Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-08 / 214. szám

r 2 DELMAGYARORSZAG való eladás esetén egy ürmétert 450 kildgrampial kell számításba venni. Ez a rendelkezés vonatkozik a városi erdőikből illetmény vagy jutalék cimén a lakosoknak, vaty résztulajdonosoknak kiszolgáltatni szokott tüzifamennyiségekre is. Gazdasági, erdészeti, vagy egyházi alkalmazottak részére további intézkedésig háztartásonként és havonként két ürméternél, gazdasági cselédek részére pedig egy ürméternél több tűzifát nem szabad kiszolgáltatni. Az ezt meghaladó mennyiséget az illetmény kiadására kötelezett fél tartozik a szegedi faármegállapitó-bizottság által megállapított legmagasabb árban megváltani és a Magyarországi Faértékesito Hivatal rendelkezésére bocsátani. Az erdőbirtokos vagy fatermelő a saját szükséglete számára havonként négy ürméternél többet vissza nem tarthat. Gazdasági, erdészeti vagy egyházi alkalmazottak részére a failletményt havonként kell kiadni, de az illetmények kiszolgáltatására kötelezettnek jogában áll hat hónapra előre menő készletet viszszatartani. Szükség esetén jogában áll a Faértékesitő Hivatalnak eme visszatartott készletek fölött is rendelkezni. A rendelet megszegése kihágást képez és 15 napig terjedhető elzárással és kettőezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A rendelet kihirdetése napján életbe lépett. Megjelent a 269 ¥ KERTÉSZ-FELE |i ÖLCSÖNKÖNYVTÁR IVöNYVJEGYZEKE • '' ' - - j "*; 68 í Magyar, német és francia könyvek. Kötcsöndij havonta 6 kor. Zrinyi-u. 2. sz. Telefon 12-80. A francia városkormányzó sajtóirodájából. A francia városkormányzóság utlevélosztálya helyiségeit a törvényszék épületébe (Széchenyitér) helyezte át, az 1. emelet, 52. számú szobába. Bejárat a Vörösmarthy-utca felől. Kirótt biraágok. A városkormányzó-tábornok folyó hó 4. és 5-én kelt elhatározással a következő bírságokat rótta ki az alább felsorolt személyekre, a kiviteli tilalom megszegéseért: Brummer János (Dorozsma) 70C K, Mi(ics Kristodor (Budapest) 50 K, Tormássy Margit (Kecskemét) 10 K, Miklós Péter (Szeged) 500 K, Kocsis József (Dorozsma) 70 K, Maróti Józsefné 40 K, Busa Jánosné (Dorozsma) 30 K, Pető Lajos (Szeged) 35 K, Dőczy Sándor (Szeged) 700 K, Kumorek Ignácné (Szeged) 400 K. Veres Mihály (Czegléd) 50 K, Baría Józsefné (Szeged) 120 K, Kocsis Istvánné (Budapest) 2000 korona. l}\ DE TOÜRNADRE tábornok-várpskormányzó. Szeged, 1919 októberi Memorandum <F Esperay tábornokhoz a Tisza uj szabályozása iránt. - Dr. Dobay főispán előterjesztése. (Saját tudósítónktól.) Dr. Dobay Gyula kormánybiztos-fő'spán a Tisza folyó szabályozása, illetőleg a védőmüvek megerősítése ügyében memorandumot nyújtott át d'Esperay tábornoknak mostani Szegeden időzése alatt. Előzően, tisztelgése alkalmával, élőszóval hívta föl a tábornok figyelmét a jelentős kérdésre. Elmondotta, hogy a munka igen sok munkanélküli embernek adna keresetet, pedig a munkaalkalmak teremtése most egyik legnagyobb problémája az országnak. Rámutatott a szabályozás gazdasági jelentőségére nemzetközi vonatkozásban is. D'Esperay tábornok érdeklődését fölkeltette az ügy s megkérte a főispánt, hogy tegyen róla részletes, írásbeli előterjesztést, amelyről ő, a tábornok, hajlandó illetékes helyen, Párisban is jelentést tenni. Erre dr. Dobay főispán vasárnap délelőtt 11 órára összehívta az összes szakembereket, a városi és a folyammérnökség részéről, akik délután 4 óráig tárgyaltak s ennek a tanácskozásnak eredménye a terjedelmes memorandum. D'Esperay tábornok, mikor a főispán az előterjesztést átnyújtotta neki, biztatóan mondotta : — Ebből lesz valami! A főispán élőszóval is elmondotta a memorandum tartalmát: — A Tisza semlegesiítessék, hogy a munkálatokat minél előbb megkezdhessék s akadálytalanul dolgozhassanak. Szolnoktól Titelig kel! a munkának kiterjednie, tehát a Tisza egész vonalán. Az egész Alföld keresetnélküli munkásat munkához jutnak. A költségeket az antant előlegezze, a munkások élelmezését az antantcsapatok lássák el. A magyar kormány intézze a munkálatok irányítását s az antant ellenőrizze -egy bizottsággal, amelyet nyugateurópai államok — francia, angol, olasz, belga — delegáltjai vegyenek részt. A költségekhez járuljanak a szerbek