Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-15 / 86. szám

Ára 80 fillér. Sicrkeaitósé? és kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGA6SZONY-SUGÁRUT 4. SZÁM A a»erk»»it5»é(f 4a kiadóhivatal telefonja : 305. ELÓF IZETE8I ÁRA: egész érro 180.— K negyedévre 45.— K félévre . 90.— K egy hónapra 15.- K f.py— szem ára 80 fillér Nyomda; SZEGPO, PETÓFI SÁNDOR SUGÁRUT 1. SZÁM A nyomda telefonja : 16-34. Stéged, 1920 IX. évfolyam 86. szám. Csütörtök, április 15. Guatemalai dolgok. Washingtonból jelentik, hogy Guatema­lában kitört a forradalom az elnök ellen, amelynek során utcaj harcok vannak. Ej, haj, ez már megint nem szép dolog, ez a guatemalai forradalom az elnök ellen, utcai harcokkal súlyosbítva, ez már megint csak komplikálja a béke békés lefolyását és ujabb bajok vihar­magvait hinti el, tisztelt urak ott messze délen, Guatemalában. Megvalljuk, nem ' túlságosan sokat tudunk erről a kicsiny középamerikai köztársaságról, amely, ki tudja, azóta már talán királyság lett, vagy — honny sóit — tanácsköztársaság, esetleg, netalán tanácstalanul áll, mint Buridán skolasztikus állaga a két szélső forma között. Utoljára, őszintén bevalljuk, a földrajzórán hivták föl érdeidődésünket Guatemala hegy és vizrajza, politikai és gazdasági viszonyai iránt, Hondurassal és Costa Ricával kapcsolatban, de mi, ugyancsak őszintén szólva, a pad alatt voltunk elfoglalva Jókai Mór összes müveinek tüzetes tanulmányozásával és jó tanárunk termékeny igéi Guatemala állatállományát és egyéb viszonyait ille­tőleg meddő talajra hullottak. Nem vagyunk szenvedélyes bélyeg­gyűjtők (ebélyegzett pénzeket se gyűj­töttünk) és igy filatelista tudományunk is csődöt és csütörtököt mond e pilla­natban, nem tudjuk, zöld-e Guatemala bélyege, fehér-e vagy vörös, igy hát tisztára az emberi közösség érzése, e nagy és egyetemes, még meglehetősen kialakulatlan érzés fűzi lelkünket és érdeklődésünket Középamerika kisállamá­hoz, amely Guatemaiának neveztetik és ahol most ime, forradalom tört ki az elnök ellen és utcai harcok vannak folyamatban. Kár, kár és igá/án, őszintén azí üzenjük Guatemalának, hogy ne sokáig forrongjon és ne sokat teketóriázzon, hanem lépjen szépen, okosan a konszo­lidáció egyedül helyes ösvényére, kon­centrálja összes erőit, találja meg a társadalmi erők egyensúlyát, kezdje meg a termelő munkát és egyáltalában. Lássa, Guatemala, mi is csináltunk egy-két forradalmat, az is igaz, hogy mi egy háborút is csináltunk, de nem volt ér­demes, belátjuk. Mi, öreg európaiak már nem vagyunk forradalmárok, mi csalód­tunk a forradalomban, igaz, hogy a bé­kében is csalódtunk, mi már beláttuk, hogy legjobb dolog a háború és forra­dalom előtti béke, amikor tiz krajcárért .kilenc tejes kiflit vehet magának az em­ber, amikor az a legnagyobb szenzációja a napnak, hogy a primadonna kocsijá­ból kifogják a lovakat és viszont a primadonna lóvá teszi a direktorát, mert elszerződik az ellenszinházhoz. Ugy bi­zony, ez volt a szép világ és mi azt gondoltuk, hogy Guatemalában, messze ooooo tengeren tul, Középamerikában, pálmák hüsíben, tropikus vegetációban még min­dig ilyen szép világ van. Reméljük, hogy a guatemalai forrada­lomnak csak egyszerű és közönséges puccskísérlet jellege van és semmi több. Mi már csak megvolnánk valahogy, nagy­nehezen, hála bölcseinknek és nagyjaink­nak, de mi Guatemalának se kivánunk rosszat, hiszen sohase voltunk vele hadi­lábon, mivel hogy nem is igen tudtunk róla többet, mintamit ió öreg földrajz­tanárunk előadásából elfelejtettünk. Az indemnitási vita a nemzetgyűlésben. — Interpellációk özöne. — Budapest, április 14. Az indemnitás vitá­ját folytatták szerdán a nemzetgyűlésen. Két hosszabb felszólalás volt, amelyek az ölés egész első felét igénybevették. Ezután, szer­dai nap lévén, az interpellációkra került a sor. Rakovszky István, délelőtt fél 11 órakor nyitja meg a nemzetgyűlés ülését. A mai ülés