Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-11 / 107. szám

2 tételeznünk kell azt a jószándékot az anUntról, hogy gondoskodni fog arról, hogy a ruthén nép akaratát katonai és más befolyástól menten is kifejezhessük. A harmadik engedmény illetve enyhítés a népszövetségbe való belépés lehetősége. Ezután röviden áttér a békeszerződés passzusaira, amennyiben az egyes passzusokra adott válaszokat tegnapelőtt éjszaka óta megállapíthatták. A népszövetség kérdésében nem történt változás, a határokra vonatkozó közlés pedig a kísérőlevélben van. A kisebbségi jogok tekintetében annyi módosítás történt, hogy felvették ugyanazokat a pontokat a szerbeknél és románoknál, amelyek eddig hiányoztak a magyar békeszerződésből, amit tulajdonképen csak a?M konstatálunk, hogy a nagyhatalmak és az államok között kisebbségek védelmére szerződések jöttek létre. Ennyi történt, de konkrét módosításainkat nem fogadták el, mert mint mondták, azok súlyos komplikációkat idéztek volna elő. A katonai paragrafusokban bizonyos engedményeket tettek, igy a csendőrség létszámán, municiógyáriás, a folyami jármüvek felemelése tekintetében. A hadifoglyok kérdése volt az egyetlen, amire Párisban választ kaptunk és a hadifoglyok hazaszállítása már meg i? indult. Az anyagi lehetőségről azonban nekünk kell gondoskodnunk. A jóvátétel kérdésében bizonyos jóakaratot tapasztaltunk, amennyiben a kommunizmus és különösen a román magszállás alatt történt károk is tekintetbe vétetnek. A jóvátételi bizottság e károk számbavételével fogja megállapítani a továbbiakat. Ez vonatkozik a vasúti anyag visszaadasára. A műkincsekre vonatkozólag azt a jeleatékeny engedmény* kaptuk, hogy elismerik . Magyarország jogát az Ausztria területén levő műkincsekre. A pénzilgyrendelkezésekben jóformán semmisem válíozott, de a bankjegyek fedezésére vonatkozó kívánságaink tekintetében kilátásba helyezték a jóvátételi bizottságnak adandó utasítást. Általában nemcsak pénzügyi, hanem más kívánságok tekintetében sok mindent utasítottak a jóvátétel' bizottsághoz. Kértük, hogy a tőlünk elszakítani szándékolt területekkel bizonyos ideig szabad forgalom tartassék meg. Ezt azzal az indoklással nem honorálták, hogy az uj vámsorompókat jelentene az uj államok régi és uj teste között. A vasutak tekintetében nem kaptunk különös engedményeket. A cseh-szlovík államnak a fiumei és nagykanizsai vasúti összeköttetése tekintetében egy később összeülő bizottság fog dönteni. A Duna komplexumára vonatkozólag is hasonló választ kaptunk. A végleges rendszabályokat a Duna-bizottság fogja meghatározni. A legnagyobb és legfontosabb engedménynek, amelyet a válaszjegyzék biztosit a számunkra, azt tartom, hogy figyelmeztetjük a konfenreneiát arra, hogy most nemcsak Magyarországot darabolják fel, hanem Középeurópa egész vízrajzi rendszerét. Azt indítványoztuk, hogy egy a Duna-bizottsághoz hasonló bizottság intézze a Középduna medencéjének ügyeit. Ezt ' a kérést honorálták, a bizottságot fel is állítják. Az utolsó részében kielégítő felvilágosítást kaptunk arra nézve, hogy a 8 órai munkaidő megállapítása a mezőgazdasági munkásokra nem vonatkozik, ami természetes is. Ezek! en volt szerencsém ismertetni a részleteket. /I szerződés rossz, nagyon rósz. (Felkiáltások: Gonosz is!) Kedden ós szerdán, május II. és 12-én Az olati Clnes-áyár Krisztus-filmje Már d Magdclra = bibliai filmjáték 5 felvonásban. = A főszerepben: lleana Leonldoff Elóadaso;\ Déliteken es szombaton ">, •/» 7 és pontoson •/. 9. vasárnap '/. 5, >/» 7 és »/» V órakor. DtLMAOYAKORSZAG Qróf Teleki Pál: Az, hogy udvarias hangon van irva, nem enyhít a rossz feltételeken. A mi szerződésünk súlyosabb és rosszabb, mint a többi. „Történelmi magaslatról." A részletekből vissza akarok térni az általánosságra, hogy történelmi magaslatról tudjuk meg itt helyzetünket. A nemzetek nemcsak élőkből állanak, hanem holtakból és a születendő generációkból is. A megholtak tetteiből merítjük az erőt a jövő küzdelemre. En elismerem azt, hogy ez a generáció nagyon szerencsétlen, de az össze»artás, ami összeforrasztja azt a kevés embert, ahik magyaroknak vallják magukat, azt dac érlelte meg, hogy inkább egy teljes feloszlatás, inkább egy Lengyelország. (Ügy van a Ház több oldalán.) Szmrecsányi György: Addig nem lesz béke, mig együtt nem leszünk. Gróf Teleki Pál külügyminiszter: Ezt a törekvést bár természetes volna, nem szabad végrehajt hatónak mondani: Nem akarom a lengyelek érdemeit kicsinyelni, de ők nagyhatalmaktól voltak körülvéve, mig ránk egy csomó apró ellenség leselkedik. (Felkiáltások: Piszok, apró zsiványok !) Gríf Teleki Pál: A magyar mindig nagy volt a szerencsétlenség óráiban. Ha veszekedett is, az utolsó ófában fel tudott emelkedni. Tudtunk nagyok lenni, mert hátrafelé nagy perspektívája van nemzetünknek és éppen e miatt jövendőnk felé nagy perspektívák nyílnak. A békekonferencián meg tudtuk mutatni, hogy fellépésünk nem az életért való könyörgés, hanem az élni akarás jele volt. Nemzetünk nagy patriarchája meg tudta ütni ezt a hangot, minden szavából Budapest, május 10. A Pol. Tud. jelenti: A tiszántúli zászlóbontásra vasárnap reggel 6 órakor indultak cl a kisgazdapárti miniszterek és államtitkárok s a párt több képviselötagja. Gyomdn és Mezőberényben nagygyűléseket tartottak, amelyeken Rubinek Gyula földmivelési miniszter beszélt. Majd Bókésgyulára, onnan Békéscsabára utaztak. A nagygyűlések mindenütt a békeszerződés ellen tiltakoztak, amit az antant ránk akar kényszeríteni. Azután Orosházára utaztak a miniszterek, ahol nagyatádi Szabó István Csizmadia Andrást ajánlotta képviselőjelöltül. Nagyatádi Szabó István a békeszerződésről ezeket mondta: — A legnagyobb szomorúsággal be kell j jelentenem, hogy én, mint miniszter, nem tudom mit fogok csinálni. Nekünk számításba kell venni azt, hogy mi a következménye annak, ha nem írjuk alá a békeszerződést. Ha mi elhibázzak azt a dolgot, ha itt esetleg újra megszállás következnék, akkor agyonvernek bennünket és talán meg is érdemeljük. A mi helyzetünk olyan nehéz, hogy nem is merünk szint vallani, de még nem is láttuk a békeszerződés végleges szövegét, tehát nem is tudjuk, hogy mi lesz belőle. De ha kell, az ország érdekei feltétlenül megkívánják, akkor a kormány legyen áldozata ennek a békeszerződésnek. Hódmezővásárhely, rrijus 10. Vasárnap délelőtt nagyszabású gyűlést tartott Hódmezővásárhelyen az országos kisgazdapárt. A nagygyűlés tiltakozott a békeföltéíelek ellen és képviselőkké jelölte az 1. kerületben Emich Gusztáv kereskedelmi minisztert, a Il-ban Szadeczky Lajos kolozsvári egyetemi tanárt. Vásárhelyre éikezctt Rubinek Gyula földmivelési és sokorópátkai Szabó István kisgazdaminiszter, Mayer János államtitkár és több kisgazdapáni képviselő, köztük Reök Iván társaságában, akiket ünnepiesen fogadtak. A nagygyűlésen Szadeczky Lajos rövid beszédbej kifejtette, hogy ő mint Vásárhely II. kerületének képviselője, szeretne helyet foglalni a parlamentben, hogy az erdélyi Érdekeket minél Sact^JfM Májiu 11 i kiérzeti, hogy nemzetünk élni fog, nemzetünk kulturája és élni akarása megmarad. A mtj szituációt nem tudom máshoz hasonlitaii, mint Mohácshoz és abból a sírból is kiemelkedtünk. Sok pont lesz, amelyet az idejövő missziók nem döntenek majd el paragrafusok szerint, hanem a józan ész diktálta követelmények érdekében. Megfentolásra, józanságra és hazafiét cselekedetre van szükség. Ne lássunk ma pártokát, ne lássunk ma osztályokat, ne lássunk ma külöifbséget magyar és magyar között. Áldozzuk fel az egyéni ambíciókat, dolgozzunk abban a szellemben,' melyet gróf Apponyi Albert (lelkes éljenzés), a magyar békedelegáció elnökt honosított meg. Ha ebben a szellemben haladunk tovább, akkor meg fogjuk oldani azt i nehéz kérdést, ami reánk vár. Ezzel a kérdéssel fordulok a nemzetgyűléshez, méltóztassék megvitatni ezeket a kérdéseket. A parlament akkor fog a szerződéssel foglalkozni, amikor a tisni, baranyai és más eddig megszállolt területek képvi&elói is itt lesznek. Ennek kapcsán emlitem meg, hogy a békedelegáció tegnapelőtt sürgős távriatot intézett Párisba a baranyai területek azonnal való kiürítése iránt. Akkor majd foglalkozni fogunk a békeszerződéssel. Addig is méltóztassék tudomásul venni, amit beterjesztettünk és tessék azt a külügyi bizottság elé utasítani. (Helyeslés.) Ezután Dömötör Mihály belügyminiszter beterjeszti a tiszántúli választásokra vonatkozó törvényjavaslatot. Rakovszky István elnök javaslatára a Ház elhatározza, hogy a legközelebbi ülést -holnap délelőtt 10 órakor tartja és napirendre a miniszterek felelősségre vonásáról szóló törvényjavasJatot tűzi ki. Az ülés negyed 1 óra után ért véget. hathatósabban képviselje. Utána Rubinek Gyula földmivelési miniszter mondott több mint egy órás beszédet. Többek közt ezeket mondta: — A háborút is azért kellett viselnünk, mert tudtuk, hogy a magyar nemzet testét akarják feldarabolni. Most is, ha túlnézünk a Clemenceauféle demarkációs vonalon, állig fegyverzett hadseregek állna.: ott, hogy ide rabolni jöjjenek, ha mi a béke aláírását megtagadnánk. Alig várják az alkalmat, hogy ide belépjenek, külö- nősen most, hogy szép termés ígérkezik, mig az övék meglehetősen rossz. Ezért van szükségünk erőteljes nemzeti hadseregre. Mi aem fogunk senkit sem fenyegetni, mi nem hirdetünk háborút, mi csak az igazságot követeljük. S ezt ki is fogjuk küzdeni. Mert mi nem akarunk jó fiuk lenni, akiket az antant vállon veregethet, mi rossz fiuk leszünk, amig szóval, tettel meg nem győzzük a hatalmakat arról, hogy ennek a nemzetnek joga van élni és joga van követelni mindazt, amit jogtalanul elraboltak tőle. Rubinek miniszter nagy tetszéssel fogadott beszéde után Emich Gasztáv kereskedelemügyi, majd sokorópátkai Szabó István kisgazda miniszterek tiszteletére a nagygyűlés után bankét volt. A miniszterek és képviselők Vásárhelyről Mindszentre, onnan Szentesre utaztak. Szentesen dr. Négyesy László egyetemi tanár tartotta meg programbeszédét. OSSM Brilliánsokat, használt ékszereket, arany és ezüst régiségeket ige:i magas árban megS2&*. Fischer Testvérek STr^ A „BELMAGYABOBSZAG" lelefouiáMi: Szerkesztőség ... 305 Nyomda 16-34 Kiadóhivatal ... 305 A kisgazdapárt zászlóbontása a Tiszántúl. — Miniszterek a tiltakozó népgyűléseken. — Képviselőjelölések. —