és a románok "is, mert a Tiszát a nemzetközi hajózásra alkatmassá kell tenni, amiből leginkább a szerbeknek és románoknak lenne hasznuk. — Nemcsak a Tisza védőműveinek megerősítéséről, hanem újra való szabályozásáról van szó, mert már Vásárhelyi Pál mérnök, aki a Tisza szabályozását véghezvitte, megállapította, hogy a kezdésnél nagy hibák történtek ;. de a szabályozást nem is fejezték be. A Tisza töltései nagyon szűkek, a folyónak nincsen elegendő ártere s az okozza az állandó, veszedelmes áradásokat, amelyek folyvást pusztítanak, ekzisztenciákat tesznek tönkre, falvakat, városokat fenyegetnek elöntéssel. Az áradások késleltetik a folyó mentén a termés beérését, ami igen nagy gazdasági károkat okoz. — A Tisza folyó gátjait a háború és a hadiállapot miatt fönnálló viszonyok tönkretették. Ha a védőmüveket meg nem erősítik, még pedig radikálisan, ha az egész szabályozást végre néni hajtják, akkor ez már a közel jövőben is végzetessé válhatik, a Tisza az Alföldet egész Temesvárig elöntheti, két és fél millió hektárnyi területet önthet el. A memorandum emlékezetbe hozza az idei szegedi fenyegető áradást, amelynek a franciák 1 is tanúi voltak és elmondja, hogy a Tisza völgyéjti 1919-ben két vízár vonult le, amelyekkijzül a második az eddig észtéit legmagasabb árviz-nivót ís fölülmulta és 0'40-től 8 méterig • _ i - i ,t .ri i — emelkedett. A védelem alkalmával, amelyben francia műszaki tisztek is résztvettek, a külömböző megszállások miatt lehetetlen volt az egységes vezetés. A sürgős munka csak a szükséges müveletekre szorítkozhatott. De a töltéseket a hadmüveletek is megrongálták és a veszadelmes, nagymértékű rongálások kiszámíthatatlan károkat okozhatnak, ha a munkát még az ősszel, vagy legkésőbb a télen meg nem kezdik. Az egész Tisza völgyén kell a munkát végeztetni, mert a helyi foldozás nem sokat használ. Erre a célra kell a Tisza semlegesítése, a szabadkőzlekedés annak egész vonalán; szükséges az is, hogy az árvízvédelmi anyagok, fölszerelések és élelmiszerek a munkások számára a megszáltott területekről is beszerezhetők legyenek. A memorandum különösen azzal a kéréssel fordul d'Esperay tábornokhoz, hogy a sok százezer munkás érdekére legyen tekintettel, akiknek a nagyszabású munka kenyeret adhatna. Mi lesz az áttért gyermekekkel ? — A budapesti árvaszék felterjesztése a miniszterhez. — Budapest. A proletárdiktatúra különleges rendeletei sok érdekes magánjogi és közjogi problémát vetettek föl már eddig is. A jogviszonyok a proletárdiktatúrában egészen mások voltak, mint amit a Corpus Juris évszázadokon át fölépített és a visszatérés erre a törvényes állapotra sokaknak életébe vág. Az érdekes problémák közé tartozik mindenesetre, hogy mi lesz azokkal a gyermekekkel, akik a proletárdiktatúra idején áttértek más vallásra. A budapesti árvaszék elé került az ügy, konkrét esetek kapcsán. Egy budapesti polgár gyermekei vallásváltoztatásához gyámhatósági beleegyezést kért az árvaszéktől. Az illető a feleségével együtt zsidóval! ásu volt és a proletárdiktatúra idején áttértek a róm. katholikqs vallásra, velük együtt kiskorú, 18. életévüket még el nem ért gyermekeik is. Az 18fi8:L|U, t.-c. 2 §-a szerint azonban a 18 éven aluli gyprmekek vallásváltoztatásához az árvaszéknek, mint gyámhatóságnak a beleegyezésé ifi szükséges. Ámde a vallás a proletáruralom álláspontja szerint magánügy lévén, a vallás megváltoztatásának a ténye az anyakönyvbe be. sem jegyeztetett. A proletáruralom megszűntével az áttért felek a vaüásyáltoztaíásnak az anyakönyvekben való feltüntetését kérelmeztékAz anyakönyvezetőségek azonban itt már követelték a fent említett gyámhatósági beleegyezést, amelyet most a, felek viszont az árvaszéktől kérnek. Az árvaszék pedig a törvényre való hivatkozással, ezekben az esetekben a gyámhatósági, beleegyezést megtagadja. A gyermekek vallásáról szóló 1894. évi XXXII. t.-c. ugyanis csak abban az esetben engedi -meg a 7. és 18. év közötti kiskorú gyermekek vallásváltoztatását, ha különböző vallású házastársak.közül az egyik a másik vallására tér át, ugy, hogy a házasság egyyallásuak házasságává válik. Ezenkívül minden — II I 1 I | "l.il I l"i • • I ' I L I I . lil ll> Kotnlósi abdák érkeztek Oroszlán-utca 14. szám.