neve­zetessége, hogy megjelent gróf Apponyi Albert is, aki igenvkorán jött az üléitcremban. A jelen­levő képviselők köréje sereglenek. Apponyi -a pártonkívüli képviselők padsorában a legszél­sőbb helyet foglalta el. Az elnök felolvassa a mult ülés jegyzökönyvét, majd az interpelláCiós könyvet. A következő interpellációk vannak bejegyezve: Zákány Gyula: A kabarék és balak megrendszabályc­zása tárgyában. Dr. Kabók Sándor: A debre­ceni cenzúra visszaéléséről. Dr. fíarla Szabó József: A MÁV szállítmányi, általában forgalmi üzemében észleihdő visszaélések tárgyában. Dr. Avarffy Elek: A magyar irodalom, nemzeti könyv, szin- és zeneművészet válságának és az állami intézmények körüli rendellenességek tár­gyában. Pálfy Dániel: A katonai tiszti előlép­tetések tárgyában. Ugyancsak Pálfy Dániel: A Mackensen-féle német hadsereg ál'al eladóit lovaknak a kisgazdáknál VJIÓ meghagyása tár­gyába n Ugrón Gábor; A rokkantellátási hiva­tal elnelyezése és a rokkantügyeknek ' egy minisztériumban való egvesiíése tárgyában. Virther László: A fővárosi közúti kötekedés tárgyában Reök Iván : Az arra rászoruló köz­tisztviselőknek és más síegénysorsu egyének­nek az állami kényszeikölcsön terhei alól való utólagos mentesítése tárgyában. Molnár János : A ruszinkrajnai ügyosztály pénzesése tárgyá­ban. Molnár János: A bodrogközi belvizek levezetése -tárgyában. ÍJudaváry Látzló: A me­nekült állami tisztviselők és alkalmazottak illet­ményei tárgyában, fíudaváry László: Az állam­rendőrség detektivtestület hivatali minősítése tárgyában. Hornyánszky Zoltán: A váci vas­utasok kedvezményes élelmiszerellátása tár­gyában. Az elnök közii, hogy a földművelési miniszter Molnár János éii Frühwirth Mátyás interpellá­ciójára válaszolni kíván és miután nagyon sok interpelláció van bejegyezve, javasolja, hogy az interpellációkra félkettőkor térjen át a Ház. A Ház ezt tudomásul veszi. Ezután Lingauer Albin az igazoló-bizottság előadója teszi meg jelentését a Schlachta Margit mandátuma ellen emelt panasszal kapcsolatban. Somogyi István, a mentelmi bizottság előadója tesz jelentést, majd áttérnek az indemnitás tárgyalására. Az elnöki széket Bottlik alelnök foglalja el. Hegedűs György szólalt fel elsőnek. Beszél a kisgazdapárt megalakulásáról. Foglalkozik a választási atrocitásokkal. Tiltakozik az ellen, mintha a párt osziályérdeket szolgálna. Majd foglalkozik a föidbirtokreform kérdésével, amitől az ország sorsa függ. Nem akarja a nagy­birtokok lerombolását, csak azt, hogy legyén minden becsületes magyar embernek egy kis földje, ami ide köti. De minden nagybirtokot, amelyre a falu lakosaink szüksége van, mérsékelt áron a tör­vény segitfé»ével ki kell sajátítani. A föid­birtokreform legyen alapos és igazságos. Sür­geti a» állami bank felállítását. Pártja drákói törvényt akar az árdrágítók és iáuckereskedök ellen. Az ipari munkásságtól megkívánják, hogy nemzeti és keresztény alapra helyezkedve ta­gadja meg régi vezetőit. Egyik társadalmi osz­tály se csináljon osztálypolitikát Rendes had­seregit kivánunk. Nem ak trok többé harhatalmi alakulatokat látni, — inondjaj Hegedűs. Ezek egyre jobban beleavatkoznak a politikába. (Fel­kiáltások a keresztény párton: Tényeket mondjon!) Ezután a béke kérdéséről beszélt. Mi nem kérünk mást, mondotta, csak igazságot. Szünet után Kovács 1. Is ván beszélt. A ke­resztény kurzus, úgymond, az egyedül teljes irány. A régi eszményeket vissza kell állítani a nemzet oltárára, de a régi kereteket szét kell törni. Az embereket jobbakká kell tenni, ér­vénybe kell helyezni a keresztény szeretetet. Férfi öBíőrtyök, n$i rohák pipere dolgok stb. festése és vegyileg tisztí­tása gyorsan és olcsó árak mellett készül TÓ2-sef kelmefestő és vegylruhaK&ztltő Ipartelepén Szeged, Kazlnczu-U. 14. o Telefon 10-75. m fióküzletek: Mikszáth Knltnán-u. 9. Valéria-ter és paprikapiac sarok és Gizella-tér 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom