Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-22 / 226. szám

Ara 40 filléi Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K Eeyes szám ára 40 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRASZ-ÜTCA 9. SZÁM. —— A kiadóhivatal telefonja: 305. eeged, 1919 VIII. évfolyam 226. szám. Szerda, október 22. Epistola szólásszabadságról. Irta: Várossy Gyula. Nagyatádi Szabó István, volt országgyűlési Dviselő, okt. 19-én, vasárnap délután hárorn• a szegedi kisgazdákhoz és a nagyközön<hez, az itteni kisgazdák meghívására, a rzó-mozi nyári helyiségében beszédet akart tani. Aki olvasta Nagyatádinak a kaposvári ortggyülésen elmondott nyilatkozatait, az tudja, gy miről. A hazaszeretetről, a nemzeti gon'atról, a keresztény szellem jogosultságáról, a gazda jobb megélhetéséről, a tulajdon szentjéről, a testvéri egybeolvadásról. És sok ;éb igaz és magasztos irányelvről, ízeket hirdetni, meghívásra eljött ide is. Te; Nagyatádi vendégünk volt. Vendég, akinek ősi és nemes magyar lelkület alapján, a ¿melegebb fogadtatásra volt joga. Szeged ros nemes közönsége ez uri kötelességét, mcsak hazája nagy fiaival, hanem előkelő yariasságból, nemzetünk négyszázéves eldmóival, a Habsburgokkal szemben is gyarolta. Emlékezzünk vissza a tavaly októberi y millióra, melyet, midőn már népünk éheit, Károly és Zita parádés fogadtatására feleset-, faj- és osztálykülönbség nélkül kiizzadnk, a nullás lisztet számukra halomra gyüjiük, mikor a keserüiztől kevéske kenyerünket g bírtuk lenyelni. A cigányok a Himnusz lyett a Gotterhaltét tanulták. Szegeden 11! :ll-e ennél nagyobb vendég-, illetve ellenségsretet ? 1 Az igazi szegedi, vendégeivel szemH, mindég uri viseletet tanúsított. A téres helyiségben, az esős idő dacára, gy kétezer ember várta Szabót. De hogyan?, irminc főre tehető uriruhás csoport, háromtól 1 gyig, pokoli zajt csapott. Karban éltették) iedrichet,- Sokoróit, abcugolták Szabót. F Iliitek, ordítottak. Nagyatádi és kisérete elgondolkozva nézte a enetet. Tehát ez lenne Szeged? Mondtam •ki, hogy nem ez az igazi Szeged. Szeged inden országos vendéget meghallgat. Pikler yula, szintén meghívásra, három hét előtti gy beszédében nemcsak a kommunizmust, nem a szociáldemokráciát is alaposan kifogálta. A Korzó-moziban jelenlevő ezer munkás ikkanás nélkül hallgatta végig. A vendégggal szemben Szeged méltóságát a munkásg ekkor fenségesen képviselte. A zajongó csoport mintha elfáradt volna, (kor a Himnuszba fogtak. Szabó, a nagyídi, elsáppadí. Hát ki ő, hogy ellene a Himszt, ezt a magyar imádságot is kijátszák? ert a Himnusz az ő szólásszabadsága ellen gott föl. Hazaáruló, vagy országot pusztító »íséviki ő? És mi is, kik meghallgatni tünk őt? Hát már pártpolitikából minden ?! Mindnyájunk közös zsoltára is alkalmas zköz a szólásszabadság letiprására ? Szentség szentség ellen 1 Urak, ezt nem jól tettétek! Igaz, nem énekelték végig, csak kísérletként bel ¿-fogtak, de ez már mindegy, mert megtörtént. A bün megkísérlését is bünteti a biróság. Mi Szeged ősi lakossága nevében tiltakozunk ellene. Azt^ hiszem, a sokorópátkai párt vezérei, Kószó Istvántól kezdve, akik idevalók, velünk együtt mélyen elitélik. De ti harmincan, miért nem akartátok meghallgatni Nagyatádi irányelveit? ö a haza függetlenségét akarja. Talán ti nem? Ő a magyar nemzeti államot akarja kiépiteni. Talán ti nem ? Ő a hazai közgazdaság és műveltség fokozottabb fejlesztésére törekszik. És ti nem? Évszázados szolgaságunkból és elmaradottságunkból akar ő fölemelni, a bilincsek maradványait is összetörni s a romokat uj, virágzó intézményekkel fölcserélni. És ti nem ? Effélékről beszélnek vezéreitek: Friedrich, Sorokói is. Hát miért nem ? Kaposvárott Nagyatádi ezt is megmondta: „Tiltakozunk ellene, hogy a keresztény jelszót politikai célokra használják föl egyes politikai pártok. A kereszténység általános eszme, mi az eszmének hivei vagyunk s-az egész országnak ez alapon kél! állnia." Ezért zajongtatok ti harmincan. E megrovási kalandért. Igaza van Nagyatádinak. Nektek nincsen külön privilégiumtok a keresztény jelzőt használni és a keresztény szót velünk szembe — politikai célokra — kijátszani. Ki ruházott föl titeket evvel a joggal? A kereszténység megalapítója: Krisztus? Vagy az egyház feje: a pápa? Vagy a magyar katolikus és protestáns püspöki kar? A keresztény eszme olyan magasztos, hogy azt a közélet vásárjában, még mint jelszót is, meghurcolni megengedhetetlen. Nagyatádi is, én is, keresztények vagyunk. Krisztus szellemében élnek azok is, kik az igazságosság, becsület,' tisztes munka és testvéri szeretet országútján haladnak. Akik nem gyűlölködnek, másokat nem nyomnak el s a szegény és jogtalan hóna alá nyúlnak. A félekezetek ápolják a hitéletet. A felekezeti jelszó politikában jogtalan és egyénileg megkülönböztető céljánál fogva testvérháborúra és gyűlölködésre vezethet. És jö.tt a rendőrség s Nagyatádi zavartalanul beszélhetett. Én nem tudom, milyen párthoz tartozott az a lármás 30 ember. De a polgármestertől kezdve mindenki tanú rá, hogy Szeged nem igy szokla fogadni meghívott vendégeit. Epistola szólásszabadságról. Irta: Várossy Gyula. Nagyatádi Szabó István, volt országgyűlési Dviselő, okt. 19-én, vasárnap délután hárorn• a szegedi kisgazdákhoz és a nagyközön<hez, az itteni kisgazdák meghívására, a rzó-mozi nyári helyiségében beszédet akart tani. Aki olvasta Nagyatádinak a kaposvári ortggyülésen elmondott nyilatkozatait, az tudja, gy miről. A hazaszeretetről, a nemzeti gon'atról, a keresztény szellem jogosultságáról, a gazda jobb megélhetéséről, a tulajdon szentjéről, a testvéri egybeolvadásról. És sok ;éb igaz és magasztos irányelvről, ízeket hirdetni, meghívásra eljött ide is. Te; Nagyatádi vendégünk volt. Vendég, akinek ősi és nemes magyar lelkület alapján, a ¿melegebb fogadtatásra volt joga. Szeged ros nemes közönsége ez uri kötelességét, mcsak hazája nagy fiaival, hanem előkelő yariasságból, nemzetünk négyszázéves eldmóival, a Habsburgokkal szemben is gyarolta. Emlékezzünk vissza a tavaly októberi y millióra, melyet, midőn már népünk éheit, Károly és Zita parádés fogadtatására feleset-, faj- és osztálykülönbség nélkül kiizzadnk, a nullás lisztet számukra halomra gyüjiük, mikor a keserüiztől kevéske kenyerünket g bírtuk lenyelni. A cigányok a Himnusz lyett a Gotterhaltét tanulták. Szegeden 11! :ll-e ennél nagyobb vendég-, illetve ellenségsretet ? 1 Az igazi szegedi, vendégeivel szemH, mindég uri viseletet tanúsított. A téres helyiségben, az esős idő dacára, gy kétezer ember várta Szabót. De hogyan?, irminc főre tehető uriruhás csoport, háromtól 1 gyig, pokoli zajt csapott. Karban éltették) iedrichet,- Sokoróit, abcugolták Szabót. F Iliitek, ordítottak. Nagyatádi és kisérete elgondolkozva nézte a enetet. Tehát ez lenne Szeged? Mondtam •ki, hogy nem ez az igazi Szeged. Szeged inden országos vendéget meghallgat. Pikler yula, szintén meghívásra, három hét előtti gy beszédében nemcsak a kommunizmust, nem a szociáldemokráciát is alaposan kifogálta. A Korzó-moziban jelenlevő ezer munkás ikkanás nélkül hallgatta végig. A vendégggal szemben Szeged méltóságát a munkásg ekkor fenségesen képviselte. A zajongó csoport mintha elfáradt volna, (kor a Himnuszba fogtak. Szabó, a nagyídi, elsáppadí. Hát ki ő, hogy ellene a Himszt, ezt a magyar imádságot is kijátszák? ert a Himnusz az ő szólásszabadsága ellen gott föl. Hazaáruló, vagy országot pusztító »íséviki ő? És mi is, kik meghallgatni tünk őt? Hát már pártpolitikából minden ?! Mindnyájunk közös zsoltára is alkalmas zköz a szólásszabadság letiprására ? Szentség szentség ellen 1 Francia hir a n visszaál A L Oevre október 18-iki száma Bécsből keltezett érdekes hirt közöl. Eszerint Magyarországon a királyság visszaállítására törekednének, Windischgrcietz herceg, Károly ex-császár barátja már Magyarországon van s a nép, a szociáldemokratákat kivéve, a királyság elé nem gördit akadályokat: A L'Oevre láthatóan Habsburg Károly királyságának visszaállítására céloz, noha a legkirálypártibb keresztény nemzeti párt .lapjai sem beszélnek a Habsburg-dinasztia reaktiválásáról Magya;országon. Tény, hogy a királyság visszaállítása a végén alighanem a Habsburgok uralmának helyreállítására vezetne. A. L'Oevre érdekes híre a következő : WIEN, október 17. A lapok jelentése alapján a HORTHY admirális parancsnoksága alatt álló nemzeti hadsereg Székesfehérvárt már elfoglalta. (?) Horthy itt, ebben a kis városban várja a parancsot a Budapestre való bevontdásra, hogy a románokat felváltsa. Ugyancsak a lapok közlik, hogy íagyar királyság litásáról. WINDISCHGRÁTZ herceg, Károly excsászár barátja Magyarországra érkezett. Az Estben gróf ANDRÁSSY egy cikket irt, melyben Magyarországnak egyedül megfelelő államformául a királyságot nyilvánítja. . Ugy látszik, hogy a nép többsége, a szocialistákat kivéve, a királyság visszaállítása-elé nem gördit akadályokat. Ami a L'üevre nek Horthy admirálisra és Windischgraetz hercegre vonatkozó közlését illeti, annak hitelességét persze nem lehet ellenőrizni. Kétségtelen, hogy Horthy nem foglalta el Székesfehérvárt, hanem oda a románok elvonulása után bevonult. Epistola szólásszabadságról. Irta: Várossy Gyula. Nagyatádi Szabó István, volt országgyűlési Dviselő, okt. 19-én, vasárnap délután hárorn• a szegedi kisgazdákhoz és a nagyközön<hez, az itteni kisgazdák meghívására, a rzó-mozi nyári helyiségében beszédet akart tani. Aki olvasta Nagyatádinak a kaposvári ortggyülésen elmondott nyilatkozatait, az tudja, gy miről. A hazaszeretetről, a nemzeti gon'atról, a keresztény szellem jogosultságáról, a gazda jobb megélhetéséről, a tulajdon szentjéről, a testvéri egybeolvadásról. És sok ;éb igaz és magasztos irányelvről, ízeket hirdetni, meghívásra eljött ide is. Te; Nagyatádi vendégünk volt. Vendég, akinek ősi és nemes magyar lelkület alapján, a ¿melegebb fogadtatásra volt joga. Szeged ros nemes közönsége ez uri kötelességét, mcsak hazája nagy fiaival, hanem előkelő yariasságból, nemzetünk négyszázéves eldmóival, a Habsburgokkal szemben is gyarolta. Emlékezzünk vissza a tavaly októberi y millióra, melyet, midőn már népünk éheit, Károly és Zita parádés fogadtatására feleset-, faj- és osztálykülönbség nélkül kiizzadnk, a nullás lisztet számukra halomra gyüjiük, mikor a keserüiztől kevéske kenyerünket g bírtuk lenyelni. A cigányok a Himnusz lyett a Gotterhaltét tanulták. Szegeden 11! :ll-e ennél nagyobb vendég-, illetve ellenségsretet ? 1 Az igazi szegedi, vendégeivel szemH, mindég uri viseletet tanúsított. A téres helyiségben, az esős idő dacára, gy kétezer ember várta Szabót. De hogyan?, irminc főre tehető uriruhás csoport, háromtól 1 gyig, pokoli zajt csapott. Karban éltették) iedrichet,- Sokoróit, abcugolták Szabót. F Iliitek, ordítottak. Nagyatádi és kisérete elgondolkozva nézte a enetet. Tehát ez lenne Szeged? Mondtam •ki, hogy nem ez az igazi Szeged. Szeged inden országos vendéget meghallgat. Pikler yula, szintén meghívásra, három hét előtti gy beszédében nemcsak a kommunizmust, nem a szociáldemokráciát is alaposan kifogálta. A Korzó-moziban jelenlevő ezer munkás ikkanás nélkül hallgatta végig. A vendégggal szemben Szeged méltóságát a munkásg ekkor fenségesen képviselte. A zajongó csoport mintha elfáradt volna, (kor a Himnuszba fogtak. Szabó, a nagyídi, elsáppadí. Hát ki ő, hogy ellene a Himszt, ezt a magyar imádságot is kijátszák? ert a Himnusz az ő szólásszabadsága ellen gott föl. Hazaáruló, vagy országot pusztító »íséviki ő? És mi is, kik meghallgatni tünk őt? Hát már pártpolitikából minden ?! Mindnyájunk közös zsoltára is alkalmas zköz a szólásszabadság letiprására ? Szentség szentség ellen 1 Francia hir a n visszaál A L Oevre október 18-iki száma Bécsből keltezett érdekes hirt közöl. Eszerint Magyarországon a királyság visszaállítására törekednének, Windischgrcietz herceg, Károly ex-császár barátja már Magyarországon van s a nép, a szociáldemokratákat kivéve, a királyság elé nem gördit akadályokat: A L'Oevre láthatóan Habsburg Károly királyságának visszaállítására céloz, noha a legkirálypártibb keresztény nemzeti párt .lapjai sem beszélnek a Habsburg-dinasztia reaktiválásáról Magya;országon. Tény, hogy a királyság visszaállítása a végén alighanem a Habsburgok uralmának helyreállítására vezetne. A. L'Oevre érdekes híre a következő : WIEN, október 17. A lapok jelentése alapján a HORTHY admirális parancsnoksága alatt álló nemzeti hadsereg Székesfehérvárt már elfoglalta. (?) Horthy itt, ebben a kis városban várja a parancsot a Budapestre való bevontdásra, hogy a románokat felváltsa. Ugyancsak a lapok közlik, hogy Wilson állapota Washington, október 17. A legutolsó orvosi bulletin szerint a beteg jól töltötte az éjszakát. (L'Intransigeant október 18.) Angol foofball-labdák érkeztek Comlósi sportáruházába Oroszlán-utca 14. szám.