Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-11 / 107. szám

Ára 1 korona. Sierk*aitOk#e éa kiadóhivatal SZtGED, BOLDOGASSZONY-SUGÁRUT 4. SZÁM A „„tmrt^ éa kiadóhivatal ttU«a»ja : 30í> ELÓPIZETESI AHA: eféac évra 280.— K ne*yedevre 76.— X •élévra . 140.— K e?y hónapra 24 — K Prve* níin 1 korona __ Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGÁRUT t. SZÁ* A nyomda telcfonla : 16-34. Szeged, 1920 IX. évfolyam 107. szám. Kedd, május 11. Gróf Teleki beszámolója a nemzetgyűlésen az antant békeföltételeiről. Budapest, május 10. A nemzetgyűlés hétfői ülését gróf Teleki Pál külügyminiszter nagy beszámolója foglalta le a békeszerződésről és kísérőleveléről, amelyet az egész ország nagy érdeklődéssel várt. A kísérőlevél valamivel udvariasabb hangú, mint azt az első hivatalos jelentések ismertették, ez azonban semmit sem változtat az antant béketanácsának kegyetlen határozatán. A kísérőlevél konkrétumai közül a rutén népszavazásra, a csendőrségi létszámra, a municiógyártásra, a hajóállonányra, jóvátételre ás a Dunamedence ügyeire vonatkozó némi engedmé? nyeket kell kiemelnünk. Gróf Teleki Pál a megfontolás, józanság és a hazafias cselekedet szükségét hangoztatta a nemzetgyűlésen. Apponyi szellemében kiván dolgozni, elvetve párt- és osztálykülönbséget a haza érdekeben. Bejelentette, hogy a békedelegáció sfirgős táviratot intézett Párisba, amelyben a baranyai területek haladéktalan kiürítését kérjük. A nemzetgyűlés hétfői üléséről az alábbi tudósítás számol be: Fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök az ülést. Az elnök bejelenti, hogy harmincnál több képviselő kérte a nemzetgyűlés összehívását. A nemzetgyűlést ezért összehívta. Felolvassa az összehívás tárgyában benyújtott kérvényt. A külügyminiszter beszéde. Az elnöki bejelentések utáa Teleki Pál külflgyminisiter szólalt fel: — Tisztelt nemzetgyűlés I Azt hiszem, hogy a világtörténelmiig súlyos pillanatokban, amelyek hazánk egész jövő életére kihatással vannak, a Ház elvárja a külügyminisztertől, hogy amint a válás? a békeszerződésre megérkezett és amint a békeszerződés ujabb formája megjött, szót emeljen a Ház előtt, ezt bejelenlse és elmondja azt, amit ezzel kapcsolatban a nemzetgyűlésnek és a nemzetnek tudnia kell. (H,dijuk, halljuk I) — Most, amikor felszólalok, érzem e pillanatokban, hogy a nemzet olyan súlyos helyzetben van, amilyenben nemzetünk életében aligha volt. De miként a nemzet a mul'ak megrazkódt.itásam átment és a megrázkódtatások dacára fennmaradt és nemzeti élete éjét fentartotta, épp ugy át fogjuk élni ezt is. Amint ezelőtt felvirult a nemzet, fel fog virulni ezután is. (igás, ugy van 1) Ebből a szempontból ítélem meg a mostani pillanatot és azokat, amiket elmondok, ebből a szempontból, ilyen látószögből akarom tekinteni. — Az egész közvélemény és az egész sajtó súlyos szavakkal megdöbbenéssel itéite meg azokat a feltételeket, amelyeket nekünk szabtak. — Én álig hiszem, hogy bárhol a világon volaa olyan ember, akiben az emberiességnek és a pártatlanságnak még csak egy szemernyi része van, aki tulkeményeknek találná ezeket a szavakat és tulnagvh«k a felzudulást, amelyet a nemzetnek át kell éreznie ebben a pillanatban, amikor a válaszútra került, amikor ezeket a feltételeket megkapia. Hiszen a külföld közvéleménye is clitéli ezt a szerződést, elitéli ezt az egész koncepciót, amelynek alapján felépülnek az összes békeszerződések, amelyeknek integráns része a magyar békeszerződés. — A békeszerződés által mesterségesen teremtett helyzetből lassankint kell majd átmenni abba a helyzetbe, amelyet Európa kiván, ami egyedül lehetséges és természetes: az egészséges egyensúly helyzetébe. Ez nehéz lesz, mert sokat romboltunk. Az, hogy a belátás a külföldön is kezd érvényre jutni, valamint sz a meggyőződés, hogy az igazságnak érvényre kell jutnia, ad nikünk erőt a jövőre, erőt a dolgozásra, erőt a szenvedésre és erőt arra, hogy ma higgadtan ítéljünk. A szerződés részletei. Ezután áttért Teleki a békeszerződés részleteire. — Két okmányt adtak át nekink: Az egyik maga a békére adott válasz, a mátik a kísérőlevél. Az erről megjelent közlemények nem egészen hitelesek. A kísérőlevél jelentőgégét tulajdonképen három szempontból kell megítélni: Elsősorban a haagja, azután az eredeti béketervezetiel szemben foglalt engedmények vagy enyhítések tekintetében és végűt ama okadatolások tekintetében, amelyeket a változatlanul maradt szerződési pontozatokra nézve tartalmaz. — Amennyiben ebbea a súlyos helyzetben egyáltalán lehetséges, némi megnyugvással konstatálhatom, hogy ennek a levélnek hangja egészen más, mint volt az osztrák és a német békedelegációknak átadott kísérőlevél hangja. Ebben mindenesetre olyan tényt látok, amely a jobbszándéku belátásnak, a jobb akaratnak tényezője és a jobb akarat érvényre jutásának jele. Ebben része van tagadhatatlanul annak is, hogy a magyar békeszerződés az összes békék közül a legrosszabb. (Ugy van, ugy van I) Az összes nemzetek kö/QI, amelyeket a béke érint, ez a béke a magyar nemzetre nézve a legkegyetlenebb Ezért válik a kísérőlevélben az udvariasság helyenkint valóságos mentegetódzéssé azokért a hibákért, amelyeket benne elkövettek. Az antant belátja azokat a súlyos hibákat, amelyeket a határoknak az a megállapítása okoz, amelyei a békemű meghatároz, de azt hiszi, hogy a naprajzi eloszlásnak megfelelőbb hatáiok megvonása méa: sokkal nagyobb hibákat hozna, még sokkal nehezebb lenne. Azok a határok, amelyekről eredetileg szó volt, teljesen ki vannak kapcsolva és két extrém állaspont áll egymással szemben: a mi álláspontunk és a bennünket körülvevő népek imperialista álláspontja. — A kísérőlevélnek közzétett verziója szerint az egyik passzus ugy hangzik, hogy ezeréves birtoklásunk jogtalan volt. A hiteles szöveg nem igy hangzik. A hiteles szövegben ugy van, hogy az ezeréves birtoklás sem jogcim akkor, amikor az ilyen birtoklás már jogtalanná vált, jogtalannak látszik. Tehát bizonyos változtatás van itt. De még ebben a formájában is e helyről ezt az indokolást vissza kell utasítanom. (Ugy van, ugy van ! Általános élénk helyeslés és taps.) — Egy másik passzusa a kísérőlevélnek, amelyre szintén rá kell mutatnom, a népszavazás fölösleges voltának indokolása. — Ez *z indokolás azt mondja, hogy 1918 október és november havában az elszakiiOtt területeken a nép már nyilatkozott. (Felkiáltások : Igen, de épp ellenkezőiig I) A nép nyilatkozott, azaz nyilatkoztak sokan, de nyilatkoztak jobbra is, balra is. A rózsahegyi határozatnak meg volt a maga ellenhatározata. A németek csak egy irányban nyilatkoztak. Bleyer Jakab nemzetiségi miniszter közbekiált: Magyarország mellett! Gróf Teleki Pál: A gyulafehérvári határozat, hogy kik által, minő kiküldöttek, vagy megbízottak által hozatott, azt mi tudjuk. Ennek következtében ez az indokolás nem áll meg. Azt mondja a kisétő irat, ho?y mivel ma már nem tudja a határokat megváltoztatni, amidőn majd a határmegállapitó-bizottságok munkájukat megkezdik, szabadságukban fog állani, hogy e tárgyban a népek szövetségének tanácsához jelentést legyenek, mely esetben e tanács felajánlhatja jószolgálatait a határok olyan megválogatására, amit a b^tárkijelölő bizottság is alkalmasnak tart. Bbben az engedményben lehet egy bizonyos jelentőség, de csak akkor, ha a határkijelölő bizottságok a nekik adott szabadsággal, a nekik adott alkalommal ugy élnek, hogy erkölcsi kötelességüknek fogiák tartani ezzel a szabadsággal élni, de jogukat feltétlenül és minden egyes esetben gyakorolják ott, hol azt Európának akár anyagi érdeke, akár erkölcsi érdeke megkívánja, hogy ne maradjon Európában jogtalanság, igazságtalanság és kegyetlenség. Módosítások. Ezután áttért Teleki a rathén-kérdésre. Gróf Teleki Pál: Rátérek a kísérőlevél egy konkrétabb passzusára, amelv kimondja, hogy a ruthének minden időben kifejezést adhatnak ! hovatartozandóságuknak és akkor a népszövetség igy fog határozni. Ebben csak akkor } láthatunk engedményt, ha a ruthének igazi akarata megnyilvánulhat a választásokon. FelBIeier cipősiaionia készit mérték után a legmodernebb kivitelben férfi, női és gyermekcipőket Iskola-utca 14. szám.