Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-28 / 206. szám

DELMAOYARORSZAQ Rendelet. Ujabb intézkedésig a Hivatalos Közlöny 1918 december 8-iki számá­ban közzétett rendelet értelmében az újságok nem kötelesek pénzbeli biz­tosítékot letenni. Ezen rendelet Sze­ged város területén is érvényes. DE TOURNADRE tábornok, váro8kortnányzó. RTESITEM négyérdemü páciensei­mel, hogy fogászati működésemet, amelyei anyaghiány miatt kénytelen voltam szüneteltetni, újból megkezdtem. BARTA ÁGOSTON FOOMÜTERME 305 KIOYÓ-UTCA I. o TELEFON 13-64. Szeged, 1919 szeptember 28 A külföld eseményei. Francia vélemény a német-ausztriai helyzetről. Páris. Bécsből jelenti a Le Maiin tudósítója: A bécsi lapok nap-nap után kimerítően fog­lalkoznak Ausztria súlyos helyzetével. A kiván­dorlás óriási mérveket öltött, a gazdasági vi­szonyok nagyon rosszak és a lapok legnagyobb része egyedüli mentőeszköznek a Németország­hoz való csatlakozást látja. A Renner-kormány nem hive a csatlakozás­nak és néhány nappal ezelőtt hivatalos jegyzé­ket tettek közzé, amelyben a kormány kijelenti: „Ausztria politikája a nyugati hatalmakkal való szövetségre van alapítva." A Renner-kormány azonba" gyenge és magában a szociáldemokrata pártban is sok olyan hive van az uniónak, akik a birodalmi német szociáldemokrata-pártban akarnak érvényesülni. Ezek közé tartozik dr. Bauer Ottó volt külügyi államtitkár és aki élénk részt vesz a pártéletben. Az egyesülés híveinek propagandáját csak elősegíti anémetalkotmány 61. pontjának meghozatala. Ez a pont tudva­lévően mint közeli lehetőséget * tünteti fel Ausztriának a német birodalomhoz való csatla­kozását. Az antant megelégedett azzal, hogy semmisnek jelentette ki e pontot, ahelyett, hogy követelte volna annak megszüntetését. Az antant bölcsen cselekedett, amikor meg­akadályozta e két ország egyesülését. Mind­amellett azonban, ha azt akarjuk, hogy Ausztra ne kívánja a csatlakozást, ezt az országot élet­képessé kell tennünk. Az uj Ausztria agrár, de főképpen állattenyésztéssel foglalkozó ország lesz, Bécs kivételével, amelynek 2 millió 500 ezer ipari ás kereskedő lakosa van, mig az egész ország lakossága 6 és fél millióra rug. Néhány város, mint pl. Grác, iparral fog ezután is foglalkozni és általában a vidék is életképes lesz ezután is. Azonban Bécset is életképessé kell tenni, ha azt akarjuk, hogy ne kívánkozzék a német birodalomhoz csatlakozni. Ezt az eredményt három eszközzel érhetjük el. Legelőször is megfelelő nagyságú hitelt kell nyitni Ausztriának, hogy nyersanyagot és élelmi­szert vásárolhasson. A nyersanyagok földolgo­zásához itt kitűnő munkaerők állnak rendelke­zésre főleg az épitő- és bútoriparban, amelynek termékeit jól el lehet helyezni a Balkánon. Ezt a hitelt természetesen azon államoknak kell adniok, amelyeknek érdekük, hogy az ország ne csatlakozzék Németországhoz. A korona mai alacsony árfolyama mellett tőkéseink né­hány milliónyi befektetéssel megszerezhetnék maguknak az osztrák nagy pénzintézetek rész­vényeit és igy befolyást gyakorolhatnának nem­csak az osztrák, de a eseh-szlovák ipar nagy részére és a Balkánra is. A második eszköz e cél elérésére az, hogy vegyünk részt a vállalkozásokban. Értesülésem szerint angol és francia .tőkések az itteni két nagy hitelintézet közreműködésével máris jelen­tékeny kötelezettségeket vállaltak az ipari üze­mekben. Faipari vállalatok, kő- és szénbányák csak tőkét és vezetőket várnak, hogy jól pros­peráljanak. A harmadik eszköz nem kevésbé fontos az előző kettőnél. Ez abban áll, ..ogy Bécset nem szabad elvágnunk a nagy vasúti vonalak for­galmától. Itt most az hir terjedt el, hogy a Páris—Bukarest—Konstantinápolyi vonal Ju­goszlávián és Magyarországon fog keresztül­menni. Ha ez valóban igy van, akkor Bécs súlyos helyzetbe kerül és Németország lesz az, aki Bécsen keresztül csinálja meg összekötte­tését a Kelettel. Ebből látható, hogy az antantnak és külö­nösen Franciaországnak saját érdeke egy vég­leges és pacifista Ausztria kialakulása és ennek elősegítése nem haladná meg erőnket és a mi