületek mandátumainak elintézése ügyében marad addig, amig azok ügyét a közjogi bizottság újból le nem tárgyalja. A nemzetgyűlés hétfői ülését féltizenegy érakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Napirenden a csonka kerületekre vonatkozó törvényjavaslat szerepel, amelyhez elsőnek Turi Béla szólal fel. Kénytelen a javaslattal kapcsolatos politikai momentumokkal is foglalkozni, mert ezt a tisztán közjogi kérdést politikai válsággá fújták fel. A cionka kerületekről folyó vita nem pártharc. Az a vád, hogy a keresztény nemzeti egyesülés pártja a junius 13-iki választások elhalasztását akarja elérni, alaptalan. Ez a harc lényegében igen fontos kérdésekben folyik. Szó van a választójog érvényesítéséről, több mint egymillió választó szavazati jogáról, másodszor pedig arról, hogy ez a nemzetgyűlés egy pillanatot se mulasszon el soha, hogyha ennek a megcsonkított országnak egyetlen röge felszabadul, ez nyomban belekapcsoltassék az alkotmányos életbe. Nem fogadja el a közjogi bizottságnak azt az indítványát, amely a napirendről valé levételt ajánlja és nem fogadja el Ferdinándy Gyula igazságügyminiszter javaslatát, amely Mikovényi előadó javaslatát fogadja el. Arra az esetre, ha a belügyminiszter javaslatát nem fogadnák el, javaslatot tesz, amelynek első szakasza igy szól: Azokban a (nemzetgyűlési) választókerületekkel, amelyekbea a nemzetgyűlési választás az idegen megszállás következtében mint caonka kertiletekben fog megtartatni, a választókerület idegen megszállásának egészben, vagy részben tortént megszinése után uj választást kell tartani, ha a választókerület utóbb falszabadult részében összeirt választók száma meghaladja a választókerületben előzőleg megtartott választás céljára összeállítóit válaaitói névjegyzékben foglalt választók számát. Tisztán azért nyújtja be ellcninditványát, mert először is jogi álláspontjának megfelel, másodszor pedig nem akarja, hogyha a kisebbségi vélemény elejteinék, akkor egy semmi előtt álljunk. Ferdinándy Gyula igazságügyminiszter: A felfogások e kérdésben ugy látszik már teljesen kijegecesedtek. Arra vall az is, hogy í tanáaskozások iránt nem elég nagy az érdek- j ICdés és a felszólalások üres padok előtt hang- ' zanck el. Tulajdonképen nincs másról szó, ! mint mandátumfosztásról. Ilyen diszkvalifikálás, ilyen mandátumfosztást a külföldi államok törvényhozásai nem ismernek. Ugy kell értelmezni a rendeletet, hogyha a csonka kerlilet egésszé lesz, le kell mondania az előző megválasztott képviselőnek. Hencz Károly: És ha nem tesziI? Felkiáltások: Mi történik akkor, ha nejji feszi? (Nagv zaj.) Ferdinándy Gyula: ügy látszik, nem tudjuk meggyőzni a tiszteit képviselő urakat. (Felkiáltások: Miért? Ha jó argumentumot mond, meggyőz bennünket.) Ferdinándy Gyula: Nekem elegendő biztosíték az, hogy megegyezés van arra nézve, hogy a képviselő lemond. Turi Béla (felkel a helyéről): Nem nekünk beszél, mégsem hallgatom. Friedrich István: Nagy temetkezési hangulat van itt! Ferdinándy Gyula igazságügymiuszter: Ha a képviselőházat feloszlatják, az is mandátumfosztás. Nem hittem volna, hogy a belügyminiszter ebből ilyen nagy harcot fog csinálni. Friedrich István: Ha a miniszterek egymással veszekednek, mondjon le a kormány. Ferdinátí&y Gyula: Történjék bármi, engedni a nemzeti szempontokból nem szabad. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Turi Béla .ellenjavaslatát sem. A törvényjavaslatot le kell venni a napirendről. Az elnök ezután az ülést 5 percre felfüggeszti. Ferdinándy Gyula igazságügyminiszter beszéde után tartott szünet alatt a két kormánypárt megbízottai tanácskozásra gyűltek össze, amelyen a csonka kerületre vonatkozó kérdésben megegyezésre jutottak. Az ülés ismételt megnyitása után a szólásra jelentkező szónokok elállottak a szólástól, mire Rubinek István előadó bejelentette, hogy sikerült olyan megegyezésre jutni, ami a nemzetgyűlés igazságérzetét kielégíti. E megegyezés szerint javasolja, hogy az ellenséges megszállás alól újonnan felszabadult kerületekben az ismert kormányrendelet alapján a nemzetgyűlési választásokat jun.20-ra irja ki. A régi csonka kerületek kérdésében azt a javaslatot teszi, hogy a kérdést tárgyalás és elintézés céljából utalják vissza a közjogi bizottsághoz. (Élénk heiyeslés jobbról és balról.) Ezután Dömötör Mihály belügyminiszter kijelenti, hogy egy kérdésben az egész Háznak egynek kell lennie, nevezetesen a békés együttdolgozás kérdésében. (Élénk helyeslés mindkét oldalon.) Friedrich István : A fődolog, hogy kibékültetek. (Élénk derültség.) Dömötör Mihály kijelenti, hogy az ország éideke is a békés együttműködést kivánja és minthogy az előadó javaslata ezt a célt szolgálja és alkalmas a kérdés megfelelő megoldására, ő is elfogadja. (Élénk heiveslés és taps jobb és baloldalról.) Ezután a nemzetgyűlés az előadó javaslatait Nyomda: SZEGED, PETÓri SÁNDOR SUGÁRUT SZÁM A nyomda t>l»fai)« s 1S-34. n —— Kedd, május 18. elfogadja, miáltal a javaslat további tárgyalása egyelőre elesett. A Ház ezután a miniszteri felelősségről szóló törvényjavaslatot a további részleteiben is elintézte. Legközelebbi ülés kedden. Napirendjén a Budapest főváros községi választásaira vonatkozó javaslat és kisebb pénzügyi javaslatok. A szegedi MAV üzletvezetőség területén teljes a forgalom biztonsága (Saját tudósítónktól) Kereskedők panaszkodnak, hogy Budapesten beszerzett áruik nagy késedelemmel és gyakran megdézsmálva érkeznek Szegedre. Fölösleges kifejteni, mennyire káros ez a kereskedelemre s közvetve a fogyasztóközönségre. Hiszen most hatóságainknak azon kell lenniök, hogy a háborús és forradalmi bizonytalanságok után a forgalom is visszatérjen a teljesen biztos, rendezett viszonyok közé. Épp ezért szükségesnek tartottuk, hogy a panaszok ügyében a legilletékesebb helyen érdeklődjünk. Fölkerestük ennélfogva Rozics Károly MÁV üzletvezető urat, aki munkatársunknak a következőket volt szives elmondani: — Hogy az áruk késedelmesen érkeznek, arról eddig még pozitíve nem volt tudomásom és igy a közelebbi okot sem jelölhetem meg. Egy bizonyos: az esetleges késedelmeskedésnek a vagonhiány semmiesetre sem lehet oka, amennyiben vagonhiányról jelenleg nem lehet szó. Az egész vonalon nincs vagonhiány miatt visszatartott áru, mert egyelőre még, az intenzivebb szállítások megkezdéséig, bírjuk a forgalom tempóját. Nem olyan tulerős még a forgalom, tekintve, hogy a szomszédos államokkal egyelöie kivételesen érintkezünk és igy ezt a mérsékelt forgalmat még az erősen megfosztott kccsiparkkal is fedezni tudjuk. Azonkívül a javítóműhelyeink is derekasan dolgoznak, úgyannyira, hogy a személyforgalomból már majdnem teljesen kivonhattuk a teherkocsikat. Most naponta megy egy-egy tehervonat Budapestre és ugyancsak érkezik is naponta egy darabárut szállító teher-szerelvény. Ami árut ma föladnak Szegeden, az holnap már kifut az állomásról. Tehát az itt feladott áruk körül késedelmezés nem történik, mert azt nyomban továbbítjuk. Előfordul ugyan néha, hogy a gazdaságosabb térkihasználás céljából visszatartunk darabárukat, mig megfelelő számban összegyűlve, a kocsikban előnyösebben elhelyezhetők. De ez a visszatartás sem történik egy, legföljebb két napnál hosszabb időn át. Ezután Huszár Béla felügyelőt kérette magához az ü/.letvezetö ur, akinek szakreferádáját az áruk késése tárgyában meghallgatta. Huszár felügyelő ur a késések okául a budapesti centralizáció működését és a tartalékmenetek hiányát jelölte meg; a feladott áruk Budapesten nagy nehézséggel küzdenek meg. Azonkívül az elosztásnál is mindig merülnek föl előre nem látható akadályok. Az üzletvezető ezek után a következőket mondotta: > — A kereskedők mindenesetre jobban tennék, ha esak az áruk késésének egyetlen konkrét esetét is bejelentenék, minthogy általánosságban panaszkodnak. Egy-két pozitív adattal ^ M - i-m nm ^ Z fif ^ —• 3 ^ - — készit mérték utén a legmodernebb 11 61I LlDOSF^iOrlIA kivitelben férfi, női és gyermekcipőket Iskola-utca 14. szám.