Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-14 / 194. szám

Szeged, 1919 szeptember 11. DELMAGYARORSZAG' 433 Magyarország határai Cseh-Szlovákia felé Komáromtól—Sátoraljaújhelyig. — Egy cseh lap párisi értesülései. — (Saját tudósítónktól.) Szlovákiának és az autonóm rutén vidéknek határai egy a Lidove Noviny-nak érkezett párisi értesítés szerint a kővetkező vonalat követik: Németországgal szemben a határt a Marcii (Morva) középfolyása alkotja egész a Dunába való torkolatáig. Innentől kezdve a határ hét kilométeren keresztül a Duna-Jkozépfolyását követi, azután annak jobboldalára tér át és ott Pozsony alatt 5—6 kilométernyi hídfőt alkot. Kitsee (?) község Németországnak jut, míg az ezen hídfőn fekvő vasúti csomópont, amelyből három vasúti vonal indul ki, még pedig Németországba, á korridor (?) vidékre és Magyarországba, a csehszlovák köztársa­ságé lesz. Kitseetől körülbelül két és fél kilo- | méternyire lesz egy pont, amelyben Szlovákia, Németausztria és Magyarország határai érint­kezni fognak. Onnan kezdve a határ a Duna hajózási vonalát követi, Cseh-Szlovákiának hagyja a nagy gabonaszigeteket (Kisalföld, Csallóköz) és Komáromot egészen az Eipel (Ipoly) folyó torkolatáig Párkánynál, míg Esztergom a Duna jobbpartján, Párkánnyal szemben magyar marad (1). Párkánynál a határ északnak fordnl és az Ipoly folyását követi egy ponton, amelyet Lo­sonctól kezdve tizenkét kilométernyire fekszik. Az ipolymenti határ, mielőtt ezt á pontot el­érné, átmegy a baípartra, amely azt jelenti, hogy a korpona-ipolysági és ipolyság-párkányi vasútvonal a cseheké marad. A határ ugy ha­lad itt tovább, hogy a magyaroknak jutó losönc­ipoiysági vonalat könnyű légyen egy a folyó másik partján vele párhuzamosan építendő összekötő-vasútvonallal helyettesíteni, A Losonctól tizenkét kilométernyire fekvő emiitett ponttól a határvonal délkeJeti irányban Salgótarjánnak tart, an.eiy bányáival együtt magyar maiad, innen pedig, keletre a Rima folyónak (Bánréve község magyar marad) és pedig ugy, hogy a Losonc—Reszke—Rosenaui szükséges vasútvonal könnyen felépíthető te­gyen. 'Bánrévéről a határ 'északkelét" és".' kelét felé a Hernádnak tart és pedig egy oly pon­tig, amely Kassától husz kilométernyi távolságr ban fekszik, azután déli, majd kéreti és dél­keleti irányban folytatódik, ugy hogy a kassa—neustadti (Sátoraljaújhely ?) va-suí a neustadti pályaudvarral együtt, de maga a város nélkül (ahhoz hasonlóan, mint -Gmudnél) cseh területen marad. A neustadti pályaudvartól a határ nagyjában n neustadt—csapi vonallal párhuzamosari foly­tatódik, még pedig ezen vonaltól 1—6 kilo­méternyire délen es Csaptól délre két kilo­méternyire egy ponthoz jut el, ameiynél a szlovák és rutén területek között a határ el­agazik. E ponttól kezdve a határ tíz kilomé­ternyi .hosszúságban a Tisza vonalához simul, a Caivond (?) folyónál, amelyet tizenkét kilo­méternyi vonalon köviít,'."attól elágazik, majd Bádafóiól nyugatra vonul el a Tiszához, amely­lyel . keleti irányban halad Vilokig, innen a Batár patak mentén Magosiigetig, amely ma­gyar marad. Pontosan Mag^s!igéinél találkozik a szlovák, a magyar és a romari liatár. Itt tehát a Ma­gyarországgal szemben vonuló határ ¡olytatása Romániávil szemben lesz határvonal és délfelé domborodó ívben fut el a Tiszától, majd újból a Tiszához simul és végül kelet-északkeleti irányban halad, még pedig ugy, hogy a már­marossziget—borsai vasútvonal (mindkét város a románoké) a románoknak jut, a cseheknek azonban meglesz a lehetőségük, hogy Körös­mezővel és Vorochtával (Galícia) összeköttetést létesítsenek. Ami a Szlovákia és az autonóm rutén vidék közötti határvonalat illeti, az a Csaptól délre 2 kilóméternyire fekvő emiitett ponttól északi irányban az Ung folyó folyását követi, miköz­ben Ungvári a ruténoknak hagyja. Nem bizonyos, hogy a cseh lap értesülései egészen pontosak, s hogy,amennyiben ahatárok megállapítása csakugyan a fönnebbi volna, végleges-e már az, amikor ,még velünk a békét mégsem kötötték. A leirt határmegállapitás szerint Pozsony a cseheké volna. A korridor, atpihez a csehek ezidöszerint még ragaszkod­nak, Magyarországon keresztül haladó semleges zóna, amelyen a csehek az Adriával akarnak állandó közlekedést. Mi ebben a korridorban nem hiszünk, valaminthogy még mindig re­méljük Pozsony megmentését az ország szá­mára. K0RZ0-M0ZI RT, tgazgMO. VASö ¿AN'[)()K. +' 1 eleionszám : 11— 85 ~ Vasárnap: Szenzációs magyar film ! Star-filmgyár remeke! Dráma 4 felvonásban. # # V (' i; Fős ereplők: Margilfaij Gyula Hollag Kamilla Paníol Denise Timár Margit Gál flnnus Turan Guszíáv Előadások 5, 7 és 9 órakor 4 IROGEP mechanikai üzlet- ,Mtndenn£mü. írógépek javítását és évi jökarban tartását jutányosán elvállalom. Használt és uj Írógépek kaphatók- Sikerült legjobb minőségű irógép-szallagot és carbon­copirpapirokát beszereznem. Telefonrendelést azonnal szállítom.' 221 Szegedi Tábia. Törvényszék és Járásbíróságok irógép műszerésze. Somogyi-utca 24. szám. Telefon-szám 1322. É RTESÍTEM nagyérdemű Dáciensei­met, hogy fogászati működésemet, amelyet anyaghiány miatt kénytelen voltam szüneteltetni, uiból megkezdtem, BARJA ÁGOSTON FOGMÜTERME 305 KIGYÓ-UTCA 1. o TELEFON 13-64. HÍREK — A?- aradi birák eskütétele. Aradról je­lentik : Az aradi törvényszék és járásbíróság összes bírái letették az esküt. A birák Avrarnesca Vazul tőrvényszéki elnök előtt tették le az esküt. Néhány biró azonban el­hagyta állását. tankerületi főigazgató hivatalában. Dr. Madzsar Gusztáv, akit p. Friddrich-kor­mány nemrég a szegedi tankerület főigaz­gatójává nevezett ki, szombaton elfoglalta hivatalát. — A románok Csanádmegyét az aradi törvényszékhez csatolták. Áradról jelentik: A román hivatalos lap legutóbbi száma a királyi táblák és tőrvényszékek körzetének uj beosztását közli. Krassószörény-, Temes, To­rontál-, Békés- és Csanádmegyék kiesnek a szegedi tábla hatásköre alól. Torontáli Temes­várhoz csatolták, Csanádmegye igazságügyi szempontból elsőfokon az aradi törvényszék­hez tartozik, másodfokon pedig a nagyváradi királyi Ítélőtáblához. — /ftakón is hadifoglyok a volt magyar tisztek. A makói román parancsnokság hirdetményt .bocsátott ki, amely szerint a voit osztrák-magyar hadsereg tisztiéi hadi­foglyoknak h'kiiiteiiiek. A volt iisziek egy­előre minden héien hétszer, kedden és puiieken kötelesek leleníkezni az illetékes makói román hatóságnál. Kereskedők és' iparosok tanácskozása. A Szegedi Kereskedők Szövetségé elnöki tanácsa és a szigetit* ipartestületi szakosztály elnökei és jegyzőt vasárnap délelőtt 11 órakor a kereske­delmi és iparkamara nagytermében igen fontos ügyben közös értekezletet tartanak, melyre az ériiekéllék feltétlenül való megjelenését kéri a Szegedi Kereskedők Szövetsége és az Ipartes­tület elnöksége. A gyűléseket három nappal előbb keli bejelenteni. A városkormányzóság egy konkrét eset kapcsán arról ériesitefte a polgármesteri hivatalt, hogy a jövőben csak olyan gyűlés engedélyezése iránti kérvényt fog figvelembe venni, mely a gyűlés kitű­zött időpontja előtt legalább 46 órával megérkezik a városkormányzósághoz. Ezen intézkedés folytán a jövőben a polgár­mesteri hivatal olyan kéi elmeket vesz át véleményezés és továbbítás: végett, ame­Smtín nyílik meg a r* A Afi RRfNíISI RITFFF We»*, Keleti­fényesen berendezel*A*Fll*lOI\llalJOMOUI I I-* palota, a Telefon 836. Állandóan kapható friss világos és barna sörök, legfinomabb fehér és vörös ¿-borok. Pezsgők. Cognakok, málnaszörp, legfinomabb felvágottak, hid^g sült csirke, kacsasült libasült, libamáj, libatöpörtyü, pástétomok, sonkás 'és vajas zsemlyék,' szendvicslek, főtt tojások, hideg reggelik, uzsonnák és hideg vacsorák. 283 Tiszta, szolid és figyelmes kiszolgálás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom