Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-08 / 214. szám

& -•'„> C'S'- ; rtra 40 filléi Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐFIZET ESI ÁRA : epéaz évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48 — K égy hónapra 8.— K F.gyes szám, ira, 40 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. —. A hiadóhivata! telefonja : 305. 1919 Ütt! VIIL évfolyam 214. szám. Szerda, október 8. isnm .» .'le* í.^H. * I — A kereseti és jífvedelmí adó — A magyar adÖzó polgárnak váz adótörvények szerkezetére vonaítkóző ezt a fontos kívánalmát az uj adóíörvéíiyék kodifíkátörai könnyen fograk• teljesíthetni, 'mivel' áz Ausztriává! való közösség megszűnt: Énnek következtében még-1: szűnt áz ok "is; melynél fogva a magyar pénzügyi kormányzatnak a mulíbáíf áz osztrák adótörvényeket szinte le kelleti kojjiroznia, nehogy Ausztria más adózási elvei és rerídszere miatt a kezdet nehézségeivel küzdő magyar ipar kereskedelem 3z osztrákokéval szemben hájrányos heíyzeibe kerüljön. Adórendszerünket s abban minden egyes adóriéfnet tüzeiésfebüeh' vizsgálván, adópolitikái szempontból, mindei^előtt pecjig az adózók szempontjából azt az igazságtalan és az állam szempontjából káros jelenséget kelt tapasztalnunk, hogy a vagyontalan néposztály sokkal súlyosabban van adóval terhelve, mint a tehetősebb, kiváltképpen a fundált vagyonnal biró osztály. Erről a jelenségről bízvást mond-, hatjuk, hogy nem utolsó oka volt a szegényebb, anyagilag tehetetlenebb néposztálynak az állapi*mai szemben rendszerint lazább, kisebb ragasz^ kodásának a múltban. Egyenes adórendszerünk a hozadéki adókon és nem a jövedelmi és vagyonadókon alapult; a jövedelmi adót csak az 1909. év, a vagyonadót pedig csak az 1916. év óta ismeri adórendszerünk. Ugyancsak 1909 óta talált a progressziv adóztatás adórendszerünkben a jövedelmi adóban először' dismerésTe. A háborús évek adótőrvényei szintén a fokozatos adózás elvén vannak már felépítve. Amidőn azonban az 1909: X. t.-c a jövedelemadóban az adózás sarkalatos elvéül a progresszivitást fogadta el — és egyúttal megalkotta a létminimumot is 800 koronában — az ugyanakkor alkotott kereseti adótörvény, az 1909: IX. t.-c., a progresszivitást nem ismeri, noha ama kapcsolatnál fogva, amely az általános kereseti és jövedelemadó kőzött fennáll, a progresszivitást ebben az adónemben is, legalább is épp oly mértékben kellett volna alkalmazni, mint a jövedelemadónál. A 800 koronás létminimum azonban a kereseti adótörvényben is megvan állapítva. Bár a progresszivitás a 120.000 koronán felüli jövedelemnél megszűnik és az adókulcs a legmagasabb jövedelemnél is csak 50 százalék marad, a jövedelemadó-törvény a múlthoz viszonyítva óriási haladás az igazságos teherviselés felé, mindamellett, hogy egy osztályra nézve ugy ez, mint az általános kereseti adóról szóló tőrvény privilégiumokat állit fel. így az általános kereseti adó a kettős megadóztatás kikerülése végett nem éri azokat, akik „saját vagy haszonbérben bírt ingatlanokon vadászatot űznek" (1909 : IX. t.-c. 3. 2. p.) és az ugyanezen szakasz 4. pontjában felsorolt főldadóalanvokat, noha a ka-, taszteri tiszta jövedelem megállapításánál az idézett szakaszban felsorolt meliékíparágak jövedelmét, közöttük a -vadászatét is* nem vették figyelembe. Ez oknál fogva nem állhat meg a stipulált adómentesség indoka, a , kettős megadóztatás, miért is e mentességben nem láthatunk egyebet, mint egy helyén nem levő privilégiumot egy osztály, a nagybirtokosok és nagybérlök részére, amely mint később látni fogjuk, amúgy is a legkisebb adóterhet tviseli. Megtörténik például üyképpen, hogy a földbirtokos az emli. tett szakaszban fölsorolt termelésért, bárha abból iÖO.OOO korona jövedelemre tesz is í?zerí, kereseti adót nem fizet, ellenben az a; vadkereskedő, aki azokat a termékeket, vagy azok egy kis részét megveszi, köteles ugyanezen vadak után általános kereseti adót-fizetni, noha összjövedelme alig lépi tul a létminimumot. A földbirtokosnak — jól lehet önkénytelenül — a jövedelemadó-törvény is kedvez, amennyiben e törvény életbelépéséig az.-általános, '.jövedelmi pótadó a földbirtokosoknál 7 8 százalékot tesz, ki, ezzel- szemben az uj. jövedelmi adó csak a 120.000 koronás .jövedelemmel éri el az 5 százalékos maximumot. Igaz ugyan, hogy ez a [jövedelemadó sem a kataszteri tiszta jövedelem, hanem a ténylegesen elértnek öecsüll tiszta jövedelem után vettetik ki. Ez azonban mifcsem változtat előbbi megállapításunkon, mert jól lehet a ténylegesen elért tiszta .jövedelem nagyobb a kataszteri tiszta jövedelemnél, közigazgatási hatóságaink, az adókivető és adófelszólamlási bizottságaink sohasem birtak szabadulni egy bizonyos agrárain egyoldalúságtól, ameíy pedig óriási külön előnyöket jelent ezen adózó osztályra, természetesen a többi osztályok hátrányára. Említettük, hogy a tárgyalt két adónem nagy haladás a múlthoz viszonyítva, a jövőre nézve mégis volna egynémely kívánságunk és pedig, hogy: az általános kereseti adó 1. szintén progressziv legyen, 2. érintsen mindenkit, tehát az agráriust is; egyformán és 3. engedje meg, hogy a nyers bevételből az általános kereseti adóról szóló törvény 15. §. 4. pontjában felsorolt kiadásokon kivü! a tényleg fizetett állami egyehesadók és az ezek után járó községi'pótadók is levonhatók legyének, mivel ezek a kiadások- kétségtelenül szintén üzemi költségeket képeznek. Ugyancsak leyonhatóknak, kellette ienniök mindama jutalékoknak, amelyeket a kereskedő, iparos alkalmazottainak akár szerződésből ki-, folyólag, akár pedig önként, nem szerződésszerű kötelezettségből ád (renumeráció, níérlegpénz,.- ifeletzárlati jutalom). Ezek, is üzleti kiadások és azt nem mondhatni róíuk, hogy in-, gyenes szolgáltatások,' tehát ezeknek is levónhatóknak kellene íenniök, 'nem is szólva arról, hogy a törvénynek ezt meg nem engedő határozmánya bizonyos mértekig antiszociális tendenciájú is. A jövedelemadóra aézve az volna a kívánságunk, hogy: í. a létminimum a mai viszonyokhoz mérten emeltessék fel. mert 800 korona létminimum ma már anachronizmus; .2. hogy a. progresszió ne álljon meg 120,000 koronás jövedelemnél, haneijt babát csekély százalékban és nagyobb ugrásszerű fokozatok-; öan is — növekedjék. A jövedelemadónak a kereset: adóval mtár említett kapcsolatánál fogva természetszerűleg szükséges volna, hogy a magasabb létminimum a kereseti adónál is elismertessék. Idetartózik még, hogy az uj osztrák jövedelem és kereseti adószervezet, mely csak pár nap előtt jelent meg, a létminimumot 10.000 koronában szabja meg. Dr. Schulhof Emit. Mennyi tűzifát kaphatnak az egyes háztartások. - Kormányrendelet a háztartások reszére kiadható tüzifamennyiség megállapításáról. — A hivatalos lap vasárnapi száma közli a kormány rendeletét az egyes háztartások részére kiadható tüzifamennyiségek megállapítása tárgyában. A rendelet szerint a tüzifatermeiésével, forgalombahozatalával, vagy árusításával foglalkozó egyének, vállalatok, vagy cégek azokon a helyeken, ahol az egy-egy háztartás részére kiszolgáltatható tűzifamennyiség ezideig hatóságilag megállapítva nincsen, egy-egy háztartás részére a téli hónapokban legalább két szobából és konyhából álló háztartás részére havonként két ürmétert, ennél kisebb háztartás részére pedig havonként egy ürmétert szolgáltathatnak ki. Suly szerint lO OOO OOO íi^millM kittinő minőségű 2-es és 3-as s*álU.UUU.UUU, azaz TlZmllliO mu sulvarkahQvely érkezeit a ffiEDI 5PECIAUTE szivarkahüvely főraktárába Szeged, Jókai-utca 11 sz. (Telefon 15-20.) és azok, amig a készlet tart, korlátlan mennyiségben kaphatók a legolcsóbb napiárak mellett. Úgyszintén valódi fekete Club, Abadie és Samum acivarkapapirok is. 2'&