Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-28 / 206. szám

DELMAOYARORSZAQ Rendelet. Ujabb intézkedésig a Hivatalos Közlöny 1918 december 8-iki számában közzétett rendelet értelmében az újságok nem kötelesek pénzbeli biztosítékot letenni. Ezen rendelet Szeged város területén is érvényes. DE TOURNADRE tábornok, váro8kortnányzó. RTESITEM négyérdemü pácienseimel, hogy fogászati működésemet, amelyei anyaghiány miatt kénytelen voltam szüneteltetni, újból megkezdtem. BARTA ÁGOSTON FOOMÜTERME 305 KIOYÓ-UTCA I. o TELEFON 13-64. Szeged, 1919 szeptember 28 A külföld eseményei. Francia vélemény a német-ausztriai helyzetről. Páris. Bécsből jelenti a Le Maiin tudósítója: A bécsi lapok nap-nap után kimerítően foglalkoznak Ausztria súlyos helyzetével. A kivándorlás óriási mérveket öltött, a gazdasági viszonyok nagyon rosszak és a lapok legnagyobb része egyedüli mentőeszköznek a Németországhoz való csatlakozást látja. A Renner-kormány nem hive a csatlakozásnak és néhány nappal ezelőtt hivatalos jegyzéket tettek közzé, amelyben a kormány kijelenti: „Ausztria politikája a nyugati hatalmakkal való szövetségre van alapítva." A Renner-kormány azonba" gyenge és magában a szociáldemokrata pártban is sok olyan hive van az uniónak, akik a birodalmi német szociáldemokrata-pártban akarnak érvényesülni. Ezek közé tartozik dr. Bauer Ottó volt külügyi államtitkár és aki élénk részt vesz a pártéletben. Az egyesülés híveinek propagandáját csak elősegíti anémetalkotmány 61. pontjának meghozatala. Ez a pont tudvalévően mint közeli lehetőséget * tünteti fel Ausztriának a német birodalomhoz való csatlakozását. Az antant megelégedett azzal, hogy semmisnek jelentette ki e pontot, ahelyett, hogy követelte volna annak megszüntetését. Az antant bölcsen cselekedett, amikor megakadályozta e két ország egyesülését. Mindamellett azonban, ha azt akarjuk, hogy Ausztra ne kívánja a csatlakozást, ezt az országot életképessé kell tennünk. Az uj Ausztria agrár, de főképpen állattenyésztéssel foglalkozó ország lesz, Bécs kivételével, amelynek 2 millió 500 ezer ipari ás kereskedő lakosa van, mig az egész ország lakossága 6 és fél millióra rug. Néhány város, mint pl. Grác, iparral fog ezután is foglalkozni és általában a vidék is életképes lesz ezután is. Azonban Bécset is életképessé kell tenni, ha azt akarjuk, hogy ne kívánkozzék a német birodalomhoz csatlakozni. Ezt az eredményt három eszközzel érhetjük el. Legelőször is megfelelő nagyságú hitelt kell nyitni Ausztriának, hogy nyersanyagot és élelmiszert vásárolhasson. A nyersanyagok földolgozásához itt kitűnő munkaerők állnak rendelkezésre főleg az épitő- és bútoriparban, amelynek termékeit jól el lehet helyezni a Balkánon. Ezt a hitelt természetesen azon államoknak kell adniok, amelyeknek érdekük, hogy az ország ne csatlakozzék Németországhoz. A korona mai alacsony árfolyama mellett tőkéseink néhány milliónyi befektetéssel megszerezhetnék maguknak az osztrák nagy pénzintézetek részvényeit és igy befolyást gyakorolhatnának nemcsak az osztrák, de a eseh-szlovák ipar nagy részére és a Balkánra is. A második eszköz e cél elérésére az, hogy vegyünk részt a vállalkozásokban. Értesülésem szerint angol és francia .tőkések az itteni két nagy hitelintézet közreműködésével máris jelentékeny kötelezettségeket vállaltak az ipari üzemekben. Faipari vállalatok, kő- és szénbányák csak tőkét és vezetőket várnak, hogy jól prosperáljanak. A harmadik eszköz nem kevésbé fontos az előző kettőnél. Ez abban áll, ..ogy Bécset nem szabad elvágnunk a nagy vasúti vonalak forgalmától. Itt most az hir terjedt el, hogy a Páris—Bukarest—Konstantinápolyi vonal Jugoszlávián és Magyarországon fog keresztülmenni. Ha ez valóban igy van, akkor Bécs súlyos helyzetbe kerül és Németország lesz az, aki Bécsen keresztül csinálja meg összeköttetését a Kelettel. Ebből látható, hogy az antantnak és különösen Franciaországnak saját érdeke egy végleges és pacifista Ausztria kialakulása és ennek elősegítése nem haladná meg erőnket és a mi direkt érdekeinket szolgálná. (Le Matin, szeptember 24.) fíi.iíivr -¿fa TARCA A modern francia zene. — A francia zenedélutánon elmondta Dr. Hollier ezredorvos. — I. íwt tí Hölgyeim, Tábornok ur, Tábornok-orvos ur, Uraim! A francia modern zenéről nem egy szélesirányu, a legkisebb részleiekre is ki terjedő előadási óhajtok ezúttal tartani- A tárg/ bőséges, roppan! széleskörű és lehelellenség volna kimeríteni abban az időlarfamban, ami adva van és erre kijelöltem. Amit most elmondok, az leginkább érdekes visszhangja lesz azoknak a beszélgetéseknek, amikel magyar földön való tartózkodásom idején magyarokkal volt szerencsém folytatni. ' Az a szerencsés véletlen jutott osztályrészemül, hogy nyolc hónapon keresztül Temesvárolf tartózkodhattam, ahol müveit egyénekkel ismerkedhettem meg, akik a zenének nemcsak hívei, hanem alapos ismerői is voltak. És meglepetéssel lápászialtam, hogy e finom, elmés és tanult egpyének előtt a mi modern zenei haladásunk még bizony ismeretlen. Manón, Carmen és I.akmén kivül alig tudnak valamit a mi jelenkori zenei haladásunkról és mig Goldmark sonalait és Mahler szimfóniáit egyre emlegették, addig alig eínli lelték Franck César, Debussy, vagy Saint-Saens nevét. Ez annyival is inkább meglepett, meri a szellemi hasonlatosság, ami alapját képezi a zenei megértésnek, a magyar és francia zeneművészet között megállapítható. Ebből ered tehát csodálkozásom, hogy nem bmerték Saint-Saensi es Frank Cézárt, amikor tudvalevő, hogy szoros művészi barátság füzle Liszt Ferencet a kél francia Mesterhez. Eittiek a jelenségnek magyarázatát kerestem és meg is találtam abban az akadályban, ameTyet Németország oly vad módon állitolt fel a Nyugat népei és a magyarók között. A német zeneszerzők áradatának hullámai a magyarokat valósággal elöntötték és Németország féltékenyen tá vo 1 tarlóitc a magyarokat mindattól, ami Franciaországból érkezett. Némi fontosságot lehet még tulajdonítani az orosz ziine befolyásának is. A magyar szellem — talán nem tévedek — fogékony is volt az ázsiai erédelü dalocskák epedő érzésekei feltüntető dallamai iránt és általuk mintegy narkotizálva, másutt nem is keresett zenei érzésékeí. Ezenkívül a magyarokat fogva tartotta a Wagner 'néxú. való rajongás is. Távol áll tőlem, hogy az illusztris bayre-l uihi zenész alkotásainak nagyságát kiseb-l bitsem, de ugy iünik fel előttem, hogy bármily hatalmas is legyen egy emberi géniusz, lehetetlenség, hogy egy végleges művészi formulában foglalja össze az érzéseknek teljességét) amik egy emberi lélekben feltámadhatnak Előadásom során alkalmam lesz még kifejieni, hogy a wagneri zene, amely bizonyos szempontokat véve alapul, oly erős, oly hatalmas és olyannyira kifejezésteljes, a klasszicizmus feltételeinek nem felel meg és amely klasszicizmus a legmagasabb fokig kifejlesztve, igen sok francia zeneszerző alkotásaiban megtalálható. A wagneri befolyás alól mi sem maradtunk mentesek, de a francia szellemnek sikerült a klasszicizmustól áthatva, kibújni az ajól,. amj a wagneri zenében tulparahcsolóan és túlságosan abszoiut módon foglalfatoti és visszatérni a valóságós francia hagyományhoz, a klassííkus hagyományhoz, aJJomeau 1. Fülöp hagyományához és csak azt vette ál a wagneri tanból, ami annak erejét és nagyságát jelképezi. A magyarok Wagnerizmusa, ha szabad e hasonlattal élnem, egy krónikus betegség. Nem tagadom, az 1öö0-as években mi franciák is átestünk a wagneri kanyaró enyhe járványán, de minden utóhatás nélkül. Megpróbálom lehetőleg röviden kifejezni lényegesebb vonásaiban a francia modern zene haladásának történetét, ezt megelőzően azonb'an megdönteni kivánom azt a vádat, amelyei a sovinizmus vádjának ne~ míP' Elsőrendű mOórás és ékszerész Dugonics-tér 11. (Tisza Lajos-körut sarok) A Br*njwetter-cégnci 10 évig volt eliSrendB ========== »xaktnunkása. =========*= r- Ajánlja Precrsions sveici óra és modertí ékszer-raktárát. Törött s aranyai a legmagasabb napi árban vési, vagy becserél.