Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-18 / 14. szám

MAGYARORSZÁG »s«rkM«tö*** áa kiadóhivatal i SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGARÜT 4. SZAM A «jrrfcroTt<Wr áa kiadóhivatal telefonjai 305. , ELŐFIZETÉSI ÁRA: Méli »vre 144.— K oegyedévra 36.— K félévre . 71.— K tgy Hónapra 12.— K Erve* «zám ára 60 fillér. Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR-SUGARÚT 1. SZÁ* A nyomda "i«ton|a : 16-34. Szeged, 1920 IX. évfolyam 14. szám Vasárnap, január 18. Nemzeti gyász. Az aranyszájú püspök és az ékesszavu her­cegérsek háromnapos nemzeti gyászt hirdet Pannónia és Hungária gyásza egészen érthető és természetes és méltó a mai tragikus idők­höz. De mi ugy érezzük, hogy ez a gyász kissé későn jön, mi ugy gondoljuk, hogy ebbe a nemzeti gyászba mér akkor kellett volna lélek­ben öltöznie a szenvedő magyarnak, amikor 1914 forró juliusában ránkszak3dt a romlás, megnyílt a pokol torka, elindult a halál vonata, megindult a vég kezdtte, megkezdődött Ma­gyarország összeomlása. Mert akkor kezdődött meg és azzal, hogy fegyvert fogtunk idegen érdekért idegen vezényszóra, a magunk bőrét és vérét vtvén vásárra veszedelmes és tőlünk, népünk lelkétől távol álló imperialista célok szolgálatában. Ki kell mondanunk ismét és nem lehet han­goztatnunk elégszer, az igazság fanatikus meg­győződésével, tragikus keserűségünk szentséges hevével, hogy igenis, igenis, igenis, a romlást 1914 hozta ránk, a halál angyalát ez küldötte letarolt határainkra, 1914-ben indult meg vég­zetünk lejtőre és örvénybe rohanó és mindnyá­junkat, élőket és holtanat magával ragadó sze­kere I Itt kezdődött a nagy magyar tragédia és ezért felelősek lehetnek igen külömböző irány­zatok és egyének, bár ma már az egyéneket lakoltatni meddő és hiábavaló, eső után kö­pönyeg. E nagy magyar tragédia akkori első szereplői részint eltűntek már az események színpadáról, részint maguk is jól látják, hogy a régi náborus ideológiával nem lehet többé tovább élni és nem szabad ezután uj és vég­leges katasztrófák felé ragadni ezt a maradék . agyarságot, ezt a majdnem elvérzett népet, ezt a mások bűnét és nagyravágyását szörnyen vezeklő nemzetet. Háromnapos gyász bizony csak egy csöpp a vér és könny, az áldozatok és keservek magyar tengerében és akiknek nem volt elég millió magyarok névleleu sírja négy világtáj háborús temetőjében, akik még ma is, annyi tragikum és Katasztrófa örvénye mélyén, (a sir fölölt, hoj ntnuet süllyedne el, ha utolsó órájában a telsz­haialoól belátasra nem ébredne), még mindig a régi politikai divatok és előítéletek köntösében tetszelegve akarnak a véres és üszkös fórumon az olcsó siker babérjával az egyéni érvényesü­lés napfényeben sütkérezni, azok se gyászolni, se tanulni, se e nehéz időkhöz méltóan ma­gyarok és emberek lenni nem tudnak és nem akarnak. Mi nagyon jó! tudjuk, hogy a magyar gyász egy világ gyászának feketeségébe olvad, mi nagyon jól látjuk, hogy a mi nemzeti tragé­diánk egy világ tragédiájának harsogó kórusába vegyül és azt is tudni és látni kell, hogy itt csak egyetlen egy segítség van nemzeti és emberi g>^-.:ok nagy temetőjében: nemzeti és emberi munka és szolidaritás, uj lélek a régi •elketlenségek után, uj bor az uj tömlőbe, ahogy,in Krisztus is hirdette, az a Krisztus, aki valóban egy eljövendő világrend, egy haj­T nalodó megváltó gondolat, egy nagy, mély és egyetemes emberi kuitura hirdetője volt. Amit a fegyverek révén elvesztettünk, a kul­túránk ereje és ügyünk igazsága révén vissza­szerezhetünk. De ehhez nem. elég a méla t;yá;.z és nem elég a hangos jajveszékelés. Ehhez minden tudásunk és tehetsegünk hatalmas erő­feszítése kell. A legnagyobb békés nemztti hadjáratot kell megindítanunk, de azonnal, szellemi, erkölcsi és anyagi javainkat mind a nérleg serpenyőjébe dobni Brennus kardja ellenében I A magyar ugart termékeny eszmék ekéjével szántani, a gondolat és érzés, a munka és alkotás magját vélni a szűz humusba, a puri­tánok lemondásával és az apostolok hősiessé­gével küzdeni lelkünk szenbéges és dicsőséges álmának megvalósulásáért: a szabad és boldog békében élő, a munka himnuszát, a hal dás ritmusát zengő Magyarországérti * Lemondani mindenről, ami nélkül élni lehet, hogy lc ne mondjunk soha az egyetlenről, amely az életet jelenti számunkra: a magyarság jogáról és igazáról! A megcsonkított Magyarország. A békeföltételek szerint az ország határai összeesnek a Clemer ceau-féle határ­vonallal. — A békeszerződést hazahozzák és a kormány szerkeszti meg a választ. — Apponyi beszéde a Legfelsőbb Tanácsban nagy hatást keltett. (Budapesti tudósítónktól.) A békeföl lételeket pénteken átadták a magyar békedelegációnak. Szegény Magyarország alaposan meglakolt olyan bűnükért, amelyeket el nem követett. Nem akarta a háborút, nem akart hódüást, idegen érdekek vonszolták kérlelhetetlen erővel a ka­tasztrófába, s még tincs egyetlen részbe a hábotunak, aki olyan fájdalmasan bűnhődött volna. Ugy van, ahogy «lőre tudta már az ország a lapok közléseiből, államférfiak nyilatkoza­taiból : gyászt kell öltenünk, miniha minden háznak halottja volna. Magyarország teslét meg­csonkították, feldaraboltak, ellenségeinek koncul vetették. Csak nyolcmillió állampolgára nurad az országnak a húszmillióból, területe talán vagy nyolcvenezer négyszög; ilométer . . . Apponyi fajdalmasan elragadó ékesszólása, megrendítette hallgatóit s talán valami keveset még javit majd helyzetünkön. De Sjk nagy­lelkűséget nem várhatunk. Magunkban kell bíznunk. A megbízólevelek átadása. Neuilly, január 15. A M. T. kiküldött munkatársától: Jules Cambon francia nagykövet a békekonferencia nevében ma, szerdán délben fél 1-kor nyújtotta át a békekonferencián kép­viselt antant-államok teljhatalmú megbízottjai­nak megbízóleveleit gróf Apponyi Albertnek, a magyar békedelegációnak, Cambon egyúttal átnyújtotta a magyar békedelegáció megbízó­leveleit azzal a megjegyzéssel, hogy ezeket rendbenlevönek találták. Az antant felsorolja valamennyi szövetséges hatalom megbizottainak nevét. Az észak-amerikai Egye>ült-Állainok képviselői nem lévén a hatalmak sorában, Ap­ponyi, Henry ezredes közvetítésével levelet inté­zett Clemenceauhoz. Éppen erre a tényre való tekintettel és mivel a magyar kormány részérői a békedelegácia arra kapott felhatalmazást, hogy az összes hadviselő felekkel készítse elő a békét, gróf Apponnyi Albert arra kéri e béke­konferencia elnökét, nyújtson módot arra, liogy a magyar békedelegáció közvetlen léphessen érintkezésbe az északamerikai Egyesült-Államok \ párisi képviselőivel. Erről a lépésről a magyar kormánynka is jelentést tett. Lengyelország, amellyel különben Magyarország nem is állott hadilábon, szintén nem vesz részt a most elő­készítés alatt álló béketárgyalásokon. A magyar békedelegáció az antant megbízólevelei átvizs­gálására négyes albizottságot küldött ki. A fogadtatás a Legfelsőbb Tanácsban. Neuilly, január 15. A (M. T. I. kiküldött munkatársának szikratávirata.) A magyar béke­küldöttség fömegbizottai a Legfelsőbb Tanáes meghívására ma délután háromnegyed 4 óra­kor elindultak öt autóban a Chateau de Mad­ridból, hogy a Quay d(Orsay-ra menjenek. Pontosan 4 órakor megérkeztek. A vörösterem­ben, Wilson volt dolgozószobájában fogadta őket a Legfelsé Tanács, amely Clemenceau elnöklete alatt már összegyűlt. Clemenceau Ap­ponyil hellyel kínálva, á kővetkező szavakat intézte hozzá: — Elnök Ur! magyar megbízott Urak! Az egyhangúlag javasolt békeföltételeket a béke­konferencia főtitkára át fogja adni. Egyidejűleg Hermitte főtitkár ur a békeföltételeket egy példányban átadta. Uraim, — .olytatta Clemencau a Legfőbb Tanács átvette az önik kívánságát, amely szerint Magyarország helyze­téről expozét óhajtanak adni. A Legfelsőbb Ta­nács egyhangúlag elhatározta, hogy helyet ad az önök kívánságának. Nyilatkozatuk megtételé­nek idejét holnap délután fél 3 órára halaszt­juk el. — Apponyi erre igy felel: — Miután holnap u yis össze kell ülni, fe­lesleges ehhez most bármit hozzátennem, kivéve a szóbeli elismerését annak, hogy a békeszer­ződés javaslatát átvettem és köszönöm a Leg­felsőbb Tanácsnak most közölt elhatározását. — Meg kell jegyeznem — szólott ekkor Clemenceau — hogy miként Németországgal, Ausztriával és Bulgáriával ugyanilyen esetben történt. az önök exposeját semminemű vita nem fogja követni. A megbizottak meghajtották magukat és Óráját és ékszereit szakszerűen javítja a jóhírnevü Elsőrendű nagy lgtSfw Mf C&f müórás és ékszerész, Dugonics-tér 11. javítóim 0 hely! B IB • • 4 J M J) I (A Brauswetter-cégnek volt 10 évig elsőrendfl szakmunkása.) ^Jánlla pontosan beszabályozott őrált éa modern ékszerraktárát 287 Törött aranyat a legmagasabb árban i

Next

/
Oldalképek
Tartalom