direkt érdekeinket szolgálná. (Le Matin, szep­tember 24.) fíi.iíivr -¿fa TARCA A modern francia zene. — A francia zenedélutánon elmondta Dr. Hollier ezredorvos. — I. íwt tí Hölgyeim, Tábornok ur, Tábornok-orvos ur, Uraim! A francia modern zenéről nem egy szé­lesirányu, a legkisebb részleiekre is ki ter­jedő előadási óhajtok ezúttal tartani- A tárg/ bőséges, roppan! széleskörű és lehe­lellenség volna kimeríteni abban az idő­larfamban, ami adva van és erre kijelöltem. Amit most elmondok, az leginkább érde­kes visszhangja lesz azoknak a beszélge­téseknek, amikel magyar földön való tar­tózkodásom idején magyarokkal volt sze­rencsém folytatni. ' Az a szerencsés véletlen jutott osztály­részemül, hogy nyolc hónapon keresztül Temesvárolf tartózkodhattam, ahol müveit egyénekkel ismerkedhettem meg, akik a zenének nemcsak hívei, hanem alapos is­merői is voltak. És meglepetéssel lápász­ialtam, hogy e finom, elmés és tanult egpyé­nek előtt a mi modern zenei haladásunk még bizony ismeretlen. Manón, Carmen és I.akmén kivül alig tudnak valamit a mi jelenkori zenei hala­dásunkról és mig Goldmark sonalait és Mahler szimfóniáit egyre emlegették, addig alig eínli lelték Franck César, Debussy, vagy Saint-Saens nevét. Ez annyival is inkább meglepett, meri a szellemi hasonlatosság, ami alapját képezi a zenei megértésnek, a magyar és francia zeneművészet között megállapítható. Ebből ered tehát csodál­kozásom, hogy nem bmerték Saint-Saensi es Frank Cézárt, amikor tudvalevő, hogy szoros művészi barátság füzle Liszt Feren­cet a kél francia Mesterhez. Eittiek a jelen­ségnek magyarázatát kerestem és meg is találtam abban az akadályban, ameTyet Németország oly vad módon állitolt fel a Nyugat népei és a magyarók között. A német zeneszerzők áradatának hullámai a magyarokat valósággal elöntötték és Né­metország féltékenyen tá vo 1 tarlóitc a ma­gyarokat mindattól, ami Franciaországból érkezett. Némi fontosságot lehet még tulaj­donítani az orosz ziine befolyásának is. A magyar szellem — talán nem tévedek — fogékony is volt az ázsiai erédelü dalocs­kák epedő érzésekei feltüntető dallamai iránt és általuk mintegy narkotizálva, másutt nem is keresett zenei érzésékeí. Ezenkívül a magyarokat fogva tartotta a Wagner 'néxú. való rajongás is. Távol áll tőlem, hogy az illusztris bayre-l uihi zenész alkotásainak nagyságát kiseb-l bitsem, de ugy iünik fel előttem, hogy bár­mily hatalmas is legyen egy emberi géniusz, lehetetlenség, hogy egy végleges művészi formulában foglalja össze az érzéseknek teljességét) amik egy emberi lélekben fel­támadhatnak Előadásom során alkalmam lesz még kifejieni, hogy a wagneri zene, amely bizonyos szempontokat véve alapul, oly erős, oly hatalmas és olyannyira kife­jezésteljes, a klasszicizmus feltételeinek nem felel meg és amely klasszicizmus a legma­gasabb fokig kifejlesztve, igen sok francia zeneszerző alkotásaiban megtalálható. A wagneri befolyás alól mi sem marad­tunk mentesek, de a francia szellemnek sikerült a klasszicizmustól áthatva, kibújni az ajól,. amj a wagneri zenében tulparah­csolóan és túlságosan abszoiut módon fog­lalfatoti és visszatérni a valóságós francia hagyományhoz, a klassííkus hagyomány­hoz, aJJomeau 1. Fülöp hagyományához és csak azt vette ál a wagneri tanból, ami annak erejét és nagyságát jelképezi. A magyarok Wagnerizmusa, ha szabad e hasonlattal élnem, egy krónikus betegség. Nem tagadom, az 1öö0-as években mi franciák is átestünk a wagneri kanyaró enyhe járványán, de minden utóhatás nélkül. Megpróbálom lehetőleg röviden kifejezni lényegesebb vonásaiban a francia modern zene haladásának történetét, ezt megelő­zően azonb'an megdönteni kivánom azt a vádat, amelyei a sovinizmus vádjának ne~ míP' Elsőrendű mOórás és ékszerész Dugonics-tér 11. (Tisza Lajos-körut sarok) A Br*njwetter-cégnci 10 évig volt eliSrendB ========== »xaktnunkása. =========*= r- Ajánlja Precrsions sveici óra és modertí ékszer-raktárát. Törött s aranyai a legmagasabb napi árban vési, vagy becserél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom