Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-25 / 95. szám

££LMAU fÁRORSXAQ A szegedi vágóhíd lecsökkentett forgalma. — Szegeden még nem estek a ifusáralt s ezért nincs fogyasztás. — (Saját tudósítónktól.) Budapestről napok óla vigasztalóbb élelmezési hirek szállingóznak; az oly eKihe'etlen, büszke magasságban trónoló húsárak az utóbbi időben örvendetesen kezdenek leszállani királyi megközelíthetetlen­ségükből és a luxuscikkek gőgüs kiválasztott­ságából kezdenek visszatérni a tőmegszük­ségleti cikkek szürke kategóriájába. Kíváncsiak voltunk, hogy ez a budapesti áresés gazdasági rezgéseit érezteti-e Szegeden is, azaz engedé­kenyebbek lettek-e ezáltal nálunk is a húsárak a budapesti minta után? A dolgot a leg­alapján fogva meg, nem a mészároshoz mentünk érdeklődni, sem a hatósági hu.;­székbe, hanem oda, ahonnan a mészáros is a maga anyagát veszi, vagyis a vágóhidra. Mert itt .ehet a huskérdés legalapvetőbb okát tanulmányozni; ha sok vágás van, ha nagy a vágóhid forgalma, ugy sok a hus is, ami azt jelenti, hogy a sok hus olcsóbb is. Kimentünk tehát szombaton délelőtt » közvágóhidra, hogy az állatforgalomról egynémelyest tapasz­taljunk. Ha valaki békében vagy a háború ehő éveiben ilyen időpontban a vágóhidra ment, a főbejárat előtt feltorlódott kocsitábortól alig tudott a kapun behatolni. Ahol az engedé­lyeket váltják, a felhajtók tömege sürgette, taszigálta egymást, a nagy forgalomban min­denki gyorsan akart végezni. Most ellenben hiányzik a kapu előtti kocsitábor, egy-két árva szekér szomorkodik magányos egyedül­ségben; az engedélyekéit sem tolonganak, ma ráér mindenki, nem sürgős az ügy. 11 óráig — mire a vágásokat be keil fejezni — azt a pár kecskét és birkát kényelmesen el lehet intézni. Már itt láttuk, hogy valami tul élénk látogatottságra tovább sem számíthatunk. Benéztünk az egyes vágócsarnokokba. Előbb a sertés\/ágóba, — ijesztő méla csönd — a máskor halálraszánt sertések egymást túlharsogó visítása és a nagyszámú böllérek kiabálása helyett. Legfőlebb a vágópadon odatapadt néhány szál sörte tanúskodott a helyiség egykori hivatásáról, enélkül inkább valami üres mozíhelyiségre gondoltunk volna. Hasonló csupasz üresség köszöntött a marha­vágócsarnokban, amei, et pedig a régebbi forga­lom miatt meg kellett nagyobbítani. Mig végre rájöttünk, hogy mindazt a vágást, amit annak­előtte külön csarnokokban nehezen tudtak lebonyolítani, azt ma kényelmesen egyetlen csarnokban összevontan el tudják végezni. Itt két-három nyúzott bárány csügg és csöpög a kampós akasztókon, egyetlen kis méla egynapos borjú várja panaszos bőgéssel a sorsa beteljesülését. Eszembe jut Richepin bájos verse: „Én láttam a kis borjut, a vágó­hidra vitték szegényt s a szivem beléje bor­zadt ... Én Istenem, enyhítsd a szívverését, hogy ne érezze a mészáros kését 1" — Meg­-nyugtathatnám a költőt; mostanában egyáltalán nagyon rilkán érzik a kis borjuk a mészáros kését I De nemcsak a kis borjuk, hanem minden­féle vágóállatok nagyon gyér számban tolon­ganak a vágóhídon. Remélhetjük-e ezek után, hogy a nagy kinálat következtében az itteni húsárak esni fognak? Ezzel kapcsolatban megkérdeztük aztán Balázs igazgató urat, aki a vágóhíd forgalmá­ról elszomorító statisztikát nyújtott. A'^békeidők és még az előző évek na­gyobb forgalmához viszonyítva, mikor átlag­ban 64C0 darab állat került vágásra, a leg­utóbbi hónapok statisztikája állandó csökkenést mutat. Igy március hónapban vágásra került bika 9 drb, ökör 38 drb, tehén 233 drb, tinó 1 drb, nővendékmarha 21, borjú 181, juh 36, bárány 80, sertfc* 311, ló 10 drb, azaz Kssí*­sen tehát 927 drb. Április hónapi statisztikánk az etőző havival szemben eddig szintén csök­kenést mutat. Ezidöszerint mirhából 127 drbot, növendékmarhái 10 drbot, 191 napos borjut, 25 juhot, 19$ bárányt, 4 kecskét és 260 sertést, 10 lovat vágtánk. Ez az eredmény 23-ig bezarólag. A felhajtás csökkenő forgalmának oka egyedül a pénzhiányban keresendő, azonkívül természetesen a súlyosan nélkülözött állat­tenyésztő vidékek elszakadásába, melyek nekünk eddig a legtöbb élőmarbát, sertést szállították,. mint Torontál és Bácska. Azon­ban tévedés volna azt iiinni, hogy hus azért egyáltalán nincsen. Elleirkezőleg, a székek m g most i& azt előző héten vágott marhát árusítják a legtöbb esetben, a fris? vágások pedig a bűtökben vanntk elraktározva és várják az élénkebb keresletet. Mert a kinálat ma kétség