Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-08 / 214. szám

Szeged, 1919 október 8. DElMAQYABOgSZAO más esetben lehetetlen a gyermekek áttérése s a törvény tilalma folytán az árvaszék a beleegyezését megtagadja. Az árvaszék ezzel a problémával kapcsolatban felterjesztést intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, amelyben megállapítja, hogy „a kérdés tulajdonképen az, vájjon a proletáruraiom alatt, amelynek végefelé a legtöbb áttérés történt, bár az akkor fennállott tényleges jogállapotnak megfelelően, de mégis a rendes törvényes rendelkezés megtartása nélkül történt áttérés1 érvényesnek elismerendő-e; vagy sem. Ha riém' ismerendő el, akkor az egyház által elismert és az egyház szempontjából visszavonhatatlan áttérés a kiskorúakra nézve a törvény szerint semmis lévén, e?ek az uj vallásban nem nevelhetők, az iskolában az uj vallásra nem oktathatók /és az uj vallást nem gyakorolhatják," „Az a visszás állapot áll tehát elő, — folytatja a felterjesztés — hogy egy családnak különböző ' " szülök amely kárös hatású és alkalmas lehet a család lelki harmóniájának a megbontására, a családi élet nyugalmának megbolygatására. Hogy a felekezeti különbség minél kevésbé gyöngítse Magyarország egységét és az ország erejét, Kulturális fejlődése pedig zavartalan és minél inkább egységes és a magyar nép történeti haladásának, hagyományainak, lelkületének és a magyarság szellemének megfelelő legyen, kívánatosnak tartanók, ha e kérdés oly irányban rendeztetnék, hogy a 18 éven aluli gyermekek is szülőik vallásváltozt tása J esetén szülőik uj vallását követhessék."A budapesti árvaszék felterjesztésére még nem érkezett válasz. ífötei |ll !'" |l 1T í üíatííin '^oiéi'i-^;: 1 íoA lü Ifi j # m: M QQ 39 , ® N3 o • .ppffnl •• -Í E ; • lio ii < \ Sk. • . ¡1 -ogn üíc Q : 10 M M A C rM £ R királyné csipkchőtője. (Saját tudósítónktól.) 1918 október elején történt. Magyarország még királyság volt, a Gesammt-Monarchie egyik alkotórésze. Ebben az időben már megint veszedelmesen megutálták a Gotterhalte kezdetű himnuszt, amelynek dallamát négv évvel azelőtti igaz, hogy hamar muló divatképpen, magyarok is megkedvelték. A forradalom morajlott s a Habsburgokat végkép cserbenhagyta a szerencséjük. Persze nem kellett volna háborút viselniük 1 Abban az okos közmondásba:í, amely szerencséjükről szól, ez is benne van: bella gerárít aliil Mások viseljenek háborút! Mások ugyanis óbban értenek hozzá. Kár, hogy Ferenc József annak idején azt a régi közmondást is fontolóra nem vette, mikor pedig mindent meggondolt és megfontolt. No, de most már úgyis mindegy! A háború elveszett és ¿. fiatal Károly király Magyarországra jött, hogy magyar alattvalóinak jóindulatába ajánlja magát. Szegedet is megakarta tisztelni látogatásával s vele jött volna felesége, Zita királyné is, Erre az elmaradt királylátogatásra emlekezteíett ma egy akta, valami apró, ki nem egyenlített számla, a tanácsülésen. Az akták visszatérnek, ami nem baj. Csak a királyok felől lehetne biztos az emberi Szegeden nagy előkészülettel várták a királyi párt. Még a városi bérházat is helyrepir.gáiták, ami pedig igazán nem tartozik a mindennapos takarításhoz. Lett volna iílumináció, 101 ágyúlövés, ami pedig már .akkor nagyon drága volt s lett volna még sok minden egyéb. Ajándék nélkül a fogadás el nem maradhat. Mivel is lehetne megtisztelni a királynét ? Még egy koronával talán? Hiszen akkor már nagyon nehéz volt neki a császári, a magyar, a cseh, a dalmát, az illíriai, a Iodoméri, taíán még a jeruzsálemi királyi koronája is 1 ... Ékszert, diadémot kellene tán ajándékozni neki ? . . . Nem jók az ilyen súlyos ingóságok, amikor nagy már a bizonytalanság és talán, talán közel a veszély, amitől a királyné, íme, már is Magyarországba hátrált a királlyal! A szegedi tanács sokáig gondolkodott, de" végre is szellemmel oldotta mag a nehéz kérdést. Kötényt kell ajándékozni a királynőnek. A háziassás egyik szimbólumát. Persze a szimbólum legyen királyi 1 Elhatároztatott ennyi meg ennyi tanácsi szám alatt, hogy Wilhelm Ella, a nőiparis'üQla tanult ízlésű igazgatónője menjen Halasra és az ottani országhires kézimunkásnők közt nézzen szét s amelyiknek az almáriumában a legszebb kötényt megtalálja, amit csak halasi művésznők remekbe varrhatnak és hímezhetnek. annak az áráról hozzon hirt. A város pénztára ugyanis nem volt színültig tele, mert sokba került a bérház kípingálása, nem is szólva a városházáról. Wiihelm Ella igazgatónő alaposan szétnézett Halason, de nem talált kedvére való kötényt, olyant, amilyent egy királyné is magára köthessen. Fólutazott hát Pestre. Hiába, ott lehet csak kapni a legszebb halasi kötényt! Elment a Magyar Országos Nőipari kiállításba s ott ráesett a pillantása egy olyan kötényre, hogy szívdobogást kapott a pillantástól. Angyali lehellet volt a csipkekötény, angyallá üdvözült nőknek a lehellete egy mosoly kíséretében, amelyre talán a túlvilágon is csak akkor derül az arcuk, há valami ilyen kézimunkarémeket látnak fém: a földön. Wilhelm Ella hazajött s annyit mondott a polgármesternek a kötényről, amennyit mi a sajnálatos papirviszonyok mellett most netr. mondhatnánk el. Az áráról csak ennyit jegyzett meg: .20.000 korona ! Ezt a számot mi csak azért nem szedetjük feltűnőbb betűkből, meri Wilhelm E4ía igazgatónő Sem tulajdonított neki nagyobb jelentőséget a kötény csodálatos szépsége mellett. • A tanács égy másik szám alatt utasította öruber András számtisztet, hogy vegye meg a kötényt. Egy harmadik szám aiatt "végre arra utasította Gányi Oszkár játékszer- és dobozkészítőt, hogy csináljon a kötény elpakolására valami királyi dobozt. No most aztán ... Most aztán az történt, hogy a forradalom már egészen közel járt, már itt is volt. A szegedi nép nem kért a királylátogatásból, amelynek az előkészületei is csak ingerelték a császár-királyság ellen olyan méltán főlzudult embereket A látogatás elmaradt... .Talán már el is felejtettük volna az elmaradt király-vizit történetét. De Gányi Oszkár dobozkészitő nem felejtette el. ő még pótlólag tisztelettel kéri, hogy fizesse meg neki a tanács a doboznak az árát: 800 koronát. A sok ezresbe került, bár elmaradt ¡vendégfogadásnak egyéb költségeihez képest ez igazán csekélység. :,Gányi Oszkárnak okmánnyal kell előbb igazolnia a doboz megtörtént beszolgáltatását. Természetes 1 Hisz olyan régen voltl Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszerüzletemben. Szolid árak! órákban és ékszerekben nagy raktár. i54 FI8CHER K. iOR«t^á-TÉH = HÍREK Hirdetmény. A lapok különböző közléseivel szemben a következőkben hirdeti meg az árvizsgálóbizottság folyó hó 2-iki ülésén hozott határozatait : Buza legmagasabb árát 330, a rozsét 230 koronában állapítja meg 100 kilogramonkint a tengelyfuvart is beleértve az átadás helyéig. ; Ennél magasabb árat még minőségi különbözet címén sem szabad fizetni. Az őrlemények árát a következőkben maximálja: 25 mázsa különböző őrlemények együttes vásárlásánál: Finom tésztaliszt 730 — K Főzőliszt 600 — Kenyérliszt; 300 — ti Egységes rozsliszt 400— t-i „ Korpa • 140'— n la malom telepén átvéve. \jí'/v ft'íaK Zsákonkinti vételnél: Finom tésztaliszt 780 Főzőliszt 660"— „ Buzakenyérliszt 350'— „ Egységes rozsliszt 450— „ Korpa' 150' — „ 100 kilogramonkint nettó súlyban, zsák nélkül. Kilogramonkinti (detail) eladásnál: Finom 'tésztaliszt 8 50 K Főzőliszt 7-20 „ Buzakenyérliszt 4— „ Egységes rozsliszt 5— „ Korpa ?.•— „ Zsákkal együtt történő eladásnál a malom zsákdarafconkint 75—85 kilogram befogadó képességű lisztes-zsáknál 15 koronánál magasabb árat nem számithat és ezen ár arányában számithatja fel a körpás-zsákot. A buza őrlésénél szedhető vám 15 százaléka marad, az elporlás azonban búzánál több mint 2 százalék nem lehet. A rozsvám 20 százalékban állapiítatik meg, 3 százalék porlással. Az őrlemények zsákonkinti, úgymint detail árai külön-külön megjelölve minden őrleményt elárusító, üzlethelyiségben föltűnő helyen kifüggesztendő. Ezen árak október 3-án lépnek életbe és érvényük október 15-ig tart: Különös nyomatékkal főihivatnak a malmok, az összes gabonakereskedők és őrleményárusitók jelen ármegállapítások legszigorúbb betartására, mert az ez ellen vétők ellen a legkérlélheteflenebb szigor nyer alkalmazást. Árvizsgáló-bizoltság elnöke.