Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-18 / 112. szám

DBLMAQYARORSZAO Siet«4, ltfO májns 18 támogatva, rendszeresen és szabályszerűen ulána járhatnánk a dolognak és azok nem egészen ismert okait felderítve, szanálhatnánk 4 sérel­meket. A forgalom biztonságának fölvetett kérdésére a következő felvilágosítást kaptuk: — Örömmel jelenthetem, hogy a vasúti áru­forgalom biztonsága lényegesen megjavult és úgyszólván teljesen békebeli állapotba tért vissza. Megtettünk minden óvintézkedést eme bizton­ság megőrzésére és fentartására. A hadvezető­séggel tárgyalt a MÁV egy nagyobb létszámú vasúti őrszemélyzet felállítása dolgában, azon­ban az ügy közbejött akadályok miatt nem jutott a megvalósuláshoz. Mi tehát itt, Szege­den a magunk kebelében szerveztünk a fölös emberekből egy 106 főnyi vasúti őrséget, a visszaéléses meggátlására. Azonkívül minden szerelvénnyel küldünk egy vizsgáló főkalauzt, csupa régi, kipróbált, és teljesen megbízható alkalmazottakat. A fökalauz egyedüli fela'data : a szeinélyiet ellenőrzése. Nincs is tudomásunk az utóbbi két hónapban semmi visszaélésről. Ha előfordul mégis, hogy bizonyos áruk meg­dézsmálva érkeznek meg, ugy erre vonatkozó­lag is csak a föntebb mondottakat ismételhe­tem meg. Vagyis egy pozítiv és konkrét jelen­tés sokkal többet ér az ügy orvoslására, mint az általánosságokban elmondott panaszok. — Minden kereskedőnek módjában van biz­tosítani az áruszállitmányál, hisz még ma is oly csekélyek viszonylagosan a biztosítási ille­tékek, hogy nem drágíthatják az árut. Ha köz­vetlen az áru megérkezése után megvizsgálják a szállítmányt és jegyzőkönyvbe foglal* jelen­tést tesznek az Európai Podgyászbiztositó Rész­vénytársaságnál, vagy a MÁV-nál, ugy a biztosí­tott áru károsodása föltétlen megtérül. Termé­szetesen szükséges, hogy a jelentés rögtön az átvétel után megtörténjék, mert az elszállítás utáni jelentéseket már nem vehet figyelembe a biztosító társaság. A szegedi tanítók ki nem . utalt fizetéskiegészitése. — Küldöttségileg a polgármesternél. — (Saját tudósítónktól.) Ismeretes, hogy a város tanácsa a mult év november elsejétől magasabb fizetést ad a tisztviselőknek, magasabbat, mint az állam. A mult évi fizetésrendezéssel egy­idejűleg a tanítói kar fizetését is rendezték, azzal a hiányossággal azonban, hogy a tanítók fizetési osztályát a miniszter állapítsa meg. Felterjesztette akkor a tanács ezt a kívánalmát a miniszterhez, amelyre azonban, majdnem egy fél €v multán, csak most érkezett válasz. Ebben a miniszter a tanítókat személyek sze­rint a VIII—VI. fizetési osztályba sorolta. Ez alatt az idő alatt a szegedi tanítók természe­tesen csak a régi fizetésüket kapták a várostól s kapják még ma is, mert most ujabb akadály gördült a magasabb fizetések kiutalása elé. Az 1918. évi néptörvények szerint ugyanis a város nem fizethet többet a tisztviselőknek, mint az állam, mert ellenkező esetben elveszti az államsegélyt. A tanítók súlyos helyzete azonban sürgősen követeli fizetésük rendezését, ami már csak azért is méltányos, mert a többi városi tiszt­viselő a magasat b fizetést élvezi. Vagy ötven tanítónő és tanító kereste fel hétfőn dálelött dr. Somogyi Szilveszter polgármestert, akitől szónokuk, Lantos Béla, a szilléri iskola igaz­gatója élér.k színekkel ismertette a tanítók kétségbeejtő helyzetét és magasabb fizetésük folyósítását kérte, ha más cimen nem lehet, ugy drágasági pótlék cimén. A polgármester kijelentette, hogy mindent elkövet, hogy a kérdéses fizetéskttlönbözetet megkapják bármi cimen. A küldöttség tudo­másul vette a választ. Brilliánsokat, használt ékszereket, arany és ezüst régiségeket igen magas árban meg­kelesünk. Fischer Testvérek Err:o8X Redőnyjavitásokat, Xtu"?^ Vilmos redönyipar vállalata. Ref. palota. Telefon 13-51. 70-100 százalékos lehessen csak a legmagasabb lakbéremelés. A Kereskedők Szövetségének állásfoglalása. (Saját tudósítónktól.) A háztulajdonosok nemcsak Szegeden, de az ország minden na­gyobb városában élnek az alkalommal, hogy rohamlépéssel' pótolják a lakbéremelésekben való azt a hiányt, amit a háború idején kellett szenvedniök. Különösen az üzlethelyiségek, műhelyek bérét emelik nagymértékben. A nagyközönségnek ezért nem is igen fájna feje, mert sok kereskedelmi és iparvállalat tulajdo­nosa nagyon elbírná a fölemelt terhet. De a közönség méltán tarthat attól, hogy a fölemelt üzlet- és mühelybéreket a tulajdonosok az ő nyakába varrják. Ezért rokonszenves az a mozgalom, amely a túlzottan magas lakbér­követelések ellen*az Országos Magyar Keres­kedelmi Egyesület részéről megindult. Az OMKE fölterjesztést intézett Ferdinánd" Gyula igazságügyminiszterhez és kérte a lakbérrende­let négynél több szobából álló lakásokra s az üzlethelyiségekre vonatkozó intézkedéseinek revízióját. Ezenkívül eljárt Borsos Endre or­szágos lakásügyi kormánybiztosnál, aki azt a megnyugtató kijelentést tette, hogy a budapesti Iqkásbiróság nem fogja jóváhagyni a száz százalékosnál magasabb lakbéremeléseket, bele­számítva ebbe a fővárosban szedhető úgyneve­zett közüzemi költségeket (szemétfuvarozási dij, házmesteri dij stb.) Fontosnak- tartottuk ennek közlését azért, mert ha a budapesti háztulajdonosoknak meg kell elégedniük a legföljebb száz százalékos emeléssel, akkor nem lehet okot találni arra, miért emeljenek fokozottabban a szegedi ház­tulajdonosok. A Szegedi Kereskedők Szövetsége vasárnap délelőtt szintén foglalkozott a lakásbérek kér­désével a Lloyd-Társulat helyiségében tartott elnökségi ülésen. Otipvay Károly nyitotta meg az ülést. Dr. Kertész Béla, a Szövetség ügyésze ismertette a lakbérrendeletet s azt a budapesti gyakorlatot, hogy száz százalékosnál nagyobb lakbéremelést a nagylakásoknál és üzleteknél sem engednek meg. * Dr. Landesberg Jenő főtitkár ezután a követ­kező határozati javaslatot terjesztette az ülés elé: A Szegedi Kereskedők Szövetsége sajnálattal állapítja meg, hogy a lakbéremelésre vonatkozó miniszteri rendelet fág és sokféleképen magya­rázható az üzletbérek emelése tekintetében. Városunkban általában oly nagymérvű üzlet­béremelések történtek, amelyek sem a gazda­sági, sem a felek személyes viszonyai által nem indokolhatók és következményeiben ugy az egyes kereskedőkre, mint az általános keres­kedői érdekekre végzetesen súlyos hátrányi je­lentenek. Nem kétséges, hogy kereskedelmünk kilátástalan pangásba jutott. A pénzünk foly­tonos értéktelenedése, a gazdasági helyzet bi­zonytalansága és a munka hiánya, valamint a szomszédos államokkal való forgalom teljes megszűnte kereskedelmünkre halálos csapás­ként hat, amit a legnagyobb kereskedőtől a legkisebb szatócsig mindenki megérez. Indokolt tehát, ha a kereskedők tiltakoznak a magas béremelések ellen és oly javaslattal fordulnak a lakáshivatalhoz, valamint a lakbérleti bizottság­hoz és az országos lakásügyi kormánybiztoshoz, hogy a háztulajdonos é» a kereskedőbérlő vitás üzletbéremelési ügyeiben az összes fennforgó körülmények figyelembevételével és szorgos mérlegelésével a béremelés legnagyobb mérve az 1917. évi november hó 1-én fizetett bérösz­szeg 70 százalékát meg ne haladja és csak igen kivételes esetekben javasolható, hogy a béremetts ezen 70 százalékos mértéken felül elismertessék. A Szövetség