Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-14 / 85. szám

Ara 80 fillér. Sst.-keaxtóaég éa kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGÁROT 4. SZÁR A axarfccaitti*r <« kiadóhivatal telefonja': 306. i -. •• i Szeged, 1920 A béke háborúja. Kezdetben volt a háború. A háború nagyon sc'áig tartott. Nein éppen harminc évig, mint nagynevű elődje, de csinált vagy száz évre szóló bajokat. E sorok szerény ircja, ugy is mint kortárs és ugy is, mint embertárs, egy kissé türelmetlen volt a háborúval szemben. Sokallotta és hosszallta, hogy ne mondjuk, rosszallta. Hamar* belefáradt dicső szövetségesünk dicsőítésébe, akit különben nem*üdvözölt ódával, mint némelyek tették, ellenben ugy látta, hogy a derék magyar fiuk vére hasztalanul és oktalanul hull idegen érdekek szolgálatában. A háború szükséges rossz lehetett azok szemében, akik győztek és nyertek, de szükségtelen rossz lett számunkra,' akik vesztettünk és majdnem vesztünkbe rohantunk. Kezdetben volt tehát a háború, amely rossz üzlet volt minden népnek, neuünk külön tragédia és katasztrófa, amelybe megrokkantunk és belepusztultunk. Azután jött a béke. Ez a béke ugyan nekünk, nem harcban, de a viszonyok kényszere folytán legyőzötteknek inkább forradalmat és egyéb belső háborúságot jelentett, de hát Clemcnceauék és LloyJ Qeorgeek, Fochék és Masarykék békének nevezték, sőt wilsoni békének. Legyen nekik az ö be nem látáfuk szerint. Annyi bizonyos, hogy ezt a békét alaposan megcsinálták. A megegyezéses békéből, amelyről ódákat írtak, a temetők békéje lelt, a népszövetségből, amelyről himnuszokat daloltak, a népek harca lett, fajok, nemzetek, államok, osztályok verekedése koncért, hatalomért, területért, amit akartok és amit nem akartok I A háború sokáig tartott, tovább, mint illett és kellett volna, tovább, mint ameddig akarták azok, akik elindították és akiket szintén sorrarendre lehengerelt a maga kolosszális tankjával, de a béke, tisztelt urak ott Versaillesben, Neuiilyben és egyebütt, a béke kezd még tovább tartani, a béke, az önök békéje, a temetők békéje, kezd még veszedelmesebb és bizonytalanabb lenni, mint a háború, az önök háborúja. Félő, hogy er a béke a nyakukra nö azoknak, akik csinálják, félő, hogy ebbe a békébe belejwsztulnak népek, nemzetek, fajok, államok, osztályok és minden, félő, hogy ebből a békéből ol^an örök béke lesz, amely a sírjainkból fog kivirágzani. Ntkünk már alig van veszteni valónk, az igaz, de a tisztelt győztes urak talán nem o'yan önzetlenek mégse, hogy magukra is ne gondolnának, nekik pedig talán mégis csak van némi veszteni valójuk a józan eszükön kivül ? A győztes francia Brennus — vae victis I — serpenyőjébe dobja a Rajna balpartját, a Ruhrvidéket, a düsseldorfi ipari területet, még szép, hogy egyelőre Potsdamot és Posent is nem teazi hozzájuk nyomtatékul. Pufferstaatróí álmodoznak a magas francia tis/tek, de persze, a puffert nem Franciaország testéből akarják a staathoz, hanem Németországéból. A háború után a békéből is ki akarják ábrándítani a világot. Nehéz dolog ég nem volna jó, ha sikerüine. Se nekik, se ntkünk nem tehet érdekünk, liogy egészen elpusztuljunk. A béke háborújának huza.onája után szeretnők már lá!ui a háoorunélkül VÜIÓ h^két. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egéai évra 180.— K negyedévre 45.— K félévre . 90 — K egv hónarra 15 — K Egyes ar.áw * - *'"ér Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGÁRÚT 1. 8ZÁ« A nyomda telefonja: 16-34. IX. évfolyam 85. szám. Szerda, április 14. Az indemnitáöi vita a nemzetgyűlésen. — Friedrich István felszólalása. — Bndapest, április 13. A nemzetgyűlésen az indenuiitáii vitáját kezdték meg és ebben hoszszabb beszédben vett részt Friedrich István volt miniszterelnök. A folyosói beszéd alapján gróf Teleki külügyminiszterségél bizonyosra veszik. Érdeklődéssel várják Rubinek miniszter szerdai válaszát a Lingauer-féle interpellációra. Rakovszky István elrök délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg az üiést. Iklódi Szabó János, a pénzügyi bizottság előadója ismertette az imdemiiitási java:,la!o\ Elsőnek Kenéz Béla keresztény nemzeti egyesüléspárti képviselő s.-óli hozzá. — Államháztartásunk felett a mai viszonyok között — mondotta — minden kritikának cl kell némulnia. (Helyeslés.) Ez a kormány még csak a cselekvésnek kezdetén van, ezért a költségvetés megszavazása nem bizalmi kérdés. Ezután azt fejtegeti, hogy a két keresztény testvérpártnak egyesülnie kell. Miért ne forrhatnának össze azok a pártok, amelyek egyaránt keresztény és nemzeti alapon állanak. Szeressük jobban a hazát, mint ahogy egymást gyűlöljük. A szünet után Friedrich István állolt fel szólásra. Kifogásolja azt, hogy a nemzetgyűlés nem elég gyorsan dolgozik. Szükséges, hogy ennek a nemzetgyűlésnek tekintélyét ne járassák le azzal, hogy a nemzetgyűlés lassan dolgozik. Az elégületlenséget, amely künn van, nem szabad demagógiával éleszteni, de halogatásokKai sem. A keresztény nemzeti irányt intézményesen kell biztosítani, de ast látja, hogy a kormány tagjai még azt a szót, hogy keresztény és zsidó sem ejtették v.i, hnnem igyekez nek aggodalmasan mérsékei'ek lenni. 0 ez^rt lépett ki a keresztény egyesülés pártjából. Hogy a konszolidálás munkáját bent az országban meg lehessen indítani, elsősorban a közszolgálati alkalmazottak helyzetén kell segíteni. A közszolgálati alkalmazottai között is első helyen a közbiztonsági alkalmazottak helyzetén. Tudja, hogy ezt pénzzel nem lehet elintéini, csupán naturáliákkal, azonban nemcsak krumplival és zsírral, hanem vászonnal és cipővel iteil a tisztviselőket segíteni. Ha a kormány a tisztviselőknek naturáliákkal vcló segítését nem tudja végrehajiani, akkor képtelen a' konszolidáció munkáját megkezdeni. Ezulán rátér a zsidókérdésre. Erről a kérdésről — úgymond — a miniizterek megfeledkeznek. A zsidókérdésben egyelőre cs-k azt akarja, hogy telepítsék már ki a galíciaiakat, mcit nemcsak „szélsőséges elemek, hanem az intelligens zsidóság nevében is kéri ezt. Kifogásolja, hogy nem látja folytatását annak a tisztító munkának, amelyet Beniczky Ödön belügynunisztersége idejében megindítottak, még most is tele van az ország kommunistákkal. I.qaz, hogy nincs sem belügyminiszter, sem külügyminiszter, de ez a helyzet tovább nem tarthat. A miniszterelnök nem bir híroni tárcát ellátni. (Közbekiáltások : Nem is akf»r I) Egy hang a ki'gazd<ipirt soraiból: Olyan lassan otuíja szél a tárcákat. (Nagy derültség.) Fr: • 'rich ezután követeli, hogy minden 16 éven Jeliili embert az országban a hatósúgok igazoltassanak és lássák el igazolványokkal. Hat hónap múlva — mondja — szabadon bocsátják a kommunistákat és esetleg képviselőnek is megválasztják őktt. Preventív intézkedést kér arra nézve, hogy azokat a kommunistákat is, akik nem öltek, politikailag lehetetlenekké tegyek. Ezután rátér a sajtó kérdésére, amely van olyan fontos, mint a zsidókérdé?. Annak idején ugyanis szónokoltunk — mondotta — ugy a keresztény, mint a kisgazdapárt részéről, hogy a zsidó sajtóval leszámolunk. A r.ajtó kérdéstben Í3 megnyugtató váteszt kér a miniszterelnökről. Enutáfi rátér a nemzeti hadseregre. Figyelmébe ajánlja a kormánynak, hogy a hadsereg vezetése i>e csupán olyan magyar tisztek keiébe kerüljön, akik a köiös hadseregben szolgáltak, hanem a hon^édtiszteket is helyezzék el a hadsereg vezető pozícióiba. Sürgeti a hsdifoglyok hazaszállítását, úgyszintén intézkedest kér a rokkantögyben, továbbá kívánja a kerrs.'.tény vallásfe'ekezetek teljes cgyenjogositását. Kijelenti, hogy ő néhány barátjával ellenzékbe ment át, dc nem fogja megakadályozni a kormány munkáját, hanem ellenkezőleg az a célja, hogy spgitse és gyorsítsa azt. Ezután a Híz egyszeri s7avazással elfogadta vasődi Baiogh Györgynek azt az indítványát, hogy az ülések időtartamát egy órával meghosszabbítsa. Ki elnök napirendi indítványt tesz, a legközelebbi ül>s szerdán délelőtt 10 órakor lesz, napirendje az indemnitási javaslat folytatólagos tárgyalása. Az ülés fél 2 órakor ért véget. A magyar békekötés. oo Páris, április 13. A nagykövetek értekezlete befejezte * Magyarországgal kötendő békeszerződés végleges szövegének megállapítását. A békeszerződést ezen a héten fogják átnyújtani a békeküldötlségnek. (M. T. I.) Versailles, április 13. A Newyork Herald párisi kiadáoábars a nagykövetek ianáctának pénteki üléséről írva megjegyzi, hogy a magyar békeszerződés és az ellenjavaslatra adandó válasz, revíziója a nagykövetek tanácsának teljes ülését igénybe Jte. (M. T. I.) Versailles, április 13. A magyar békedelegáció végleges átköltözése szombaton délelőtt történik meg Neuillyből Versaillesbe. Minden előkészület megtörténik, hogy a delegáció munkáját zavartalanul folytathass*. (M. T. I.) Cigaretta töltők! ^^rr;^1: Hédi Specialiíé szivarkahüvely főraktárában, Szeged, Jókai-utca 11. Telefon 15-20. aif Viszontelárusitőknak is legolcsóbb bevásárlási forrás.