Délmagyarország, 1919. december (8. évfolyam, 260-282. szám)

1919-12-18 / 273. szám

rí ===== ¿>zerK<azti>&eg es kiadóhivatal; SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGÁRUT 4. SZÁM A ti*rkr*rt**P-c és kiadóhivatal telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: égési évre 120.— K negyedévre 30.— K félévre . 60.— K egy hónapra 10.— K Egyes szán- ra 60 fillér Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR-SUGÁRUT 1. SZÁM A nyomda tetefonja: 16-34. Szeged, 1919 VIIL évfolyam 273. szám. Csütörtök, december 18. Az internáiási rendelet és a szociáldemokraták. — A politika eseményei. — Budapest, december 17, A legutóbbi minisztertanács abban állapodott még, hogy a belügyminiszter az internáiási rendelethez kibocsátott végrehajtási rendeletét a hadügyminiszter, az igazságügyi miniszter, a belügyminiszter és a népjóléti miniszter együtt fogja letárgyalni. A négy miniszter ezt a feladatot ma délelőtt akarta elvégezni, az értekezletet azonban el kellett halasztani holnapra, mert a belügyminisztérium rendőri ügyosztálya még nem készült el a végrehajtási rendelettel. Payer népjóléti miniszter erről a tárgyalásról jelentést fog tenni a szociáldemokrata-pártvezetőségnek és a párt választmányának, mely azután határozni fog arról, vájjon a párt bentmarad-e továbbra is a kormányban és résztvesznek-e a választásokon. A négy miniszter tárgyalásának elhalasztásával egy napot késni fog az a döntés is, mert a szociáldemokrata-párt választmányi ülését is csak holnap délután tarthatja meg. A pártvezetőség azonban ma is folytatja tegnap megkezdett tanácskozását, meiy természeiesen nemcsak az internálás kérdésével foglalkozik, hanem a legutóbbi minisztertanácsnak mindama tárgyaival, amelyek a pártot közelebbről érdeklik. Ezekről Payer tegnap jelentést tett a pártvezetőségnek. A pártvezetőségi ülés — mint jelentik — higgadt mederben folyik, igyekeznek tárgyilagos nyugalommal mérlegelni a helyzetet, de azért szóhoz jut a szélsőséges felfogás is, amely az internálásról szóló végrehajtási rendelet ismerete nélkül is elég okot lát már arra, hogy a szocialisták a koncentrációból kilépjenek. A vélemények annyira eltérőek, hogy a szocialisták hozandó határozatáról jóslásokba sem lehet bocsátkozni. Rubinek a kecskeméti gyilkosságokról. Budapest, december 17. A minisztertanácson szóbakerült többek között a kecskeméti népitélet ügye is. Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter, Kecskemét első kerületének képviselőjelöltje a következőkép nyilatkozott egyik budapesti lap munkatársa előtt: — Mint ismeretes, a szocialisták a- katonai karhatalom feloszlatását és a rendőrségi szervezetbe való beosztását követelték és kívánatosnak tariották, hogy Pécsett és Szegeden, ahonnan legközelebb a szerb, illetve a francia megszálló csapatok kivonulnak, idejében történjék gondoskodás arról, hogy a kecskemétihez hasonló eset meg ne ismétlődjék. Erre vonatkozólag én a minisztertanácsban a következőket mondottam: A karhatalomnak a katonaságtól való elválasztása teljesen lehetetlenség, mert még mindig forradalmi jelenségnek vagyunk a szemtanúi és a katonaság elleni izgatást és merényletet csak a katonaság torolhatja meg. Részemről nem csodálkozom azon, hogy az ellenséges megszállás alól felszabadult vidékeken történtek, mert a megszálló csapatok védelme alatt egyesek a megszálló csapatokat visszatartották és ezzel meghosszabbították a megszállás amúgy is keserves perceit, Újra megalakult a függetlenségi párt. Budapest, december 17. Kedden a volt polgári párti tagok Heinrich Ferenc kereskedelmi miniszterrel az élükön kiváltak az Országos Nemzeti Pártból. A visszamaradt politikusok elhatározták, hogy ismét felveszik a Függetlenségi és 48-as Párt nevet. A párt egyik vezető politikusa kijelentette, hogy az uj alakulásban résztvesznek mindazok az uj poliíikusok, akik az Országos