Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-21 / 16. szám

Sitted, 1920 jaimlr 21. DBLM AGYARORSZAO A külügyminisztériumba érkezett a béketervezet teljes szövege. Háromszázba tvannégy paragrafusból állanak a föltételek. Nincs intézkedés az államfőről éa a kormányformáról. Budapestről Jelentik: A hétföesti futárposta meghozta Párisból a külügyminisztériumba a békekonferencián atadoit béketervezet teljes és hiteles szövegét. A béketervezet Magyarország uj határait részletesen és pontosan megállapítja. A határvoni! pontos részletezéséből megállapít­ható, hogy Alsólendva még magyar marad, a Mura és a Dráva között ÍZ egész terület elvesz, de elvész a Murától északra és nyugatra húzódó szöglet is, amelybe beleesik Hidvég és Kebele­szentmárton, továbbá Kisszerdahely is A leg­délibb magyar községek Harkány, Siklós, Vil­lány, Németbél és a Dunánál Mohács. A határ a Dunánál KiskOszegtöl felhúzódik egyenes vonalban Dályok községig, maid Dályok és Bezdán között átlépi a Dunát és Bácsmegye területére megy át, ahol Bezdántól 5 kilomé­terre északra Beteg, Rigyica és Bácsmadaras községeken keresztül 5 kilométerrel északra el­éri a Tiszát, Szegedtől körülbelül 10 kilométer­rel délre olymódon, hogy Horgos már nikcs magyar területen, ellenben Oszentivdn magyar terület. Most a határ végighúzódik Makón és Nagylakon keresztül az arad-békéscsabai vasút­vonal Kcvermes állomásáig, ahol Csanádpalota, Mezőhegyes, Battonya, Dombegyháza magyar, ellenben Nagylak, Magyarpécska, Kispereg, Tornya, Nagyillatos már román terület. A határ tovább Nagyvárad felé húzódik oly módon, hogy magyar marad Kétegyháza, Ott­laka, Gyula, Kötegyám, ellenben már nem magyar terület Nagyzaránd, Nagyszalonta és Csépa. Nagyváradtól a határ nyugatnak 5 kilo­méterre húzódik tovább. Még magyar területen van Biharkeresztes, Artánd, Nagykereki, Kis­marja, Kocsaj, Nagyláta, ahonnan a határ Nagykárolyig húzódik fel otyképen, hogy ma­gyar terület marad Irbélteg, Vállaj, Csenger­ujfalu, Komlód, Nagygéc, Szárazbereg, Nagypatak és Tiszaujlak már román területen van. Innen a "határ eléri Sátoraljaújhelyét, amely magyar marad, ellenben már Bodrogszög és Alsomihályi csehszlovák terület. Itt a határ a Hernádig húzódik, Gönc és Hidasnémeti marad magyar, ellenben Abaujvár, Bertny, Buzice csen-szlcvák területi Putnok. magyar, Bán­réve cseh terület Salgótarjántól alig 3 kilo­méterre van fi határ olymódon, hogy Somos­ujfalu cseh-szlovák, ellenben Littke magyar terület. Egészen a magyar határon van es még magyar terület maradt Balassagyarmat és Ipoly­ság. Itt a batár megfordul és az Ipoly menten lehúzódik egészen Szobig, Szobtól pedig Po­zsonyig a Dunát követi. A békeszerződés összesen 364 szakaszból áll. Az 1. fejezet tartalmazza a népszövetségről szóló rendelkezéseket, a 2. Magyarország határait, a 3. azokat a kötelezettségeket amelyeket Magyarország a régi monarchiából alakuló uj állarokkal szemben elvállal, a 4. szól az Európánkivüli államokkal szemben elismerendő jogokról, az 5. Magyarország jövö haderejének kereteiről, a 6. a hadifoglyok hazaszállításáról, a 7. a szerződés biztosításáról. A legfontosabb es legterjedelmesebb fejezet a jóvátételre vo­natkozik, amely több részre oszlik. Az általá­nos és a területi rendelkezések után a 8. feje­zetben a kisebbségek jogainak biztosításáról történik gondoskodás és eoben uj az az intéz­kedés, hogy Magyarország nincs jogosítva olyan törvényeket hozni, amelyek bármely nem­zetiségnek, vagy vallásfelekezetnek másokkal szemben kiváltságokat biztositana. Semmiféle intézkedés nincs felvéve a békeszerződésbe az áliam jövő alkotmá­nyáról és politikai berendezkedéséről. Egyetlen szó említés sincs a volt ural­kodó-családról és feltűnő, hogy Magyar­ors/.áfc.ól csak egy *^lyen emlékezik meg, mint köztársaságról egyebütt min­denütt Magyarország mégjelölését hasz­nálja a szerződés A gazdasági rendelkezések majdnem azo­nosak a német és osztrák békeszerződé?ek in­tézkedéseivel, egyetlen kivétel csak az, hogy a pénzügyi rendelkezések között nincs fix összeg­ben meghatározva az a jóvátételi összeg, ame­lyet Magyarországnak fizetnie kell. Az Osztrák­Magyar Bankra vonatkozó intézkedések tekin­tetében a bankjegyek lebélyegzésére, az uj bankjegyek kibocsátására, a bank szabadalom megszűnésére nincs rövid határidő szabva, ha­nem körülbelül 12, illetve 16 havi határidőhöz köti ezeket az intézkedéseket. A békeszerződés szövege. Budapestről jeler tik: A magyar békeszerző­dés teljes szövege megerősíti azokat a kivona­tos híradásokat, arrelyek Magyarország felda­rabolását jelentik. A teljes szöveget a külügy­minisztérium legközelebb közzéteszi. A nemzetiségi kisebbségek nem akaiják aláírni a békeszerződést. Budapestről jelentik: Magyarország magyar­barát nemzeti kisebbségeinek szövetsége sür­gősen alkalmat fog keresni «. .a, hogy a Páris­ból visszatérő Apponyi előtt kifejtse álláspontját A nemzeti kisebbségek azt az álláspontot fogják képviselni, hogy a magyar békeküldöttség ne irja alá a rákénysze itett megalázó gyilkos bé­két Amennyiben a magyar kormány mégis elfogadná az antant békefeltételeit a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői annak idején óvást fognak emelni a békeokmány aláírása ellen és ezzel a morális állásfoglalással fogják kifejezni azt, hogy nekik teljesen elfogadha­tatlan a békeszerződés még abban az esetben is, ha a magyar parlament azt el is fogadná. Azon az állásponton vannak, hogy a nemzeti kisebbségekre nézve szinte nagyobb kihatású ez a kérdés, mint magára a magyarságra nézve. Ezer egyéb okból eltekintve azért is vitális érdek Szent István Magyarországának teljes egészében való megtartása, mert a nemzeti kisebbségek a magyar Alföldnek, mint gabona­empóriumnak elvesztésével a legnagyobb nél­külözéseknek néz elébe. A tótság képviselői már el is küldöttek rezolucióukat Párisba, amelynek igen figyelemreméltó az a záradéka, hogy amennyiben a Legfelsőbb Tanács ampu­tálná Magyarországot, ők az erőszakra erő­szakkal fognak felelni. Apponyi fogadtatása. Budapest, január 20. Apponyi Albert maesti fogadtatására nagy előkészületek történtek. A Tevéi összes tagjai fogják fogadni Apponyit, a Liga részéről Lóczy Lajos fogja üdvözölni a békedelegációt, fiz Ébredő Magyarok Egyesü­lete is, valamint az egyetemi és főiskolai ifjú­ság testületileg vesz részt a békedelegáeió fogadásán. Osztrák lap a magyar békéről. A Neue Frel Pressí vezércikkében a magyar békefeltételekkel foglalkozik, különösen Magyar­ország és Ausztria kölcsönös szállítási viszo­nyára vonatkozó intézkedésekről. A lap a kö­vetkezőket irja: — A Legfőbb Tanácsot azon érdek vezette, hogy semmiféle államcsoport nem egészíti ki egymást gazdaságilag olyan jól, mint Ausztria és Magyarország. A Ligfőbb Tanács a magyar békeszerződéssel megakarja könnyíteni Ausztria megélhetésének feltételeit. A magyarországi monarchista törekvésekről azt irja a lap, hogy ezeket az antant jói ismeri, azonban eszeágá­ban sincs elvül felállítani, hogy a népek kOztf viszony alkotmányuk •gyformaségátóí, mgy köztársasági intézményeik egyezőségétől függ. Cseh lap Apppnyi beszédéről. Prága, január 20. A Prahó Lidu Apponyi bestédéről azt irja, hogy Magyarország hely­zete Apponyi kijelentései után állandó vesze­delmet és fenyegetést jelentenek Cseb-szluvákia részére. Francia, angol, olasz katonaij egyezmény. Hágából jelentik a M. T. I.-nak:A Westminster Gazette rendszerint jól informált tudósítója je­lenti: Lloyd George, Clemenceau és Nitti elv­ben elhatározták, hogy országaik támadó irányú katonai egyezményt, azonkívül pedig gazdasági egyezményt is kötnek. Ez a határozat egye­lőre legfontosabb eredménye a második béke­konferenciának. Megszűnik a Legfelsőbb Tanács. Bécs, január 20. (M. T. I.) Az Ujsdg-ntk jelentik: Itteni antantkörökből értesülünk a kö­vetkezőkről : Clemenceau távozásával megszűnik a szövetségesek Legfőbb Tanácsának intézménye is. Mostantól kezdve a nagykövetek konferen­ciája fog dönteni a szövetségeseket közösen érdeklő ügyekben, mig a miniszterelnökök bi­zottsága a legfontosabb, az antant-hatalmakra döntő ügyekben fog dönteni. A jóvátételi bi­zottság csorbítatlan határkörrel fog müködnt A Legfőbb Tanács utolsó ténykedése gyanánt mai ülésében még átvette a délszláv kormány válaszát az olasz kormánynak a fiumei kérdés, ben tett legutolsó ajánlatára. Összeállította mindazoknak a pontos jegyzékét, akiknek ki­szolgáltatását kérik Németországtól. A politika eseményei. A földbirtokreform. Budapest, január 20. (M. T. I.) Földbirtok­reform előkészítő munkálatain külön bizottság dolgozik a földmivelésügyi miniszter vezetésé­vel. A bizottság már készitett egy javaslatot a földbirtokreform végrehajtására vonatkozólag, amit azonban eredeti formájában nem fogadtak el. Több lényeges módosítás után újból elké­szült a javaslat, amelynek szövegét az elmúlt héten küldötték meg a bizottság tagjainak. A bizottság behatóan meg fogja vitatni az ujabb javaslatot, hogy most már egyértelmű megálla­podás történjék a végleges szövegezésben. A törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé fogják terjeszteni. Az elégedetlen tót képviselők. A Narodni Listy jelentése szerint a tót kép­viselők sorban lemondanak mandátumaikról, mert nincsenek megelégedve a tótországi hely­zettel. A szociáldemokratapárt és a választás. Budapest, január 20. Az Újság jelenti: A január 26 iki választásokban valé magatartásá­ról a szociáldemokrata-párt választmánya a kö­vetkező búcsúztató felhívást intézi a pártta­gokhoz : Elvtársaki A szavazás kötelező volta miatt nem szólíthatunk fel berreteket arra, hogy a szavazástól teljesen tartózkodjatok. Ezért a vá­lasztás alkalmával mindenki, mielőtt a szavazó­lapot borítékba teszi, azt egész terjedelmében húzza keresztül, hogy szavazata érvénytelenné váljék. Senki másképen ne cselekedjék, nehogy pártja törekvéseinek árulójává váljék. Payer utóda. Budapest, január 20. (M. T. I.) A keresztény nemzeti egyesülés pártjának elnöki tanácsa hétfő esti ülésén elhatározta, hogy felkéri a miniszter­tanácsot, hogy a Payer Károly lemondásával megüresedett népjóléti tárcát Csilléry András volt népegészségügyi miniszternek juttassa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom