Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)
1919-10-22 / 226. szám
4 DELMAGYARORSZAG Szeged, 1919 október 21. A politikai pártok tömörüíése. — A keresztény egyesülés és a birtokreform- — (Saját tudósítónktól.) Közölte a Délmagyarország a L'action Française és a Libre Parole híreit, amelyek Sir George Clark budapesti küldetéséről adnak fölvilágosítást. Ha alapos e lapoknak az az információjuk, hogy az antant ellenzi a régi képviselőház összehívását, akkor ennek mcsszeható következései lesz-e'.í. Közölték ugyanis a budapesti lapok, hogy' a volt munkapártnak tizenhat tagja fölkeieste Friedrich Istv.ín miniszterelnököt s hosszabb tanácskozás után abban áll-apodtak meg, hojy a végleges kibontakozás lehetőségét csak a történelmi jogfolytonosság alapjan lehet biztosítani, amit viszont csupán a régi képviselőház összehívásával garantálhat a kormány. Friedrich István magát nyilvánította jogforrásnak, amit párthívei ügyeskedő, de csak gyöngén ügyeskedő szócsavarással ugy magyarázlak, hogy Friedrich képviselője a Magyarországot megujitó igazi forradalomnak, amely épp ugy lehet jogforrás, miit más nagy forradalom. Ugy látszik, Friedr, h megváltoztatta most a maga hatalmáról táplált véleményét.. Lemondana jogforrási jellegeiről s álruházná azt a régi képviselőházra, oly föllétellel, hogy a képviselőház viszont ismerje el az ő kormányát. Ennek az egyezségnek útját állja az antant határozata, ha a két idézett francia lapnak erre vonatkozó hirei megbízhatóak. Vagyis az antant magáévá tette a kisgazdapárt, a szociáldemokraía-párt és a liberális-pártok legnagyobb részeinek azt a felfogását, hogy a tiz évvel ezelőtt választott képviselőház elavult, cenzusos választási rendszer alapján ült össze s nem fejezi ki az ország nagy tömegéinek igazi hangulatát. De eltekintve ettől, hogy az antant ellenzi a régi képviselőház összehívását, ami pedig nagyon is lényeges, már magában véve az is su'yos akadálya ennek a forradalom után, hogy a régi képviselőházban nagy társadalmi rétegek nincsenek képviselve és hogy tekintélyes pártok vannak, amelyek nem ismerik el a Friedrich-kormányt ; már pedig az összehívás főfettétele éppen a Friedrichkormány elismerése volna. A koidiciós kormánynak, amely az ország minden pártját képviselné, létre kell jönnie. Csakis az ilyen kormány hívhatná össze jogosan a nemzetgyűlést, amely a kormányformáról határoz. A koalíciós kormány megalakulásának egyelőre kétségtelenül vannak még akadályai, ezek azonban megszűnnek, amint a nagyobb pártegységek létrejönnek s amint Friedrich István lemond. A liberális pártok közül egyesültek már a Lovászy-pári, a polgári párt s a volt munkapártnak egy kis töredéke. A három csoportból keletkezett az Országos Nemzeti Páit. Közel áll ehhez a Nemzeti Demokrata Párt, amely két párt egyesüléséből keletkezett. A két liberális pártalakulatot támogatni fogja a szociáldemokrataés a kisgazda-párt, nagyatádi Szabó István vezetése alatt álló. Ezekkel a pártokkal szemben állnak a keresztényszociálista-párt, a keresztény nemzeti párt és a sokorópátkai állítólagos kisgazdapárt. Az előbbi kettő fúziója már régen készül s valószínűleg létre is fog jönni Keresztény Egyesülés Nemzeti Pártja címen. Volnának ugyan éles elvi ellentétek, amelyek a két pártot egymástól elválasztják, de az ellentétek inkább csak à jelszavakban mutatkoznak. A keresztényszocialista-párt radikális földbirtokreformot hirdet, amely nemcsak a világi, de még az egyházi nagybirtokra is kiterjedne. A keresztény nemzeti párt is beszél birtokreformról, de hangsúlyozza, hogy „ennek megalkotásánál is a keresztény etika és a nemzeli gondolat alapjára kíván helyezkedni." Aki ismeri már a multakból ezt a stílust, tudja, hogy mi ezeknek a szép szavaknak a lényege. Nem, ők az ő keresztény etikájuk s az ő nemzeti gondolatuk alapján bizonyára érintetlenül fogják hagyni ugy a világi, mint az egyházi nagybirtokokat. A fúzió eredménye a birtokreformra nézve az lesz, hogy a keresztényszocialisták lemondanak majd a keresztény nemzeti pártiak kedvéért a radikális reformjaikról, az utóbbiak pedig a maguk kedvéért lemondanak a mérsékeltebb reformokról is. De épp ezt nem szabad megengedniök a liberális pártoknak. Meg kell valósítani a progresszív pártok kívánságait : az igazságos, progresszív adóztatási rendszert, amely a nagy vagyonokat terhelje főképpen s a birtokreformor, amely földhöz juttatja a földnélküli földmunkásokat. Előbb azonban níeg kell kötni a békét. Mivel pedig erről az antant koalíciós, minden pánot képviselő kormánnyal hajlandó csak tárgyalni-s mivel ilyen kormány Friedrich István vezetésével nem jöhet létre, neki végül mégis távoznia kell. * Sir George Claik budapesti megbízatására vonatkozó híreket, a L'action Française és a Libre Parole nyomán közöltünk, kiegészíti most a L'Intransigeant következő hire : Páris, október 18. Sir George Clark Bukarestből visszatérve Budapestre megy, hogy a Friedr-ich-kormány tudomására hozza, hogy a szövetségesek a régi képviselőház összehívásáról hallani sem akarnak. Vagy képvise'je a Friedrich-kormány az összes pártokat, vagy távozzék a helyéről. Wallisch Kálmánt elfogták a szerbek. — Wallíscht Szegedre hozzák., — (Saját tudósítónktól.) Egy szerb detektív azt az értesítést adta a szegedi, rendőrségnek, hogy Wallisch Kálmánt, a szegedi direktórium elnökét és megelőzőleg a város kormánybiztosát Mitrovicán a szerbek elfogták. Hivatalosan még nem erősítették meg ezt az értesítést, de a detektív jelentése minden brzonynyal megfelel a valóságnak. Az a szerb katona, aki Stéhlit Nagykikindáról Szegedre hozta, megmondotta a rendőrfőkapitányságon, hogy a szerb detektívek Wallisch után is nyomoznak és remélhetőleg nemsokára kézrekeritik. Wallischról ugyanis tudta a szegedi rendőrség, hogy szerb területen bujkál és megkereste a szerb hatóságokat megfelelő személyleírás kíséretében, hogy nyomozzanak Wallisch után. Az első értesítés ugy szól, hogy Wallíscht feleségével együtt fogták el, a rendőrség tudomása szerint azonban egyedül Wallíscht tartóztatták le. Egyik verzió szerint Wallíscht Belgrádba kisérték, egy másik szerint Szabadkára, a harmadik verzió szerint pedig Zágrábba, vagy Eszékre vitték. Legvalószínűbbnek látszik az első verzió, mert a szegedi rendőrfőkapitányság Wallisch ügyében a nyomozó-leveleket Szabadkára küldte és most ott nyomoznak a szerb hatóságok, nem követett-e el- valamilyen büntetendő cselményt szerb területen. A szegedi rendőrség megtette az intéz* désekel, hogy a szerb hatóságok által fn; ejtendő nyomozás befejezése után Wallit Kálmánt Szegedre hozzák. A szerbek mint, bizonnyal ki is adják őt a magyar hatósági: nak, mint ahogy a Nagykíkindán letartóztat Stéhlit is a szegedi rendőrségre kísértették Wallisch kízrekeritése nagyon meg fo könnyíteni azt a nyomozást, amelyet a let tóztatott szegedi intéző-bizottsági tagok üg ben folytatnak, mert Wallisch volt a lelke direktóriumnak és ő adta ki a legfontosc utasításokat. Wallisch tudvalevőleg már jó a diktatúra kitörése előtt úgyszólván rőgt az októberi forradalom kitörése után vez szerepet töltött be Szegeden, mint a szoci demokrata-párt titkára, később pedig min munkástanács által ajánlott és a belüj miniszter által kinevezett szegedi kormái] biztos. A Bartcs—Wimmer üg a törvényszék előt — A törvényszék helybenhagyta járásbíróság ítéletét. — (Saját tudósítónktól.) Néhány héttel eze| tárgyalta a szegedi járásbíróság azt a pí amelyet Bartos János volt képviselő, jeleni kerületi kormánybiztos indított Wimmer Fül: ellen hatóság előtti rágalmazás címén. Wimn Fülöp ugyanis a szegedi iparosok és keri kedők julius 13-iki gyűlésén, melyet az ip< kamarában tartottak és amelyen Varjassy L jos és Ábrahám Dezső — akkor még cr miniszterjelöltek — is jelen voltak, azt a ki; lentést tette, hogy Bartos János izgatott a z; dók ellen egy keresztényszocialista gyűlésemért azt mondotta: „Láttatok-e már bolt amely nem zsidóé és láttatok-e már oly zsidót, aki dolgozik?" Aki ilyen módon izg; — mondotta Wimmer azt kíméletlenül kell távolítani a városból. Másnap Bartos J: nos egy nyilatkozatot tett közé a lapokba hogy nem is volt jelen azon a bizonyos k resztényszocialista gyűlésen, ilyenformán ne is tehette a neki tulajdonított kijelentések« Erre Wimmer Fülöp is közzétett egy nyil? kozatot, hogy 9 gyári munkás jelenvolt gyűlésen és hallotta az inkriminált kijelentéi A járásbíróság csak rágalmazásban mondot ki bűnösnek Wímmert, akit 2000 korona f< és 500 korona mellékbüntetésre ítélt, me Bartos János igazolta, hogy nem volt jelen keresztényszocialista gyűlésen. Az Ítéletet min. két fél megfelebbezte. A felebbezés folyté; kedden tárgyalta ezt az ügyet a szegedi tö vényszék felebbviteli tanácsa Markovics ívé táblabíró elnöklete alatt. Szavazóbirák dr. Ju hász István és dr. Bátki Zoltán voltak. A törvényszék tárgyalóterme valósággal me£ telt érdeklődőkkel, ugy, hogy sokan a folyosói szorultak. A hallgatóság egyrészében a vasá. napi kisgazda-gyülés hangosabb tüntetőit vo alkalmunk felismerni. " t Bartos Jánost dr. Tóth Imre ügyvéd kéj? viselte, mert dr. Dobay Gyula, aki a járás bíróságon képviselte, közben kormánybiztc lett. Wimmer Fülöp ügyvéd nélkül jelent meg A bíróság megkérdezte Wimmert, hogy kértea valódiság bizonyítását az elsőfokú birósá előtt. Wimmer előadta, hogy nem kérte, mert el( gendőnek hitte a tanuk által aláirt és a birc ság elé terjesztett jegyzőkönyvet a tények ige zolására. Most azonban magával hozta tanú és ha a bíróság szükségesnek látja, kéri ők< kihallgatni. Kétszobás, erkélyes, másodemeleti lakásomat teljesen uj bútorral (hálószoba matt, világos. 2539 személyes rézágy) 15.000 koronáért átadom Tudakozódni SCHILLINGER üvegkereskedésében, Feketesas-utca 12. sz. alatt