Délmagyarország, 1919. december (8. évfolyam, 260-282. szám)

1919-12-18 / 273. szám

2 DELMAGYARORSZAO Szeged, 1919 decem er 18. részegítő italt, ami istenek szent ajándokául kiszáradt ajkunkra permetez. Nyúljatok utána a szornjuhozók epedő vágyával, a megszentelt tébolyultak fellegekbe törő tekintetével, mondván: „Mi szegediek most a magyarság szent őrhelye vagyunk. A levágott drága testben az. egyetlen sziv, ahonnan millió erecskén újra kibuggyanhat a magyarság lüktető, soha ki nem hunyó energiája. Bennünket áldott meg a Sors a fönséges" hivatással, hogy megtelitsük az elszakadt, letépett, elvágott testrészeket élő, friss piros vérrel, a magyarság izzó nedűjével, amelyben benne ragyog a Könyves Kálmánok, Korvin Mátyások világhódító kultúrája. Minden értéket ide halmozzunk! A magyarságnak ebbe a végvárába, Szegedre özönöljék most minden arany. A drága zuhatag, amely titkos csatornákon, elszigelt alagutakon keresztül beragyogja a sötétben szenvedők éjjelét és a magyar kuitura drága fényözönét lobogtatja a leláncoltak börtönébe. Ide minden életforrása, minden szivdobbanása a még lüktető szabad magyar elméknek, két—száz—ezer kézzel fogad, vár Titeket ez a szent őrhely, hogy veletek együtt teljesítse nemzetmentő, nemzetépítő hivatását". És aki igy vizsgálgat, nem lát-e vájjon magától leomolni kőfalakat, föltámadni épületeket, megnyílni termeket, hahogy arról van szó, hogy megérkezett közénk a Tudomány és helyet kér magának! Hát vájjon nem a Rókus-kórház homályos pincezHgolyából indult útjára Semmehveiss világhódító tanítása? Avagy talán nem az Ember adja-e. meg értékét a helynek, hanem ragyogó palolák pódiuma keli ahhoz, hogy egy-egy félreeső kunyhó a tudnivalók Mekkája legyen 1 Ki fogja kérdeni aminthogy mi se kérdeztük Parisban, amikor Mecsnikoff, Marm&rek, R»ux ajkain csüngtünk, hogy van-e még egy gombostünyi hely a teremben, ahol egymás hátán szorongva szent áhítatban, templomi csöndben lestük az Igét? Vonuljon hát most is félre minden — bizonnyal jóhiszemű — aggodalom. A Tegnap hitetlenjei a Holrfap legviharzóbb tapsolóí lesznek, ha Szeged talajából, ebből a szűzi szent ősmagyar televényből meríti majdan életgyökerét a jövő magyarság bimbódzó hajtása: ezer és ezer drága magyar ifju. Dr. Müller Vilmos. Kérjen 9» CZINNER" SZALÁMIT. Minden Jobb fűszer- és csemege-flzleiben kapható. cikk legolcsóbb forrása „Rövidárus" 2840 Gizella-tér 3. szám. Egy szerb alispán jelentése a bácskai közállapotokról (Saját tudósítónktól.) Kezünkbí került a szerb közigazgatás alatt álló Bács-Bodrog vármeg/e havonként megjelenő hivatalos megyei közlönyének legutolsó számá. A szerb és magyar nyelvű közlönyben olvassuk dr. Szabovlyevits Dusán szerb helyettes alispánnak a főispánhoz és a törvényhatósági bizottsághoz intézett jelentését. Az alispáni jelentés olyan képet nyújt a közigazgatásról es a megye közállapotairól, amelynek egy-egy szine, részlete bennünket, magyarokat is érdekelhet. A 30.569—alisp. 1919. számú jelentést a következőkép kezdi az alispán: — A vegyes érzelmek egész tömegével fogok hozzá jelentésem megtételéhez. — A közigazgatásnak még mindig, sőt napról-napra fokozódó nehézségekkel ke'l megküzdenie. — Első helyen áll itt a közmarái általános sülyedése és az ezzel karöltve járó hihetetlen önzés. Innen van az, hogy a vagyonos osztály semmit sem akar a birtokában levő anyagi javakból kiadni, sőt az állammal és a községekkel szemben a törvényben előirt kötelességeinek sem akar eleget tenni. A proletárság szertelen követelésekkel lép fel és azok teljesítését a legagresszívebb módon szorgalmazza. . . . Mindezekhez járul az a rendszertelenség, mely bizonyos fokig szükségképeni következménye a beállott rezsimváltozásnak, mely azonban másik részében .folyamánya annak is, hogy a felsőbb hatóságok kellően nem ismerik az itt eddig érvényben volt jogrendszert, az itteni viszonyokat és embereket. (A közigazgatás és a szerb nyelv.) — A rendszerváltozással együttjáró személyváitozások cséiszerü rneg«ídása két nagy nehézségbe ütközik — mondja az alispáni jelentés. Az egyik a nyelv, a másik a kvalifikáció. — Tudvalevő dolog, hogy a közigazgatás szolgálatában a múltban állott tisztviselőknek csak csekély része birja a szerb nyelvet. Egyelőre a szerb hivatalos nyelvnek bevezetése leküzdhetetlen akadályok