Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-14 / 194. szám

DàSS mm reket. És aznap délután Kun Béláék lemondottál» .• rr—'-1 , • . j Kunék hatalmi és társadalmi rendje a mili- j iarizmus ¡gondolatköréből és eszmevilágából fa- I kadt. A katonailag fegyelmezett együttélésre és 1 a szolgálatok kényszerű, pontosán meghatározott cseréjére áiajsozott szervezetnek össze keU lett roppannia, mihelyt a katonai gépezet fölmondta a szolgálatot. Bár a. katonai összeomlás maga is okozat volt, az általános nyomor és az abból fakadó elégületlenség és elkeseredettségnek okozata mégis a bukás főokának tekinthető, mért a bolseviki-rénd bukása külsőleg a katonai szervezet szétmálíásában jelentkezett. A militarista-komrtíuniSta-rendszer hirtelen szétpukkant, mint az a négy hátálmas hólyag, amelyet május elsején az Oktögön-téren disznek fölállítottak ... 10 Garas Náúdor. DBLMAGYARORSZAG 'iJ 41 ;Á y -1,:' -'-— Hí-f— Umfí i1 ÎKÀ jüiitt afsestt= Sün :a ¡su; Aláírták az osztrák békeszerződést. Saint-Germain. Dr. Rentier osztrák kancellár aláirta a békeszerződést, miután erre Clemenceau beszéde hívta fői. A jegyzőkönyvet azután az Egyesült-Államok, Nagybrittannia, majdjFranciaország, Olaszország és Japán képviselői, majd betűrendes sorrendben a jkisebb államok képviselői írták alá. Dr. Renner még aznap este visszautazott Bécsbe. A politikai pártok am": m . • . .< • '' • 1 r m fi fi isi.; JÍÍ & IV;jïi ' M: m, MAGY. TUD. v SZÍNHÁZ. — TELEFON 872. • —»y— Vasárnap: A Star-gyár remek filmje! ^ csitri. Dráma 4 -felvonásban. Irta: Forró Pál. A főszerepben: Lóth Ila, Olga Beck, Gaal Qyula, Kosztra Viktor és Békeffy László. IjRjJ. 1 Előadások 5, 7 es'«/, f órakor. _ VpgnSp VCSIV^s^/, 9 órakor. Ha átgondoljuk és átérezni tudjuk mindazon cáapásokat, amelyek szerencsédén országunkat a legyőzetéé, illetve a forradalom kitörése óta érték és a mostani politika folytáfása esetén még érhetik, egy pillanatig sem szabad tétováznunk, hanem haladéktalanul a cselekvés terére kell lépnürtk. Nem szabad tovább tűrnünk, hogy az '3-éves hábotu alatt oly sokat szenvedett magyar némzet néhány akarnoknak továbbra is feláldoztassék ! Az antant számtalanszor hangoztatta országunk iránti jóindulatát. Hogy ezt bebizonyíthassa, csak annyit kiván, högy az egész hemzet bizalrtiát biró kormány alakuljon, mely garanciát nyújt árra nézve, hogy a rendet és nyugalmat helyre tudja állítani s igy a béketárgyalás menetét biztosítva látná. Hogy érre a jelenlegi Friedrith-kormányf,'- mely egyedül á Mucsáról és hasonló községekből megrendelt bizalomnyil'vánitásokra támászkedik, alkalmasnak nem tálálja, mindenki természetesnek találja, kivéve azokat, kik a reakció legmegbízhatóbb képviselőjének éppen őt tartják, no meg azokat, akik a zavarosban való halászéval fényes poziciót vélnek maguknak biztosíthatni. Ezekkel végre meg kell értetni, hogy az ország jobbléte — hiszen jólétről sajnos még nem beszélhetünk — talán mégis fontosabb, mint saját egyéni érvényesülésük. Meg kell értetni velük bármilyen módon ís, hogy többmillíó magyar nem hajlandó tovább szenvedni és nélkülözni miattuk! Meg kell értetni végre velük, hogy Magyarországban nemcsak mágnások és szerepelni vágyó urak, hanem dolgozni akaró és munkaalkalmat leső munkások is élnek! Álljanak tehát félre és engedjék át a hatalmat olyanoknak, kiket egyrészt a nemzet alkalmasaknak tart sorsának helyes irányítására, másrészt pedig az antant is hivatott vezetőknek elismerne. Hogy ezt biztosithassuk, feltétlenül szükséges a. progresszív-pártoknak jegyesülése még a választások előtt, hogy magái a választást egy, minden pártol magában foglaló, tehát megbízható kormány irányithassa és az így becsületesen megejtett választás eredménye legyen dokumentuma a nép igaz akaratánakA pártok egyesítésénél különös suly helyezendő a szociái.d jmokrat^páít megnyerésére. Ehhez pedig szükséges, hogy. a polgári pártok és ezek minden egyes tagja teljesen kibéküljenek a munkásokkal, nemcsak politikailag, hanem a szolgálati viszonyt illetőleg, is. „ A jo viszonyt munkaadó és munkás között most már helyre kell állitani. Irodákban, műhelyekben és gyárakban a kölcsönös megértést, és egymás iránti jóindulatot kell meghonosítani. Munkaadó ne lásson thbbé alka'mazQjttjábán alárendelt rabszolgát, a munkás ¡pedig ne láthasson munkaadójában ellenséget. Tekintsék ..egymást munkatársaknak,' kik közí}l az egyik a szellemi, a. többi a fizikai munkát végzi. Dolgozzanak együtt jóakaratulag, egymást támogatva, hogy ezáltal megélhetésüket bizíosithasJák kCTeskedelpiflnket és iparunkat a lehetőség szerint fejleszthessék. Munkaádök'riak," - • "" • W .... I :í J | 'f f-' A, amelyek sorába szerénységem is tartoiik, nem szabad a jövőben is arra a félreértéseket és ellenségeskedéseket maga után vonó tarthatatföh álMspóníra helyezkedniük, hogy a munkás elégedjen meg avval, ha mindennapi kehyerét a maga és családja részére megkeresi, — azt is csak addig, míg munkaalkalma van: hanem tegye lehbtövé, högy szorgalmas munkálkodása m'elfett ö is tőkét gyűjthessen, mely mentesiféhé atíól a rettegéstől, hogy munkaalkalom hiányában, családjával együtt a nélkülöfcéseknék lesz kitéve. Nem szabad megtörténni; ami most megtörtént, ,hogy még olya.-! ipárválfelatok is, mellek a háború alatt milliókat szereztek, nem egyédűt a tulajdonos srelfemi münkája és tőkéje, hánem mindenesetre munkásainak becsületes és kitartó munkája által — hogv minden alkalmazottját, ít 20—30 év óta ott dolgozókat is elbocsájtja csak azért, mert- üzemét előreláthatólag néhány hónapig egészben vagy részben szüneteltetnie kell és teszik ezt épp m'óst, amikor ezek:alkalmaztatást máshol nem találhatnak. Ha hivatalnok és munkás évtizedeken át jó volt arra, hogy az üzemet fejlessze és tulajdonosának tőkéjét Sokszorozza, akkor nem szabad visszariadni' azon áldozattól sem, hogy ugyanazon alkalmazottak e tökének egyrészét felemésztik addig, mig alkalmuk lesz — most már hálából -is munkaadójukat fokozottabb munkakedvvel kárpótolni. Ha a munkaadók a munkásokat igy megértve és általuk megértetve .fognak a jövőben együtt; dolgozni, minden tekintetben demokratikusan gondolkodni, csak akkor remélhetjük iparunk gyors fejlődését,, mely minden oldalról megcsonkított .országunk további fennállását boldogulását jelentené. De mentesíteni bennünket egy ujabbi kommunizmus veszélyének rémétői is, m,ert egy megelégedett, megélhetését biztosítva látott munkásosztály erre nem lénfte kapható. Végül pedig a polgárok és munkások békés együttműködés esetén olyan erőt képeznének, mely mindenkor meg tudná akadályozni azi, hogy, néhány, arra egyáltalán nem' hivatott egyén a hatalmat és a politika irányítását magához ragadva, azt a bel béke földuJására fölhasználja és evvei az országot a küláliamok előtt diszkreditálja. Sz. Á, ,—, ~— . ParaKbuffet Szeged, Széchenyi-tér 5. sz.s TELEFON 872. m AGY. TÖD. v SZlHtiÁZ. M-.Sl Hétfőn és kedden : A legkiválóbb magyar film! ^ foprini nász. Dráma 4 felvonásban. A főszerepekben: Pefhő HttHa, dr. Tordaq Ottó, Komiáfy János, Vándorn Gusztáv, Bojda Jirci, Bera Paula és Simon Mariska. Előadások 5, 7 és '/, 9 órakor. Öli WÎGNER GYULÀ U. terme 2390