teleiül nagyobb vágott IIUS'MM, mint a kereslet. Csakhogy a vápó oly drágán veszi élősúlyban a jószágot, — marha élősúlya kilónként még mindig 4o—42 korona-— hogy lehetetlenség neki olcsóbban számítani a napi árnál és ezt természetesen a szegényebb osztályok nem* tudják megfizetni, a hus, a drága hus tehát a vágók raktárában marad: Nagyon jellemző a pénztelenségre, hogy még ez a mai nagyon gyenge vágójószágrforgalom is szinte a Keresleten jóval, tul fedezi az igényletct. A budapesti; áresést még nem éreztük, hiszen hozzánk jóval kevesebb marhát hajlanak fel, mint a fővárosba. A gazdalkodók a télen at kitartott jószágaikiól ilyen kedvező tavaszi idő­ben, nagyszert legelőviszonyok mellett nehe­zen és drágán, váinak meg. De ha a vágó ol­csóbban kapja a jószágot, ugy olcsóbban is adja a fogyásatónak. Igy volt már 60 koronás baranyhus is„ amelyet a vágó olcsóbban kapott, tehát olcsón mért. Miután azonban a már meg­lévő húskészletet sem fogyasztják* a vágók ncra, látják szükségesnek az uj, jószágok vágását,, melyek amellett folyton drágulnak s igy csa,p­pan állandóan a vágóhíd forgatna. Ezután áz igazgató ur végigkalauzolt a telepen az íires csarnokokon és sorra demonstrálta valóságban, az elmondottakat. (d—rin.) Az olasz szociáldemokraták nyilatkozata Budape&ten. Budapest, április 24. Nékány nap óta két olasz szociáldemokrata képviselő időzik Buda­pesten : Alceste Della Seta római és Arturo Vella bari-i képviselő. Az utóbbi a Magyar­országon szerzett tapasztalatairól többek közt következőket mondta Az Est munkatársának: — Szent meggyőződésünk az, hogy Magyar­országnak nemzeti érdeke, hogy a belső poli­tikai élet mentől előbb gyökeresen megváltoz­zék és így Magyarország visszanyerje nyugat­európai rokonszenvét. A miniszterelnök csak általános kijelentéseket tett, hivatkozott arra, hogy a mostani kormány még csak rövid ideje van uralmon, de biztosított bennünket arról, hogy legjobb szándékkal eltelve vezeti Magyar­országot a béke útjára. Simonyi-Semadam ur elismerte, hogy történt sok tuiktpás is, de utal arra, hogy mindez csakis a vörös terror fel­támadása ellen való védekezés volt. 3«cf«d, 1920 ápnH» 2í A béke ügye. Népszavazás Pozsonyban, Kassát? és Nagyváradon. San-Remoból jelentik: A Legfelsőbb Tanáes csütörtöki ülésén meghallgatta a tengerésr­szakértők véleményét a teagerszorosok tárgyá­ban, majd d kaukázusi helyzettel foglalkozott. Azután a Törökország európai határát állapí­tották meg. Az örmény-Kérdés is tárgyalásra került. A miniszterelnökök találkozásánál Lloyd George egy Párisba összehív* ndó konferenciát javasolt, melyen Ncmnbrszág is képviselve lenm. Millerand csak feltételekkel járulna hozzá. Nitti támogatta a javashatot. Millerand azonban formaszerüen is ellenezte a követelé­seket és a kérdés többé nem került tárgyalásra. A Legfelsőab Tanács vasárnap estig befejezi ülését. Ha a török szerződéssel kapcsolatos kérdéseket megoldták, a hátralévő időt aaiémet leszerelésnek szentelik. — Konstantinápolyból jelentik: A szövetségesek főmegbizottai csü­(őrtÖK&n notifikálták a kormánynál a Legfelsőbb Tanács határozatait és azt az intézkedést, hogy a török delegáció május 1-án vegye át a béke­föltételeket. Szmirna török sztsverénitás- mellett görög közigazgatás alá kerül. Berlinből jelentik: Itteni antant körök­ben San-Remoból az a hir érkezett,, hogy Nitti kezdeményezésére a miniszter?­elnökök konferenciája foglalkozott a magyar béke kérdésével. Sürgette a nép­szavazás elrendelését, mivel a nagy­hatalmak az uj államoknak már lekö­tötték magukat, e kérdésben elutasító magatartást tanúsítottak. Nem zárkóznak el azonban az elől, hogy Possonp, Kmsa és Nagyvárad városokban a nipssavatds alrendöltessék. I IP A Ml A MAGV. TUD. SZÍNHÁZ urvrtnirt^ tclefon072. — Vasárnap* április 25-én. FRIEDRICH ZELJflK, a kedvelt német művész felléptével; Megbéküli éieí. Filmlegenda 4 részben. Izgalmas és érdekfeszítő, bonyo­dalmakban gazdag drámai attrakció Előadások 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 2, y, 4, 5, 7 éa 9 órakor. Erdélyi fogmüterme Szeged, Tisza Laios-körut 19, II 7. Foghúzás, fogtömés, müfogak Szivarkahüvelu, ciuardtapfloir különféle mmőséuben. legolcsóbb be­szerzési forrása lakola-o. 22. tx. a. dohánytfiisde t*t BIeier cipőstatonja készít mérték után a legmodernebb kivitelben férfi, női és gyermekcipőket Iskola-utca 14. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom