Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-27 / 47. szám

DBLMAOYARORSZAQ •s^ad, Í990 hkruáf If ^|és onflta úgynevezett! az külön tartománygyűlc . __ fából áll. A képviselőháznak 300, a felt 190 tagja lesz. A nemzetigégl kisebbségek egyenjogúak, az Itkolákbsa nyelvüket használ­hatják, de a cseh nyelv tanítása kötelező. flranuaí, brllllánst ékszereket, platinát minden mennyiségben legiMganbb áron vásárolok FIRrtfFB U ÖRÁ8 ÉS tK5ZERt-«Z ••OVllCIX l\« KtnMMMf mlltU. 141 lényegesen változnak-e a magqar békefeiféfelek? Páris, február 26. (M. T. I.) A nagykövetek konferenciája elhatározta, hogy gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció elnöke által emelt kifogások következtében fontolóra veszi a Magyarországgal kötendö békeszerződés meg­változtatását. Minthogy eddig Londonból erre vonatkozóan semmiféle utasítás nem érkezett, az Ügyet elnapolták. A M. T. I. ehhez a jelentéséhez a kővet­kezőket jegyzi meg: A magyar békefeltételek megváltoztatásának hire jóval éjfél után jutott el hozzánk. A késő éjjeli órában abból a célból, hogy a közvélemény a jelentést kellőkép érté­kelhesse, már csupán annak megállapítására szorítkozhatunk, hogy ez a távirat nem hiva­talos, még csak nem is félhivatalos jellegű, hanem párisi hirlaptudósitóknak magánértesü­lése. A legközelebbi jövőben fog elválni, hogy ez az értesülés mennyiben hiteles és hogy általában a békekonferencia gróf Apponyi Al­bertnek és kiváló munkatársainak kifogásait melyik ponton kívánja honorálni. Newyork, február 26. A P. H. tudósítójának kábeltávirata: Az Amerikai Magyar Népszava irja: Washington jót értesült politikai köreiben megvannak győződve róla, hogy az elnök és az amerikai kormány a magyar békeszerződést igazságtalannak éa célszerűtlennek tartja. Hire jár, hogy Amerika közbe fog lépni a tervezet revíziója érdekében, amely revizió az amerikai tisztességen és az elnök elvein alapul. Neuilly, február 26. (M. T. I. szikratávirata.) A . agyar békedelegációnak egy része hétfőn este 7 óra 20 perckor utazott el Párisból Budapest felé. A delegáció távozó tagjait Praz­novszky Iván főtitkár kisérte ki a pályaud­varra. Gerevick Tibor még Neuillyben maradt. Páris, február 26. (M. T. I.) A nagykövetek konferenciája Magyarország kérésére megen­gedje, hogy a szövetségesek nyugatmagyar­országi vizsgáló-: izottságához egy magyar delegátus csatlakozhassék. Berlin, ftbruár 26. (M. T. I.) Az Abend jelenti Zürichből: Politikai körökben hire járt, hogy az antant ujabb kijelentésre készül, amelyhez Magyarország kivételével az utód államok is csatlakozni fognak. E kijelentés szeiint a Habsburgok semmi esetre sím tér­hetnek vissza valamely európai trónra, főleg pedig a magyarra nem. Az U. N. irja: fi reggeli újságok azt a párisi hirt közölték, hogy a négykövetek érie­kezlete állítólag elhatározta a magyar béke­szerződés revízióját. A hirt mostanáig nem erősítették meg, dc amennyire általában az antantnak az igazsággal is méltányossággal való szembehelyezkedését ismerjük, nem is hisszük, hogyha ez a jelentés még ha igaznak bi .•orynlna is, többet jelentene, mint gazdasági enyhítés'. Ebben a felfogásunkban megerősít bennu ;«t az is, hogy a revizió a határ kérdé­séi is kiterjed. Az antant, sajnos, ma még mindig rabja annak a hadügyi teóriának, amellyel a cseh, román, szerb hódttó törekvés az egész világot félrevrzette és egyedül Ame­rikái leszámítva a győztes országokban ma még mindig nem sejtik, hogy a Magyarországgal tervezett páratlan és vérig sértó igazságtalan­ság végső fokon nemcsak a magyarság, hanem egész Európa katasztrófáját vonhatja maga után. megkezdték az állami gyakorlásáról sz (budapesti tudósítás.) A nemzetgyűlés csü­törtökön tárgyalta az alkotmányosság hetyreáKtá­sáról ét" állami főhatalom gyakorlásának ideig­lenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgya­lását. Érdekességé volt az ülésnek Proháuka Ottokár felszólalása. Rakovszky István elnök negyed tizenkettőkor nyitotta meg az ülést elnöki előterjesztéssel. Be­jelentette, hogy azok ellen, akik jogosulatlanul fognak helyet foglalni a nemzetgyűlés termében, karhatalmat vesz igénybe. Bejelentette, hogy Hal­ler István kultuszminiszter két mandátuma közül a ceglédit, Friedrich István hadügyminiszter á budapesti VI. kerületit tartja meg. Fábián man­dátuma ellen panaszt emeltek. Felhatalmazást kért, hogy a megüresedett budapesti I. és cinkotai választókerületekben uj választásokat rendelhessen el. A nemzetgyűlés a kért felhatalmazásokat megadta. Következik az alkotmányosság helyreállításá­ról és az állami főhatalom gyakorlásának ideigle­nes rendezéséről szóló törvényjavaslat. Turi Béla előadó az első szónok. A törvény­javaslat rámutat arra, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918 november 13-án megszűnt és a képviselőház 1918. november 18-án önmagát fel­oszlatta. Ugyanaznapon szüntette meg tanácsko­zásait a főrendiház is azzal az indokolással, hogy tőrvényeink szerint a képviselőház felosz­lása után nem folytathatja alkotmányosan műkö­dését a főrendiház sem. Ezek oly tények, ame­lyek jogi helyzetünk megvitatását tennék szük­ségessé. Ennek dacára mégis az az álláspont ér­vényesül a javaslatban és a pártok megegyezésé­ben, hogy a nemzetgyűlés az ezekből szűrődő következtetéseket nem vonja le. Fentartja azon­ban a nemzetgyűlés magának a döntést a béke­kötés utáni időre. Ennek oka elsősorban a kül­politikai helyzet. Minden külpolitikai vonatko­zású elhatározásunk komplikálhatja külpolitikai helyzetünket. Megállapítja, hogy a nemzetgyűlés nem forradalmi szerv, sőt ellenkezőleg, mert meg van benne az alkotmányosság minden alapjellege. Aki mást állit, az előtt és azzal szemben viseljük \ történelmi felelősséget. Turi Béla beszéde végén a bevezető részhez a következő módosítást ajánlja :* „A nemzetgyű­lés, mint a nemzeti szuverénitás kizárólagos és törvényes képviselete, megállapítja, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. év november 16. napján megszűnt." Ezzel a módosítással nyitva marad minden alkotmányjogi következtetés Ajánlja a javaslat elfogadását Kovács J. István különvéleményt jelentett be már előzőleg és beszédében azt mondotta, hogy az előadó által beterjesztett módosítások teljesen eloszlatták azokat a: aggodalmakat, amelyek őtet és pártját arra késztetik, hogy különvéleménnyel álljanak elő. Eláll a szólástól és a javaslatot el­fogadja. Rnppert Rezső szólalt fel ezután. Szerinte a javaslat egyik partot sem elégíti ki teljesen. Mégis kisgazda-párt nevében elfogadja a ja­vaslatot. Foglalkozik az elmúlt korszak ese­ményeivel s kifejti, hogy a városok politikája juttatta idáig a nemzetet. (Közbekiáltások: A pesti zsidók politikája vo.t.) Nagyon helyes, hogy a falu most erős páiítel van képviselve. Utána Prohászka Ottokár I. fel szólásra. Minden oldalról taps fogadta. A javaslatot a k'resziény nemzeti egyesüld pártja nevében elfogadja. Ezzel az első lépést tesszük az alkot­mányosság helyreállítására. £ keresztény nem­zeti politika 3z egyetlen, amely az örvényből i kivezet. A letűnt forradalom idegen volt a i magyar nép lelkétől, az igazi forradalmon most mennek át a ielkek. A legalitás kérdése bennünket nem nagyon zavar. A jogokat természetesen tiszteletben tnrtjulr, de számolnunk kell a rendkívüli hely­| /eltel és a szükségszerűséggel is. Erős keit! államfőre van szükségünk, aki a gyeplőt erősen tartji. Az államfőben elsősorban erkölcsi tarta­lomnak kell lenni, mert erkölcsi tartalom nélkül nem lehet teljes a fizikát irtatom. NeWfflt erős keresztény nemzeti államra van szüksé­gflnk- Es a javaslat nsttnk az anarchia szakadéka felett a szociális alko­tások mpejéhez^étmél toJJ^J Qg ia»va ibvccjctic*. n. — ~ sem fehér, sem föröf jfftyakkll neft küzdeni, Csak t munkával. A nemwgymes jam bői feladata, hogy a vérző és ncmzeíet ma­gához térítse. (Percekig zugó taps és í^zés Prohászka püspököt minden oldatról üdvözlik.) Az elnök javaslatára ezután a Ház kimon­dotta, hogy pénteken délelőtt 10 órakor tok­tatja a mai törvényjavaslat feletti vitát. Az ülés vége fél 3 órakor. ibifieh miniszter és a szeged) paprikások. (Saját tudósítónktól.) Rubtnek földmivelét­Űgyi miniszter a paprika forgalombahozatalának korlátozása tárgyában rendeletet bocsájtott ki. E rendelettel kapcsolatban a nemrég megalakult Magyar Paprlkatermelők, Feldolgozók és Érté­kesítők Országos Szövetkezete 1920. január 18-iki kelettel felterjesztést intézett a kormány­hoz, amelyre most Rubinek miniszter a követ­kezőkben válaszolt. Szeged vdros polgármesterének folyó éti íanuár hó 18-án hozzám intézett felterjesztésé­megelégedéssel vettem tudomásul, hogy a szegedi paprikatermelők, feldolgozók, paprika­malomtulajdonosok és kereskedők érdekeik hatályosabb érvényesítése és megvédése céljá­ból szövetkezetbe tömörültek. Hiszem, hogy a szegedi paprikaérdekeltséf ezen szervezetben erős támaszom lesz abban a törekvésemben, hogy az eddiginél lobb és több külföldi piacokon is versenyképes paprikát ter­meljünk, a feldolgozást tökéletesítsük és emellett a spanyol-paprikát kiszorítsuk, továbbá a mindjobban elfajuló paprikahamisítási kiirtsuk mely közös munka utján a paprikatermeléshez, feldolgozáshoz és értékesítéshez fűződő állami gazdasági érdekek és célok megfelelően érvé­nyesíthetők lesznek. Azonban hdyesbitenem kell a felterjesztés tartalmának egy lényeges tévedését, mely — ugy látszik — az abban kifejezett kérelemnek is tévesen alapul szolgált. A legutóbb nálam járt küldöttség ugyanis a képviseletemben nyi­latkozó megbízottam azon kijelentését, hogy amennyiben a szegedi paprikaérdekeltség szö­vetkezetbe tömörül, a kirendeltségtől ugy a bel­földi forgalom, mint a kivitel céljaira szintén kaphat paprikát, félreértette és a félreértés alap­ján a felterjesztés azt kérelmezi, hogy Szeged város területére nézv a gyógynC,<*ny és paprikakirendeltség hatáskörébe utalt ieiadatok a most megalakult szövetkezetre ruháztassanak. Nagyon sajnálnám, ha a fent emiitett egészen világos nyilatkozat a szegedi érdekeltség köré­ben tényleg oly értelemben magyaráztatott volna félre, mint a felterjesztés tartalmából kö­vetkeztetni lehet; mert azt az álláspontomat, mely szerint a paprikateimelés fejlesztése, a minőség biztosítása, a csempészés kiirtása és a kivitel megalapozása nagy célját az érvény­ben lévő kormányrendeletben lefektetett alapo­kon lehel és kell megvalósítani, ezentúl és változatlanul fentarlani kívánom. IZmlilést tesz még a miniszter leiratában a gyógynövény és a paprikakirendeltség működé­séről. E kirendeltségek — úgymond — az 6 vezetése alatt álló közélelmezési és pénzügyi minisztériumok kiküldötteiből alakult Intézi tanács határozatai alapján működnek s ezek a. közös érdekeke! igen iól szolgálják. Végül köszönetét fejezi ki a szövetkezetnek azon készségeért, hogv a termelés minőségének fejlesztése érdekében közreműködni kiván ét várja az erre vonatkozó konkrét javaslatot; J " — Nemzeti Boy-vállalát kisebb fuvarozást eszközöl. Lazorov itz H. Lázár Tisza Lajos­kor* 3t. Telefon 1-12,

Next

/
Oldalképek
Tartalom