Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-18 / 14. szám

OELMAOYARORSZAO Szegtd, 1920 január lf. visszatérlek ssál>ásukra, a Chateau de Madrid-ka, érkezésükkor néhány ktvancal várta őket. Budapest, január 16. B H. jelenti: A poli­tikai pártkörökhen csak a késő esti órákban jutwtt el a békttteltéte ek hire. Mindenütt nagy megdöbbenést keitcti. A kéisénbeesés azonban csakhamar mindenütt bizakodás váltotta fel, hogy részben a bckelargyalátok során, részbea kés'ibb jelentékenyen tudunk enyhíteni a kegyet­len feltételeken. Apponyi beszéde s békekonferencián Budapest, január 17. Párisból jelentik : Gróf Apponyi Aibert péntek délután a Uéketárgyaiá­son hosszabb beszédet mondott, amely rész­letesen ismertette M.gyarorezág helyzetét, az­után rátért a mult viszonyainak fejtegetésé*. Beszédjcnek súlypontja az volt, hogy népsza­vazást kért arra, hogy a béketárgyalás anya­gában szereplő területek hová tartozzanak. Felhívta az ant?nt lelkiismeretét erra, hogy igazságosan ítélkezzenek, mert ettől függ egész Középeurópa jövője és sorsa. Beszéde végén Clemenceau engedelmével angol és olaszra for­dította a szót és apellált az antant lelkiisme­retére. A beszéd tiszta franciassága, valamint az angol és olasz részek nagy lendülete, lát­hatóan erős hatással volt a jelenvoltakra. Beszéde végén az egész teremben leplezetlen meghatottságot lehetett megfigyelni. Lloyd George érdeklődött, milyen helyzetben van a magyarság a megszállott területeken. Apponyi válaszolt és átnyújtotta Lloyd Georgenek a - megszállott területekre vonatkozó térképeket. A mapyar békeküldöttek a nagyha­talmak képviselőinél. Páris, január 17. (Szikratávirat). Péntek dél­után a három nyugati nagyhatalom kormányá­nak fejei kihallgatáson fogadták a magyar béke­küldöttséget. Kihallgatás után Clemenceau, Lloyd George és Nitti folytatták a délelőtt meg­kezdett tanácskozásokat. Magyarország határai.; Páris, január 17. A magyar béke­'Hegációnak átadott békeszerződés kö­rülbelül a következőképpen állapítja meg Magyarország határait: A határokat jelső városok is folyók ki­vitel nélkül Magyarországon vannak. Ausztriával szemben: Osztrák—cseh­szlovák határ, azután Pusztasomorja, Hi­degség, Salamonfa, Kőszeg, Pinka-Mind szent, Jákótól keletre két kilóméterre fekvő pontig. A dili Szlovák állammal szemben: Kotoi mány, Édes, a Dráva folyása, Kaszad, Beremend, Udvard, Oszentiván, Kűbek­háza.| Romániával stembon- A Nagylaki vasúti állomás, Dombegyháza, Gyula, Geszt, Kismarja, Baga.nérváralja, Nagygencs, i Magasliget. Tótfölddel szemben: A Tis^a folyása, i Beregsurány, Barabás, Damóc, Bacián, Sátoraljaújhely, Pusztafalu, Hidvégerdő, j Bánréve, Zagyvaróna, Tarnóc, Tessa, a Duna folyása az osztrák-cseh határ­pontig. Az Ausztria és Magyarország egymás- i hoz való gazdasági viszonyáról szóló a része, amely a érdekekről szóló a saint-germaini azt is kimondja, intézkedések kilátásba helyezik, hogy Magyarország és Ausztria külön egyezményt fog kötni élelmiszer és nyers tnyag szál­lításáról, valamint a gyáripari termékek szállításáról. Ezen egyezmények lejártáig, de leuföljebb a szerződés életbeléptetést követő öt esztendőig köteles Magyar­ország megengedni, hogy Magyarország­ból a jóvátételi bizottság által megálla­pítandó értékben élelmiszert vigyenek ki mindennemű megadóztatás vagy egyéb kor­látozás nélkül. Magyarország ugyanolyan kedvezményeket ad az osztrák bevásárlók­nak, mint a magyaroknak. Ausztria nyers­anyagokat cs gyári termékeket fog szállí­tani eüenseolgáltalisul. A szerződésnek az javakról, jogokról és szakaszt tartalmazza, szerződéssel szemben hogy mindazok az ebben a szakaszban nem említett intézkedések, amelyeket a magyar hatóságok a volt királysághoz tartozó területeken 1918 november 31. tettek és amelyeket a szövetségek és egyesült hatalmak vagy polgári jogait és javait és érdekeit érinti érvénytelmek is semmisek. Határok és föltételek. Páris, január 17. (Szikratávirat Havas.) Csütörtökön a külügyminiszter dolgozószobá­jában gr. Apponyi Albert átvette Dutasta ke­zéből a szövetségesek békeföltételeit. Az í-ktus alkalmával jelenvoltak Clemenceau, Lloyd George, Nitti, Wallace és Matsiu. A békeszer­ződés ugyenazon alapokon épült fel, mint a saiotgermaini. Mindkét szerződésben azonosak az állampolgároknak Európán kívüli érdekeire, a hadifoglyokra, a szankciókra, a kisebbségek védelmére stb. vonatkozó részek. A hitárokat a szerződés kishelységek nevé­vel jelzik. Ausztria felöl Magyarország határául azt a terül-tet számítják, amely német Nyugat­Magyarország néven ismeretes. A szerb, horvát, szlovén állam oldalán a határ k. veti a Dráva egyik mellékfolyójának, a Murának folyását, majd a mentén hilad egészen addig a pontig, amely mintegy 50—60 kilométerrel fekszik északra a Drávának a Dunába való betorkolá­fától. A határ azután Mohácstól délre. Bajától délre és Szegedtől délre húzódik és csatlakozik a román határhoz. Románia felöl a határ észak-déli vonalat küvet s a Magyarországnak jutó Debrecen és a románoknál, jutó Nagy­várad között. Csehországot Romániától és Magyarország északt ré'zétől a Tisza felső völgye választja el. Innen a határ a Duna völgyének halad Budapesttől 30 kilométerre északra. A határvonalat egyébként külön bizottságok fogják megállapítani a helyszínen. A bizott­ságokban öt tagot a szövetséges és társult hatalmak, egyet-egyet pedig az érdekelt hatal­mak fognak kiküldeni. ÉfTA magyar adósságokat külön pénzügyi klauzulák alapján fogják felosztani azok között az államok között, amelyek a masyjr királyság egykori kerül.tében reszesednek. Ami a katonai kikötéseket illeti, a magyar haderő nem halad­hatja meg a 35 ezer embert és a hadsereg nem rendelkezhet 105 mm. nagyobb kaliberű ágyuk felett. Páris, január 17. (Havas.) A magyar béke­delegációnak átnyújtották a békeszerződ^t, amsly ugy van megszerkesztve, mint a sa.nt­i^ermaini szerződé*. Magyarország lemond Olaszország. Saerbia, a HofV*»h Sila von állam, Románia s Cseh-Szlovák ál am javára, minden jogáról és jogcíméről azon területekre nézve, amelyek a* egykori osztrák-magyar monarchiá­ból ezekben az államokban bekebeleztek. A Cseh-Szlovák állam kötelezi magát arra. hogy nem építtet várszerű erőmüvet n Duna partjára, Pozsonytól délre. Magyarország lemond Fiúméról és az egykori magyar királysággal határos területre vonatkozó minden jogáról Olaszország javára azon határvonalakon belül, amelyek későbbállapittatnak meg, különösen pedig kötelezi magát arra, hogyelismeii az erre vonatko­zólag megállapítandó szerződéses határozmányo­kat Magyarország lemond Ausztria javára a ma­gyar királyság minden jogairól, amennyiben azok a megállapítandó határon kivül fek ő területre vonatkoznak Magyarország elővételi jogot biztosit a szövetséges hatalmaknak bi­zonyos mennyiségű kőszén évenkinti szállítá­sánál, a pécsi szénbányákból öt évre terjedő időszakban. A szerződés pénzügyi része két pontban tér el a saint germaini szerződés vonatkozo pontjaitól. Kedden jön vissza a békedelegáció a válaszért. Párisból jelentik: A magyar békebizottság kedden érkezik vissza Budapestre, hol a vá­laszt elkészítik. A békeszerződésre vonatkozó válasznak két hét múlva Párisban kell lennie. A román miniszterelnök és a magyar béke. Páris, január l7.(Szikratávirat). Vajda Vojvoda Románia miniszterelnöke nyilatkozott a párisi lapoknak, kijelentette, hogy néhány hetet tölt Párisban és később pedig Angliába megy. Románia békeküldöttsége ugyanaz marad, de Vajda Vojvoda súlyt helvez arra, hogy jeien legyen Magyarországgal foiyó tárgyalások idején és rendelkezésére álljon a Legfelsőbb Tanács­nak, abban az esetben, ha szükség lenne rá. .A magyarok nem akarták a háborút". Páris, január 15. A B. H. tudósitója jelenti: A Louvre a magyar békéről ma hosszabb cikket közöl, amelyben azt írj*, hogy Apponyi kézzel­fogható bizonyítókkal lépett fel annak igazo­lására, hogy honfitái sai nem akarták a háborút és csak akkor mentek bele, amikor az elkerülhe­tetlenné vált. Jelölés a frsneia köztársasági elnökségre. — DmcIiimI több mvuitat kapott CltMiacnigál. — Páris, január 17. (Havas.) A szenátus és a kamara tagjai ma együttes ülésre ültek össze, hogy a köztársasági elnök­lésre való jelöltséget megejtsék. A sza­vazás eredménye a következő volt: Dtsekaml 408, Clemenceau 389, Poincari 16, Jonart 6, Bourgtoii 5 Moche 1. Páris, január 16. (Havas.) Clemenceau visszavonta köztársasági elnökké valé {elültetését. Lemond az osztrák kormány. Bécsből jelenti a 8 Órai Újság: A rettenetes szénkatasztrófa, Renner kancellár párisi és prágai útjainak balsikere sietteti az osi .ák kor­mány bukását. A szociáldemokraták és keresz­tényszocialisták között napról-napra jooban ki­élesedik a helyzet Ma már otf tartanak, hogy Renner és a kormány pár napon belüli lemon­dását biztosra veszi. KOTLAR RUDOLF ÉS HAJDÚ JÓZSEF < €

Next

/
Oldalképek
Tartalom