Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-21 / 16. szám

DELM A 3Y ARORSZAO Szagad. 1920 janaár ti. fiorthy fővezér körútja. — Nyilatkozatai az ország rendjéről és a békéről. — A Magyar Távirati Iroda jelenti: Kiskun­halas varosának vendége volt vasárnap. A vá­ros meghívására Horthy Miklós fővezér vasárnap reggel fél 9 órakor különvonaton Kiskunhalasra érkezett. Az állomáson a város vezetői fogad­ták. majd a Főtérre mtnt a fővezér, ahol a helyőrség negyszögalaku formációban állott fel és ott volt Kiskunhalas város és a vidéki nép több mint tízezer embere, akik egeiverő éljer­zéssel fogadták a fővezért. A város nevében dr. Babó Mihály üdvözölte a fővezért, aki messze hallható érces hangon válaszolt. Biz­tatta a város közönségét, hogy ne csügged­jenek a Párisba levő szomorú hirek miatt, mert egy ezeréves nemzetet nem lehet élve eltemetni. Felemelhetjük bátran a fejünket, — mondotta — mert a mi becsületünkhöz semmi piszok, semmi csalás nem tapad. Figyelmez­tetem a város közönségét, hogy rendületlen kitartással küzdjön a nemzeti és keresztény eszméért, mert az az egyedüli ut, amely a nemzet jöv§ boldogulásához visz. Végül ugy nyilatkozott, hogy eddigelé az együgyüségig becsületesek voltunk, most kényszerítenek ellen­ségeink, hogy erről az útról letérjünk. Mi még arra is képesek vagyunk, mert az állam érdeke mindenekfelett való. A beszéd után felszentelték a kiskunhalasi nők által adományozott zászlót, amelyre a ka­tonák felesküdtek. A fővezér a katonaság által alkotott négyszög közepére állott, aliol rövid beszédet intézett a katonákhoz és többek kö­zött a következőket mondotta: Kfitonák! Lehet, hogy újra közétek furak­szanak az izgatók, de akkor ragadjátok őket torkon és hozzátok őket elém. Azelőtt rongyos, értéktelen pénzért katonáskodtatok, de ma büszke lesz, aki a nemzet katonája. Tisztel­jétek felebbvalóitokat, viszont elvárom felebb­valóitoktól, hogy veletek atyailag bánjanak Ezután a fővezér küldöttségeket fogadott, majd délután kíséretével Kalocsára utazott. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Horthy Miklós fővezér látogatása Kalocsán felemelő hangulatban és magasztos ünnepségek között folyt le. A különvonat január 18-án reggel 3 óra 30 perckor érkezett Kalocsára. A fővezért a vonatnál a politikai hatóság fogadta és üd­vözölte. A fővezér a kivonult csendőrdiszszá­zadot megszemlélte, 500 főből álló bandérium vonult el előtte, aki az érsek fogatán a lelkes és beláthatatlan tömeg szűnni nem akaró óvá­ciói közt a városházára ment és annak erké­lyéről a következő beszédet mondotta* — Eljöttem ide Kalocsára, amely község sohasem volt hajlandó derekát beadni a vörös­uralomnak. Arról mindenkit megnyugtathatok, hogy ez az uralom soha többé vissza nem jöhet, mert ha még megpróbálja felütni a fetét, vérbefojtom. Az első utam idevezetett Kalo­csára, mert szemébe akartam nézni annak a népnek, amely a sárbatiport trikolór mellett kitartott. Második utam innen a temetőbe vitt, hogy megkoszorúzzam a vértanuk sírját. Ezek­nek a vére bosszúért kiált és megkívánja min­denkinek a jogérzéke, hogy aki bűnös, az bűnhődjék. Megvagyunk mi alázva a végtelen­ségig, de azért fennholtijuk a fejünket, lelki­ismeretünk tiszta, mindenki hűségesen meg­tette kötelességét. Hogy idejutottunk, azoknak a gyűlöletes gazembereknek köszönhetjük, akik idehaza előkészítették az ország pusztulását. E?t a szégyenfoltot le kell mosni, ez a mi leg­szentebb kötelességünk. Briliánsokat, használt ékszereket, arany és ezüst régiségeket igen MAGAS ARBAíl megvételre keresünk 2M Fischer Testvérek Kárász-utca 10. sz. A beszéd után t fővezér a temetőbe ment, ahol megkoszoruzia a vértanuk sírját. Este a hatóságok és a ktlönféle egyesületek küldött­ségeit fogadta a fővezér. Az érseki küldöttség­hez rövid beszédet is intézett. Este vacsora volt az érseki kastély an a fővezér tiszteletére. Vócsora után a dalárda és a székesegyházi énekkar szerenádéi adott. A fővezér és kísérete este 11 órakor külön vora'tal tovább utazott. Budapestről je!en>i M T. I.: Horthy Miklós fővezér Szolnok és jásiberény városát is meg­látogatta. Az utóbbi helyen mondott beszédé­ben ezt a kijelentést tette: — Magyarságunk legnagyobb bűne eddig 82 volt, hogy csak a széthúzást ismertük. E tekin­tetbén Jászberénv, különösen politikai tekintet­ben kivétel, mert ennek polgárai nem politikai stréberek kezében telték le bizalmukat, hanem annak a nagyképességü államférfiunak kezébe, aki most is a legnagyobb feladat marti­rumait vállalta magára. Az ő szelleme talán megváltoztathatja még a nemzetre kimondott halálos Ítéletet, de ha ő nem tud rajta változ­tatni, majd váltogatunk mi. Horthy Jászberényből visszatért Budapestre, ahová este T órakor érkezett meg. A német császár kiadatása. — Clemenceau jegyzéke Hollandiához. — Páris, január 20 A szövetségeseknek az a egyzéke, amelyben a Holland kormánytól a német császár kiadását kéri, a többek között a következőket tartalmazza: A holland kormány ismeri azokat n okokat, amelyek parancsoló módon követelik, hogy a nemzetközi szerződéseknek megfontolt szándék­kal való félrevetése és az emberiség legszen­tebb jogainak semmibe vétele még azon ese­tekben is megbünttttessék, amidőn a tettes a legnagyobbrangu személyek sorából kerül ki. Hollandia megszegné nemzetközi kötelességét, ha nem csatlakoznék a rendelkezésére álló eszközökkel a többi nemzetekhez azért, hogy az elkövetett bűntetteket megtorolják. A s; /etsé­ges hatalmak egyéb bűntettei közül röviden emlékezetébe idézi a németalföldi kormánynak Belgium és Luxenburg semlegességének cinikus megsértését, a tuszvétel barbár és könyörtelen rendszerét lillyi fiatal lányok elhurcolását, az egész területek rendszeres elpusztítását, a kö­nyörtelen tengeralatti háborút és mindazokat a cselekedeteket, amelveket a német hat6­ságok a hadviselés törvényeinek fittyet hányva követtek el. A jegyzék igy végződik: A holland nép bizonyára igyekezik elkerülni annak lát­szatát, hogy azt az embert, aki a nemzetek szolidaritásának elvét oly súlyosan megsértette, védi területén, hanem ép ellenkezőleg, érdeke annak a bírósági eljárásnak a megkönnyítése, amelyet az áldozatok rrülióinak hangja követel. Clemenceau. Szeged gyásza* — Tiltakozás a békefeltételek ellen. — (Saját tudósítónktól.) Elkészültek már a tér­képek, amelyek a békefelt4telek-megszabta határok között mutatják meg Magyarországot. Elrémítő kép a mindenfelől megcsonkított ország, ez a szerencsétlen, ép tagjaitól meg­fosztott torzó. A térkép is arról jajveszékel, hogy alig liheghet élet az összezsugorított, megszabdalt testben, amelyet olyan szépnek, arányosnak alkotott maga a természet. A Kárpálok egész gyönyörű koszorúját, a kincses Erdélyt, a gazdag Délvidéket leszabdalják a hóhérbéke gyilkos feltételei. Mint Andrássy mondotta, ha érzésünk után- lehetne indulni, akkor e feltételekre minden magyar azt kiál­taná : nem, nem, soha. De a válaszadás súlyos felelősségű gondja hivatott államférfiaink böl­cseségét teszi majd próbára Nekik kell dön­teniük afölött, hogy egyenes tagadással felel­jenek-e, vagy hogyan máskép. De a nemzet hangulata annyira a tulcsorduló fájdalomé, a fellázadó elkeseredésé, hogy azt némán el­viselni nem tudja S ennek akar kifejezést adni az a tiltakozó népgyűlés, amelyet szerdán, a fekete szerdán, az ország gyásznapján tart Szeged lakossága. A tiltakozást el akarják juttatni a Legfelsőbb Tanácshoz, amely kimon­dani készül a kemény, a vészthozó Ítéletet. • Gyászistentisztelet t tartanak szerdán délelőtt 10 órakor a város összes templomaiban A hivatalos gyászistentisztelet a rókusi plébánia­templomban lesz, amelyen a helyőrség, a városi és állami tisztikar és a külőnbő ő egyesületek testületileg vesznek részt. A város­házán a gyásznapon hivatalszünet lesz. • Nagy népgyűlést h'voit egybe dr. Somogyi Szilveszter polgármester szerdán délelőtt 11 órára, a rókusi templomban tartandó isten­tisztelet után, a Rókus-lemplomelőtti térre, amelyen Szeged város népe tiltakozni fog a kegyetlen békefeltételek és Magyarország igazságtalan feldarabolása ellen. A tiltakozást a magyar kormány utján eljuttatják a béke­konferenciához. A határozati javaslatot dr. Széli Gyula terjeszti elő. A második kerület lakossága nevében dr. Lippay OyŐrgy, a har­madik kerület nevében pedig dr. Kószó István fog beszélni a népgyűlésen. A Mérnökegylet gyászközgyülése. Ezúton ér­tesítjük az egylet tagjait, hogy folyó hó 22-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor, Mars-tér 7. szám alatt, a nemzeti gyász alkalmából rend­kívüli közgyűlést tartunk, melyre teljes számú megjelenést kér az Elnökség. A KAAC gyászközgyülése. A Ker. Alk. Atl. Klubja a nemzeti gyásznapra való tekintettel szerdán délután 4 órakor egyesületi helyiségük­ben (Kaszinó, a színházzal szemben, bejárat a kapu alatt jobbra) pyászközgyülist tart, melyre összes tagjait ezúton hívja meg az Elnökség. * Felhívás az Iparosokhoz l Magyarország meg­feszítésének vi^asztalhatlan gyásza alkalmával felhívjuk iparostársainkat, hogy szerdán délelőtt tegyék le a szerszámot, szüntessék be műhe­lyeikben a munkát sa fél 9-ker tartandó gyász­kOzgyülésen vegyenek részt, hogy kifejezést ad­hassunk e haza megcsonkítása fölötti mélységes bánatunknak. U.ána 10 órakor a rókusi templomban tart-nuó gyászistentiszteleten vegye­nek részt. Kérjük iparostársainkat, hogy a munkaszünet idej<re Mró fizetést munkásaiknak adják meg. A Szegedi Ipartestület Elöljárósága,

Next

/
Oldalképek
Tartalom