Délmagyarország, 1919. december (8. évfolyam, 260-282. szám)

1919-12-05 / 263. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGÁRUT 4. SZÁM A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonja: 305. Szeged, Í919 ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám Am 60 fillér. Nyomda SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGÁRUT 1. SZÁM, VIII. évfolyam 263. szám. A nyomda telefonja : 16-34. Péntek, december 5. Anathéma. A távirat a maga lakónikus stílusában jelenti, hogy a Kisfaludy-Társaság Alexander Bernátot és Móricz Zsigmondot kizárta tagjai sorából. Más. A Petőfi-társaságban megindult az eljárás Biró Lajos, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula és Kosztolányi Dezső ellen. Elgondolkozunk és elszomorodunk kissé. Alexander Bernát hosszú évtizedeken '-^resztül büszkesége, éke, szemefénye volt a magyar Tudományos Akadémiának, a budapesti Tudományegyetemnek, irodalmi társaságainknak, agya és tolla tartalmat és díszt jelentett a Budapesti Szemlének éppen ugy, mint a Budapesti Hírlapnak, amelynek Alfája volt. Móricz Zsigmond pedig Ady Endre mellett az uj magyar irodalom Jegkülömb európai tüneménye, A Nemzeti Színház éppen olyan örömmel hozta színre darabjait, mint a Nyugat regényen es egyeb írásait. Biró Lajos mindenkor tiszta -szándettu, ragyogó tollú, jellemes és lehetséges publicista voit, kitűnő elbeszélő, frappáns drámaíró. Krúdy Gyulánál magyarabb írót hangulatban, formáOan, stílben még a negyvenes években sem talainatnánk. Magyar melódia édesbús árja árad minüeri sorából, magyar humor aranya, magyar kedély bársonya ragyog minden írásában. Es Kosztolányi Dezső? Nos igen, e nemes, finom, okos és müveit modern magyar poéta éveken át egy kimondottan katolikus lap büszkesége és oszlopa, ma a keresztény magyar reneszánsz egyik ekszponált ebresztője, lelkiismerete. Ezek a magyarok és ezek az irók arra valók, hogy eljárást indítsanak ellenük a nemzet nevében es hogy kizárják őket a különféle irodalmi Társaságokból, amelyekre nézve megtiszteltetés voit, hogy a tagságot elfogadták? Tudjuk, hogy többen, hasonlóan kiváló és magyar irók már előbb, a megszégyenítő és meggyanúsító, a gondolat- és érzés szabadságát mélyen sértő eljárás élőit önkényt és önérzetesen kiléptek ez irodalmi és tudományos társaságokból, egyedül igaz biróul lelkiismeretük nyugalmát es tisztaságát fogadva el a gondolat és irás e különös pőrében. Hogyan, kérdezheti joggal iró és olvasó, hát kinek nem eléggé magyar Krúdy Gyula vagy Móricz Zsigmond, kinek nem eléggé nemzeti és keresztény Kosztolányi Dezső? Talán csak nem rójják ma bünül a kedves Krúdy Gyulának, hogy a legkelendőbb mai magyar regény, A vörös postakocsit irta és Kosztolányinak, hogy piros tintáról is álmodozott a szegény kis gyermek panaszaiban? Alexander Bernát egy munkás, j tudós, lankadatlan emberéletet töltött el a filozófia tanításában, számos generációt nevelt a nagy bölcseleti rendszerek ismeretére, a logika, pszikológia és etika tudományára, a legvilágosabb és legformásabb magyar köny- i veket irta Kantról, Diderottról, Shakspereről, i Madáchról és most elküldik föl mondás -nélkül, ! mint egy rossz cselédet ? A költők és tudósok is veszedelmesek már ? A csalogányok és pacsirták is iildözendők? Elgondolkozunk és elszomorodunk kissé ezen a furcsán induló reneszánszon. Rendelet. i. A városkormányzó-tábornok az összes távíró és távbeszélő vonalakat a magyar posta rendelkezése alá bocsájtja. A sürgönyöket továbbra is a cenzúránál (Szentháromság-utca 2., I. em. 14. vagy 18.) kell bemutatni, még pedig kizárólag a már előirt módon és időben. II. A mai naptól fogva Szeged és Magyarország meg nem szállott részeinek bármely állomása közötti utazásra nem kell többé a francia katonai hatóságoknál útlevelet váltani. De Tournadre s. k., tábornok-városkormányzó. Á békedelegáció megalakítása. — A politika eseményei. — KENDERESI GYÖRGY G AMB^'INUS-BÜFFÉ o csemege- ó8 élelmiszer-csarnoka o Sxefed, Feketesas-u. (Keleti-palota.) Telefon 836. Budapest, december 4. Holnap délután minisztertanács lesz, amelynek tárgysorozatán a választói rendelet módosítása és a békedelegáció tagjainak megválasztása szerepel. A magyar békedelegáció legjobb esetben három hét multán mehet csak ki a békekonferenciára. A kormány százhatvan tagu delegációt szeretne kiküldeni, de ma félhivatalos értesítés érkezett, hogy a békekonferencia vezetősége a számot magasnak tartja és legfeljebb nyolcvan tagu küldöttséget tart szükségesnek. A kormánynak szándéka, hogy minden párt egy képviselőjét delegálja a küldöttségbe. Képviseletük lesz a Magyarországon élő nemzetiségeknek is, a románoknak, tótoknak, jugoszlávoknak, németeknek, vendeknek. A kormány több olyan közéleti férfiút akar kiküldeni, akik jelenleg internálva vannak, igy esetleg Apáthyt is. A hadsereg egy magasrangu tiszttel lesz képviselve. A bizottság kiegészíti magát az összes gazdasági érdekkörök képviselőivel is. A delegáció ünnepélyes jelentkezése után a, formaságok vagy két hetet vesznek igénybe és ezalatt alkalma lesz tanulmányozni a bizottságnak az átnyújtott békefeltételeket. A döntés idejére, háromnégy napra minden valószinüség szerint kiutazik Neuillybe Huseár miniszterelnök is. Egyébként állandó telefon és távirati összeköttetést léiesitenek Budapest és Neuilly között. A bizottság valószínűleg harminc napig fog Neuillyben időzni. Francia lap a magyar béketárgyalásról. Paris, dec. 4. A L'Intranzigeant szerint Magyarországgal nem kell sokáig tárgya! li. A magyar békét talán már december 15 ikén aláirhatják. Páris, december 4. Azon felmerült hírekre vonatkozólag, hogy a párisi konferencia a magyar határokat Magyarország javára ki fogja igazítani, a párisi Tentps, nyilván cseh forrásból megjegyzi, hogy nem lehet szó a határok kiigazításáról, mert a határok véglegesek. j Királypártiak a minisztereinőknél. Budapest, dec. 4. Budapesten a magyar királyság pártja gróf Somsich Tihamér vezetésével tegnap délután tisztelgett Huszár Károly miniszterelnöknél, akit gróf Somsich arra kért, hogy kormányintézkedéssel állíttassa vissza a megcsonkított magyar címert, Szent István koronáját, továbbá, hogy az államforma eldőltéig Magyarország ne mint köztársaság, hanem mint magyar állam jelöltessék meg. Huszár Károly miniszterelnök azt felelte, hogy büszkén, hangosan vallja magát royalistának. A maga részéről azonban semmiféle szen.-jy mellett nem foglal állást. Ugyanezt kéri a királyság pártjától is, mert viszonyaink mellett azon uralkodó kívánatos a hazának, 293 Minden időben választékos meleg és hideg ételek, ft rógoftak, libamáj, iöpö.ío ~ alac-sültek, sajt, vaj, iojás, sütemények, gyümölc^k, borok, pezsgők, likőrök, világhírű Széni István dupla malátasör. r~7/~\ Szolid, tiszta é*, figyelmes 'üszolgálás! Libamájat, ttpf ú és listai maiatoi mztk /