Nesnzeti Pártban visszamaradtak, tehát az olyanok is, akik a fúzió előtt nem tartoztak a függetlenségi párthoz. A nemzetgyűlési választásokon részt fog venni a párt, esetleg valamely más párttal való együttműködésben. A párt egyik társelnöki tisztségére Lovászy Mártont választják meg. Nagyatádi Szabó István fölhivása. Budapest, december 17. Nagyatádi Szabó István közélelmezési miniszter, mint az Országos Kisgazda- és Földmíivespárt elnöke felhívással fordul a gazdatársaihoz és hivatkozva arra, hogyha -a kormány a legszükségesebb élelmezést biztosítani nem tudja, felborul a rend és nyugalom, kéri, hogy minden gazda adja oda felesleges élelmét azoknak, akiknek semmijük sincs, elsősorban a nemzet reménységének, a nemzeti hadseregnek. Amerikaiak Magyarország élelmezéseért. Budapest, december 17. Az amerikaiak nyolc nagy élelmezési raktárt létesítenek Magyarország meg nem szállott térületén. A kijelölt városok: Szeged, Szekszárd, Szombathely, Székesfehérvár, Győr, Kecskemét, Szolnok és Budapest. Amerikában élő magyar polgárok pénzt fizetnek be egy ottan megszervezett irodában, hogy azon magyarországi hozzátartozóik élelmiszert kapjanak. Az erről szóló nyugtatványt elküldik Magyarországba a cimzetteknek, akik az amerikaiak ittievő raktáraiból megkapják a kifizetett élelmiszert. Az élelmiszert Amerikából külön hajók hozzák Európába és külön élelmezési vonatok szállítják közvetlenül az illető városokba. Mindegyik város egy-egy vonatot kap, Budapest kettőt. Ez lesz az első szállítmány. Egyegy szállítmány körülbelül 30 vagonból áll. Akiknek Amerikában rokonaik, vagy hozzátartozóik vannak és szükségük van élelmiszerekre, sürgősen írjanak, hogy mire van szükségük, hogy az Amerikában élő véreik minél hamarább eszközölhessék befizetésüket. A Hoover-féle akció egyik alapelve, hogy az amerikai élelmiszerért Amerikából ne menjen ki amerikai dollár, tőlünk pedig magyar korona. Az uj akció, amelyet speciálisan Magyarországnak organizáltak, januárban kezdődik meg. A városkormányzó sajtóirodájából. A tábornok-városkormányzó a bírságpénzekből 3000 (háromezer) koronát bocsájtott a szegedi Vöröskereszt-Egylet elnöknője özv. lovag Worzsikovszkyné úrhölgy rendelkezésére, a vezetése alatt álló intézmény segélyezése céljából. De Tournadre s. k., tábornok-városkormányzó. A szegedi egyetem. Valami borongós temetésszerü gyászfátyol lengi át a törekvést, amellyel a még meg se született egyetemet Szegeden sirba kényszeritik . . . Valahonnan felénk csapott a kultura csóvája. Kábitó fényébe évtizedek legragyogóbb vágya kívánkozik. Szomjas lelkek, tikkadt ajkú emberkerülők ajnározták a drága álmot: belemarkolni a fénytengerbe és .széjjelloccsantani ezen a nagy alföldi oázison a Tudás forrását. Évezredes multunk biboros kárpitjába fogódzók újból itt, Árpádnak szent fövenyén akartak egy második honfoglalást végigálmodni, kezükben a Tudomány ércveretü pallosával, lobogó hadaival Gutenberg betütáborának, ágyutorkával a Gondolaínak, mely elsöpri a tudatlanságot, a nyomort, a szegénységet és visszavezeti az embert legfőbb értékéhez: az Emberhez. Itt előttünk lobognak még a szent zászlók: egy Mikszáth, egy Gárdonyi, egy Tömörkény, egy Dankó Pista, egy Herczet professzor voltak a zászlótartók. Az ő szivük vérével van kikövezve ennek a városnak minden rejtett zugolya, ahol zengő orgonabugás hangján, — ha kell, harsogó trombitasikoly ércskáláján viharzik a vágy: ne fosszatok meg bennünket a Kultúrától! Ne fordítsátok el a fényözön láttán szemeiteket, hahogy tán nem vagytok hozzáedzve a vakitó Világossághoz, — ne lökjétek el magatoktól a kelyhet, amelyben a Tudás nektárja csillog, hahogy nem szoktátok meg a Nagy karácsonyi vásár báliselymek és b&iisztban. Kosztümkelmék, barchettek, flanell és sephierek dus választékban. KURUCSEV SÁNDOR Valódi angol férfiszövet kelmék. SZEGED, a „PÁRISI ÁRUHÁZ" MELLETT.