nem iát fennforogva egyáltalán semmi oly indokot egyetlen egy kereskedő esetében sem, ahol megnyugvással volna az üzletbér 100 százalékos mértéken felüli emelése. Na°y érdeklődéssel hallgatták dr. Szalay László pénzügyi titkár hozzászólását, aki töb­bek közt ezeket mondta: — Ha a kincstár is arra az álláspontra helyezkednék, mint a háziurak és ha a fölemelt üzletbérek után vetnék ki az adót, akkor pél­dául a Tisza-szálloda adója 250.000 korona volna, a mostani 30.000 korona adóval szem­ben. Tudom és kijelentem, hogy a házigazdák egyszerre akarják behozni azt a veszteséget, mely a vesztett háborúval mindnyájunkat ért. fi helybeli hatóságoknak és a kormánynak a hivatása arról gondoskodni, hogy a gazdasági krízisből származó pánikban az emberek egy­mást fel nc falják. Ennek a krízisnek a lefolyása, a ebből való szabadulás, minta sülyedőhajó­ról való menekülés, kellő rendben kell, nogy történjék és nem egymás legázolása és össze­tiprása formájában. A határoi&ti javaslatot egyhtngulag elfogad­ták és illetékes helyre terjesztik fel. Aranyat,brilliánst, ékszereket, platinát minden mennyiségben legmagasabb áron vásárolok PI5ÍPHFR ff ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉ>Z » IOWILI\ «\« Karté-kávéhái ••IUU. 3 41 Megint emelni akarják a vizdijakat. (Saját tudósítónktól.) Scultéty Sándor városi főszámvivő a hétfői tanácsülésen bemutatta a városi vizmütelep számadásait. Eszerint a te­lep üzembentartási költségei évente másfél millió koronára rúgnak, amivel szemben a víz­díjak csak 411000 koronát jövedelmeznek^ Ez a városi üzem tehát óriási deficittel dolgozik. Ezért a főszámvivő a vízdíjak fölemelését ja­vasolja. A vizdijemelés progresszív alapon tör­ténnék a házbérek nagyságához számított arányban. 200 koronáig terjedő lakbér után 4 százalék, 400-ig 8 százalék, 1200-ig 12 száza­lék, 2000-ig 16 százalék, 2000 koronán felüli lakbérek után 20 százalékos vizdijemelést ja­vasol a főszámvivő. Ezek az emelések 940.000 koronát eredményeznének évenkint, ami körül­belül rentábilissá tenné az üzemet A tanács azonban nem találta egészen megfelelőnek a főszámvivő javaslatát s a vízdíjak, magasságát a házbérek három csoportja szerint óhajtja megállapítani. Bokor Pál helyettes polgármes­ter azt javasolta, hogy 1200 koronán alul 10 százalékos, 1200—2000 koronáig 15* százalé­kos, 2000 koronán felül pedig 20 százalékos emelést eszközöljenek, ami 1,173.000 korona bevételt, vagyis már 200.000 korona jövedel­met is eredményezne. A tanács egyelőre a helyettes polgármester indítványához sem járult hozzá, hanem ugy határozott, hogy a legközelebbi tanácsülésre minden tanácstag számításokat végez s eszerint teszi meg indítványát a vizdijak felemelése ügyében. A tanács a vizdijakat csakis a magas fekvésű vezetékeknél, a Belvárosban óhajtja fel­emelni. A külvárosok lakosságát nem terheli meg a magasabb illetékekkel. Mi helyeseljük a város hasznothajtó pénz­ügyi politikáját mindaddig, mig az a közön­séget nem károsítja meg. A vizdijak feleme­lése azonban a közönség kárára történik. Legalább a viz ne dráguljon, ha már min­den drágul I TELCFOB­SZÁM U S* KORZÓ-MOZI Kedden, május 17. és »-án. HENNY PORTÉN vígjátéki Válás előtt. Vígjáték i felvon. — A főszerepben Menny Portén. Előadások hétköznapokon >, 7 és 9 órakor. Vasárnap '/, 4, 5, V, 7 és V, 9 órakor. ERDÉLYI fog műterme Szeged, Tisza Lajos-kőrut 19. szám, II. 7. Foghúzás. FogtömCs. Műfogak. Piaci árusok és vásárosok figyelmébe! HOCH rővidáruházában Gallanterie norinbergi rövidárui! ItgolcsSbb napiirban besztrezhetfik nagyban L'UÜONlCS-JJJÍJ1. SZÁM.

Next

/
Oldalképek
Tartalom