Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-19 / 249. szám

Ára 60 fillér. "©f Szer&esztoség és kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztősé? és kiadóhivatal telefonja : 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K «így'hónapra 8.— X szám ára 6> fO'ér Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR-SUGÁRUT 1. SZÁM A nyomda telefonja : 16-34. Szeged, 1919 VHL évfolyam 249. szám. Szerda, november 19. Angiia és Magyarország — A Habsburgok nem jöhetnek vissza. — Angol herceg a magyar trónon. — Páris. Az angol képviselőházban Magyarország ügyében kérdést intéztek Harmsworih külügyi államtitkárhoz, aki a a következőket válaszolta : — Anglia eddig cernmiféle magyar kormányt hivatalosan el nem ismert és ebben a kérdésben szövetségeseinkkel teljes egyetértésben járunk el. — A Legfelsőbb Tanács állásfoglalása ebben a kérdésben ismeretes. A Legfelsőbb Tanács delegátusa, sir George Clark jelenleg Budapesten tartózkodik. A szövetségesek álláspontja az, hogy nem engedik meg a Habsburg-dinasztiának újbóli uralomrajutását Magyarországon. Friedrich ur ebben a kérdésben teljesen megértette álláspontunkat. Egy másik képviselő kérdést intézett a kormányhoz, hogy mi igaz abból, hogy egy angol herceget akarnak ültetni a magyar trónra. A külügyminiszer válaszában kijelentette, hogy neki erről nincs tudomása. (La Presse de Paris.) Antant tisztek vezetik a magyar csendőrséget és rendőrséget. Páris. A Legfőbb Tanács tegnapi ülésén eszmecserét folytatott a román válaszról, amely már megérkezett Párisba. A Legfelsőbb Tanács megállapította, hogy a jegyzék nem ad kielégítő választ a szövetséges hatalmak által feltett kérdések egyikére sem. Egyik későbbi ülésen fogják megszövegezni a Romániának küldendő ujabb jegyzéket. Végül a Legfelsőbb Tanács elfogadta azt a javaslatot, amely szerint a magyarországi csendőrség és rendőrség vezetésére antant-tiszteket neveznek ki. {La Presse de Paris.) Az antant ultimátumot Intéz Friedrichhez. Bázel. Az újságok szerint az antant képviselői a Legfelsőbb Tanács nevében ultimátumot nyújtottak át Friedrich miniszterelnöknek, amelyben felszólítják koaliciós-kabinet alakítására, vagy pedig 24 órán belüli visszavonulásra. (La Presse de Paris.) Megjelent a Friedrich - kormány választási rendelete. A politikai helyzet. (Saját tudósítónktól.) A Clark antant-megbizott szállásán tartott tanácskozásról nincs még tudósításunk, értesüléseink csupán a pártközi- konferencia várható eredményeivel foglalkoznak. Egyik vélemény szerint Clark ki fogja tolni a döntési határidőt, ujabb terminust szab a megegyezésre. A kormányt támogató pártokban ezzel szemben az a szándék, hogy a döntést már most keresztüivigyék, még pedig akként, hogy Friedrich maradjon a miniszterelnök s kormánya csupán kiegészíttessék az ellenzéki pártok egy-két tagjával. A pártközi értekezlet előtt minisztertanács volt, ameiyen a kormány elhatározta, hogy december 21-re kiírja a választásokat és január 3-ra összehívja a parlamentet. Friedrich elhatározása ugyanis az, hogy amennyiben a pártközi konferencia eredménnyel nem végződik, választás utján hozza össze a maga többségét. A választói jog gyakorlását és a választás módját a második Friedrich-kormány idején keltezett megállapodás alapján "határozzák meg. Friedrich István és kormányzata azon a véleményen van, hogy az antant végül mégis, engedni fog s elismeri a mostani kormányt. Ámde ez ismét hónapokra tolja ki a béke megkötését. Rubinek Gyula földművelési miniszter azt állította ugyan, hogy például Ausztria belügyei nem mutatják valami különösen kívánatos színben a békét s hogy másrészt az antantnak a béke legalább is olyan sürgős, mint nekünk, — de ezekkel az érvekkel nem tette a mi számunkra kevésbé sürgőssé a békekötést. Ausztriában ugyanis más viszonyok vannak, mint minálunk és nem lehet tudni, hogy nem lennének-e azok még rosszabbak, ha Németausztriának megkötött békéje sem volna. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy kinek sürgősebb a béke, nekünk-e vagy az antantnak, erre egész bizonyossággal lehet azt felelni, hogy minekünk. Az antant várhat anélkül, hogy katonai készültséget kellene miellenünk tartania. Van neki egy nagyon hatásos fegyvere, amit a háborúban próbált ki: a blokád. Miért magunkra idézni ezt a veszedelmet, mikor nekünk legfőbb érdekünk, hogy normális gazdasági összeköttetéseink meglegyenek ? Mi bizunk abban, hogy a koncentrációs kabinet létrejön s ezzel hamarosan elérkezik a békekötés is. Nem látjuk valami nagyon rózsás színben a közeljövőt, de csak azon keresztül juthatunk a távolabbi, a magyarságnak minden bizonnyal kedvezőbb jövendőhöz. * A Friedrich-kormány egyébként már a rendeletet is kiadta a választásokról. Ezzel ugyan aligha rémitette meg sir Clarkét. A rendelet így szól: A magyar minisztérium a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról szóló 4245—1919. M. E. számú rendelet végrehajtása során a következőket rendeli: 1. §. A nemzetgyűlési választás napjául minden választókerületre nézve 1919. évi december hó 21. napja állapiitatik meg. 2. §. A nemzetgyűlési választások az 1914: XV. törvénycikk alapján az 1914. évi március hónap 31-én 55.000—1914. B. M. számú belügyminiszteri rendelettel megállapított választókerületben történnek. Ha az előbbi bekezdésben emiitett választókerületek valamelyikének egy részében az illető terüiet idegen megszállása miatt a választást megtariani nem lehet, az ily választókerület egyéb része magában alkot egy választókerületet. Ily esetben a választókeri let eredetileg megállapított székhelye helyett a belügyminiszter a szükséghez képest más székhelyet jelöl ki. 3. §. A nemzetgyűlés 1920 január 3-án Budapesten ül össze. Működésének időtartama -»- amennyiben a nemzetgyűlés föloszlását előbb ki nem mondja — az összeülés napjától számított két év. 4. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. évi november hó 17. napján. Friedrich István s. k. miniszterelnök. A rendelet kiegészítő részében megállapítja, hogy választójoga van minden férfinek, aki legalább hat év óta magyar állampolgár, legalább félév óta ugyanabban a községben lakik és életének huszonegyedik évét betöltötte. Ez életkor betöltése előtt választójoga van azoknak is, akik 1918 november elseje előtt tizenkét héten át a harctéren arcvonalbeli katonai szolgálatot •teljesítettek. Nők közül választójoga van minden 21 évet betöltött magyar állampolgárnőnek, ha bármely hazai nyelven írni-olvasni tud. A nemzetgyűlés tagjai közé csak azok választhatók, akik a választás időpontjában életének harmincadik évét betöltötte. Intézkedik a kormány az összeférhetetlenségi kérdésekről is. Majd a választók névjegyzékének elkészitéséről, a szavazó igazolványok kiállításáról tartalmaz intézkedéseket a rendelet. A szavazás jogosultságára szavazó igazolványokat állítanak ki. A szavazói jogosultságokat összeíró biztosok állítják ki, akik mellé bizalmi egyént jelölhet ki bármely országos párt. Az összeíró biztos a névjegyzéket a választók részére bejelentőlapokon tett vallomás alapján állítja össze. A bejelentőlapok kiosztásáról a 2-es is 3-as számú cijareffahüvelyek a legjobb minőségben és a legolcsóbb napiárak mellett kaphatók a szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-uíca 11. sz. Telefon 15—20. — Úgyszintén valódi FEKETE ClUB cigarettapapír kapható nagyban és kicsinyben. ns Médi Spécialité