Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-25 / 95. szám

Ára 80 fillér. SxerkcMxtoséc és kiadóhivatal: HEGED, BOLDOGASSZONY-SUGÁRUT 4. SZÁM A Merkea«tó»ég éa kiadóhivatal telefonja; 305. Szeged, 1920 ELŐFIZETÉSI ÁRA: céax évre 180.— K nefvedévre 45.— K félévre . 90.— K tgy hónapra 15.— K Fgyea »réw ára 80 fillér. Nyomda: SZEGED, PETÓFI SÁNDOR SUGÁRÚT 1. SZÁM IX. évfolyam 95. szám. Az indemnitási vita a nemzetgyűlésen. — A Ház munkarendje. — Budapest, április 24. Az indemnitási vitát most már gyorsauban fogják letárgyalni a meghosszabbított, tízórás üléseken. Utána a miniszterek felelősségre vonásáról és a vád alá helyezéséről, az áruuzsoráról és a fővárosi törvényhatóságok újjáalakításáról szóló javaslatokat tárgyalja a Ház, mire május első napjaiban 1—2 heti sz'Jnet következik. A szombati ülésen Wagner Károly és Patacsy államtitkár mondottak figyelemreméltó beszédeket. Rakovtzky István elnCk háromnegyed 11 órakor nyitotta meg az ülést. Ezután Hegyeshalmi Lajos napirend előtt felszólalt és kifogásolta, hogy tegnap Schlachta Margit beszéde után a karzaton kendőt lobogtattak. Az elnök kijelenti, hogy nem ő elnökölt, mert ha látta volna, akkor intézkedett volna. » Az első felszólaló az indemnitás vitájához Szilárd Béla volt, aki az államháztartás egyensúlyának rendbehozatala érdekében beszélt. Az indemnitást egyébként elfogadja. A sajtóról. Utána Wagner Károly szólalt fel. A kormány iránt tartozó bizalommal elfogadja a javaslatot. Ezután ecseteü az ország súlyos helyzetét, amelybe a forradalom után jutott és kijelenti, hogy aki az októberi forradalomhoz csatlakozott nemzeti lelkesedésből, azt megítélni azért, mert a fomdalom később tévútra jutott, nem szabad. A valutánk javítására vonatkozólag néhány gyakorlati javaslatot tesz. Ezután igazságügyi kérdések tárgyalására tért át. Az ország szégyene, hogy a birák le vannak szegényedve. Híve a sajtószabadságnak. Eddig sajtószabadság Magyarországon nem volt. Volt lapkiadó és a tőkés szabadsága, de az újságírók tollát eddig kibérelték. A munkásságot bérbevette a kiadó és az újságírók kénytelenek voitak tűrni, mert különben kenyér nélkül az utcára kerültek volna. Elismeri, hogy nagy visszaélések történtek a sajtószabadsággal. A magyar sajtót. lezüllesztették egyrészt azok, akik bérbevetté* a lelkes újságírók tollát. Szabályozni kell az újságírók és a lapkiadók kflzötti viszonyt Cenzúra nem kell. Két cenzort ismer: a jóizlést és az igazságérzetet. Ha valaki embervadászatot rendez, az ujságiró-te.tület érdeke, hogy bűne a leggyorsabban megtoroltassék. Igazságügyi intézkedéseket sürget, mert ezekkel el lehet kerülni az olyan indítványt, mint aminőt a Házban egy képviselőtársa tett, aki sáiga folttal, héber betűvel akar egyes lapokat megjelölni. Én — mondja — nem találok ma nemzetietlen " sajtót Budapesten és még azok a lapok is, amelyek nemzetietlen irányban dolgoztak a múltban, most a nemzeti irányban megtisztulva igyekeznek haladni. Ezután tátér a nemzeti hadseregre. Minden lelkesedésével és szeretetével csüng a nemzeti hadseregen, amelynek megteremtésében Szegeden ő is résítvett. Kijelenti azonban, hogy hatásköri elválasztásra van szükség. Nem felei meg jogérzetének, hogy rendőri nyomozásokat áttesznek egyik V3gy másik vadászzászlóaljhoz. A katonaságot ettől a kinos dologtól meg kell szabadítani. • A zsidókérdést illetőleg kijelenti, hosy sem melleíte, sem ellene nem foglal állást. Magyarországon eddig antiszemitizmus nem volt. A galíciai zsidót sohasem azonosítottuk a magyarországi zsidókkal. A zsidóság azonban túlságosan érzékeny és ha valaki elénekli az Erger, Berger, Schossbergert, vagy pedig valamely fiatal hadnagy jókedvében a kávéházban Ki a zsidót 1 kiált, rögtön felekezeti kérdést csinálnak belőle. A zsidókról azt mondják, hogy a háborúból kivonták magukat. Ezt nem lehet egészen mondani, bár azt sem lehet róluk kijelenteni, hőgy ugy vették volna ki részüket, mint ahogy kellett volna. Viszont azonban a vagyonszerzést illetőleg a háborúban túlságosan igyekezett a zsidóság mohón meggazdagodni. A numerus klauzus elől nem zárkózik el. Azután áttér a pártok együttműködésének kérdésére és kijelenti, hogy akik ma a Házban ülnek, a nemzet bizalmából egy hatalmas eszme érdekében, azok fúzió nélkül is együtt kell hogy dolgozzanak testvérieser Ne dédelgessék a bankokat. A nagy tetszéssel fogadott btsréd után Somogyi István szóialt fel. Le kell számolni — mondotta — azokkal, akik a nemzetet a külföldön állandóan rágalmazzák. Hibáztatja, hogy az árdrágítókról szóló töivényjavaslatban vétségeket kreálnak, amikor tömegek éheznek. Ne nézzük-a müveit nyugatot. Ne legyen olyan szövege ennek a törvénynek, mintha társadalmi osztályokat akarnánk menteni. A Bécsi Magyar Újság azt írj?, hogy a termelő osztályt a'törvény egyenesen felhívja az árdrágításra. Nekünk egyformán le kell sujtarunk mindenkire. Nem érti, miért dédelgetik a bankokat, amelyek a legnagyobb ellenségei a keresztény kurzusnak, amelyek áruelrejtök és vaíutaüzérek. A bankokat el kell tiltani az áruítzlefektöl. A munkáskérdést meg kell oldani, mert különben megoldja a munkásság a maga módja szerint. A munkásokat a részvényekből is részesíteni kell. Szükséges, hogy az üzem irányításában ts legyen részük. Kivánja, hogy állami hitellel támogassák a kisipart. A tisztviselők helyzetének javításáról beszélt, végül határozati A nyomda telefonja : 16-34. Vasárnap, április 25. javaslatot terjeszt elő, hogy a Ház utasítsa a kormányt, hogy terjesszen elő törvényjavaslatot a földbirtokreformról, az italmérési és trafikjog revíziójáról( a munkásságnak a nyereségből való részesítése tárgyában. Patacsy államtitkár beszéde. Utána Patacsy Dénes s?ó'al fel. Kijelenti, hogy ő nem gyűlöli a zsidót, hanem szereti faját. A zsidókérdést nem lehet pogrommal elintézni. Amiért valaki zsidó, azért nem lehet üldözni és a bűnöst nem mentesiti az, hogyha keresztény. Ezután a földbirtokreformról beszél. Kijelenti, hogy nem akarjuk Buza Barna-módra innen Budapestről elszórni a földet* hanem azoknak ju'tatjuk, akiknek szükségük van és ott, ahol szükség van rá. A nagy- és középbirtokokra szükség van, de ahol a földmives népnek is szüksége van a földre,, ott nem tekintik, ha fényes kastélyok állják is utjukat. Kell, hogy még a földreform megvalósitása előtt a községeket, amelyeknek népe a földre rá van utalva, részesítsék a földből. A kisgazda-párt nem osztálypárt, mert a párt egyaránt szivén viseli minden társadalmi osztály érdekét. Progresszív adót sürget, követeli a katholikus autonómia megvalósítását, végül kéri, hogy a kényszerkölcsönböl a kisebb kölcsönöket az állam utólag váltsa vissza. Ar elnök egynegyed 3 órakor félbeszakítja az ülést és folytatása délután 4 órakor lesz. " •itiu A németországi helyzet A francia-német ellentét nem szűnt meg Budapest, április 24. A német kérdésben a franciák és angolok között még nincs meg az egyetértés. Millerand San-Remoban ellenzi a német hadsereg létszámának 200.000 főnyire való kiegészítését, ezzel szemben Lloyd George szükségesnek látja a nagyobb hadsereget a rend fentartásához. Lloyd George szerint a németek gyengék ahhoz, hogy Franciaországot katonailag veszélyeztessék. Az angol kormány ismét lépéseket tett Párisban, hogy a francia csapatokat vonják vissza a német területekről. A franciák válasza előzékeny, de a két hatalom között meg mindig erős a feszültség. A svéd kormány elrendelte a Stockholmban lt tartóztatott Kappnak, a levert német ellenforradalmi kormány elnökének szabadlábra helyezését, de C6ak azzal a feltétellel, hogy nem politizál és nem tart fenn politikai összeköttetéseket. Kapp tartózkodási helyét a rendőrség ellenőrzi I Orájáí és ékszereit szakszerűen Javítja a jóhirnevü Elsőrend u nagy Imléj |C » ^ t müórás.és ékszerész, Dagonics-tér 11. Javitómuhelyls 1118% J \j I (A Brauswetter-cégntk volt 10 évig elsőrendű szakmunkása.) Ajánlja puntofaan beexabályozott őrált fa modern éka/erraktárát 287 Törött aranyat a legmagasabb árban vem