elé ¡állította a közigazgatást. Mert a dolog ugy áll, hogy aki a közigazgatási pályára jelentkezők közül birja a szerb nyelvet, annak többnyire fogalma sincs a közigazgatásról; aki pedig a közigazgatásnak minden csínjával-binjával tisztában van, az meg nem birja a szerb nyelvet . . . Vissza kell szorítani azt az áradatot, mely egyes, nem arra hívatott egyének részéről a köztisztviselői pályák felé megindult. Ma például: minden második-harmadik tanító legalább is községi jegyző, ha nem főszolgabíró akar lenni . . . Tudni kell azonban, hogy ezek mögött a stréberek mögött — akik- többnyire demagógok és izgága emberek — kisebb-nagyobb tömegek állanak, melyek igen követelően lépnek fel jelöltjük érdekében. (A közélelmezés bajai.) A jelentés ezek után a közélelmezég nehézségeit sorolja fel. Beszámol a sorozatos rekvirálásokról. Eredeti szándékomtól eltérőleg — mondja többek között — kénytelen voltam a rekvirálást a tengerire is kiterjeszteni... Az élelmezés és ellátás más téren is nehézségekbe ütközik. Sőt mindeddig nem tudtam beszerezni... cukrot hónapok óta nem kaptam .. . Érthetetlen, hogy miért utalnak ki részünkre csehszlovák és amerikai cukrot 14—15 koronás | áron, amikor még 2—3 hét előtt a cservenkai és ujverbászi cukorgyárakban 4 kor, 50filléres áron annyi cukor volt, amennyi a megye részére a lesutolsó három hónapra kiutalt kontingens fedezésére elegendő lett volna . . . Szén és fa egyáltalában nem, vagy cSak horribilis áron kapható. . . Még annyit sem tudtam elérni. hogy tegalább a megyei központi tisztviselők számára szerezhessek be fát (A közbiztonság és a bolsevizmus.) . . . Sajnos e téren az állapotok egyáltalán nem kielégítők, sőt az utóbbi időben mintha némi visszaesést tűntetnének fel. Csak példaképen említem, hogy Csantavéren és Szenttamáson nemrég cgv több tagból álló rablóbandát fogtak el, mely gyilkosságtól és erőszakos nemi közösülésektől sem riadt vissza ; mapában az óbecsei járásban rövid időn belül 7 gyilkosság történt, a zentaiban 3, Zenta városában 4; Büjsán agyonlőtték a község érdemes helyettes jegyzőjét; a titeii járásban rálőHek egy jegyzőre, Szilbácson néhány héttel ezelőtt a háborúból visszatért önkéntesek (dobrovoljei) elkergették az elöljárókat és saját embereiket ültették be a községházára; ugyanezt megkísérelték Opalánkán és Dernyén is; Bácsföldváron az önkéntesek e célra aláírásokat kezdtek gyűjteni s igy tovább. Ezen jelenségek egyik oka mindenesetre a közmorálnak a háború folytán beállott általános hanyatlása és ezzel kapcsolatban a bolsevista tendenciáknak érvényesülésre való törekvése. Legjobban igazolja ezt azon körülmény, hogy a közrend elleni bűncselekményekben jelentékeny szerep jut az orosz harctérről visszatért katonáknak, elsősorban a már .emiitett önkénteseknek. Ez szimpatikus jelenség és éppen azért ezen a téren nem is igen várok javulást mindaddig, mig a világhelyzet nem változik... A közrend lazulásának egy másik oka a közbiztonsági karhatalomnak, tehát a csendőrségnek és rendőrségnek szervezetlensége és fegyelmezetlensége. (A tisztviselők helyzete.) . . . Mindig rosszabb és rosszabb lesz a tisztviselők helyzete, ma már formálisan éheznek, a munkáhalmaz alatt összeroskadnak . .. Ha a tisztviselők ki nem tartanak, oroszországi állapotok állnak be. Befejezésül még csak néhány szót. Azalatl az egy év alatt, — mondja az alispán — mióta a megye közigazgatását súlyos viszonyok között vezetem, sokszor előfordult, hogy a katonaság beleavatkozott a közigazgatásba, hogy a politika beleárfotta magát a tisztán szakszerű dolgok elinlézésébe, hogy egyes hatóságok, vagy funkcionáriusok átkalandoztak olyan hatósági területre, amelyhez semmi közük. Álláspontom e tekintetben is határozott és világos. A főispán — ha ssükségesnek találja — politizáljon ; a hadsereg — ha a viszonyok kívánják — nyújtson segédkezet a rend és nyugalom biztosítására; a közigazgatási hatóságok azonban csak adminisztráljanak. A politikát—minden adminisztrációnak ezt az esküdt ellenségét — a közigazgatástól távol kgll tartani. SŰIT Briliánsokat, hasinál! ékszereket, arany és ezüst régiségeket igen jíVVAGAS ÁRBAN megvételre keresünk. 2C4 Fior-kot" Tnc+i'Á. il, éksaerésíek Szeged, nsener I CSTvereK 10. -i.. SZENDE MIHÁLY ===== uri divat üzletében , ; SZEGED, KELEMEN-UTCA 12. SZ.