Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-28 / 206. szám

Szeged, 1919 szeptember 511. DÉLMAGYARORSZAG - (. • -'CV-f". ' ' . ; 4 £ --.•üti , -íiii X Síi jBlétR*': • « iü 4ÍP :,';IC'EIISNÁ SSY^S^BU:;!® JÍ; N y1^ s 'ffsi ' 0&aiS í, »oiifetj • «1 tiÁ H í? TIY&JÍ • HH SFITIIN ST AK -ii » : Ái3SSblfól Ú igtóabsiKg a;.;,:­-ív&osa r- iüésáiaiií -imjírip»; -V'^hr: J^ft i.íöniaé* w, böjtöl ^iiübsöá a»i& flhébyi alf ••¿[•'F A LK5 ínö es KÍS03 •»ia&ifr. Zajos keresztényszocialista pártgyülés. gos logikájává! aJighanegs. ^bizonyította volna, hogy azokat í^ a zsidók okozzák. Azantiszemi­iizmust azért bájosan emelte a tudomány tiszta magaslatára. Ezt vajmi s<?kan megpróbálták már előtte, akik a faj- es felekezeti gyűlöletet akarták tudománnyá rendszerezni A gyűlésen Dávid Zakariás elnökölt, egy kevéssé ismert, szem,üveges uf, aki föl s alá járt a nagy kürcsmaszobában s hol vitatkozva, ftol csillapítva,, hol fenyegetve simítgatta az el­lentéteket, amelyek különösen Nemecz tartitó be­széde1 alatt ütköztek össze túlzó hevességei. DáVití Zakariás a gyűlés végén azt áílápitotta meg, hogy voltaképpen nincseriek is olyan éles külömbözések s a két pártnak megegyezésről kellene tárgyalni. Ezt a tárgvalá,st érdeklődés­sel várjuk. Sorrend szeríht a" kővetkező volt a gyűlés lefolyása: A vezérszónok. h öíívi^ iSakariás elnök megnyitó'beszédébea azt a reményét nyilvánította, hogy .a két ellen­tábor türelmesen meg,fogja, hallgatni egymást» Szólásra kéri Nemecz István néptanítót. -:M B SÍ. ÍR.ÍIT^ »JFI'^LTFCÍM •DW vp.riH , ; •>« RA íBJÍÍ II! • • fí^ÉS'" WJí7 ^HWjBWpp -r •jMBBB» j^.. • (Saját tudösitóníctöl.) A nagykörúti Martonosi­féle vendéglőben sok ZAJOS pártgyülés, kortes­éftekezlet volt már, de a gyűlés, amelyet péntekre hívott oda egybe, a keresztény­szocialista-párt, a maga hangosságában bár­melyik előzőjével is diadalmasan vetekedhe­tett. Az összejövetelen nem kevesebb szociál ! demokrata jelenj meg, mint ahány keresztény­szocialista: AZ|. utóbbiak JŐK^PP^TI^ AZ-,^ ÍNY i&k lmfrir&tylzl Mlm7 : M: • bh'faQt iit'l ">4.i - .íI^ÍH". ^ -llíliré vpfW .flíh't i^i " í'nfy st: JÍÍ5--:; '¿S^ l{ÍSOIÍ*jM K'íáÖfil'íR I #JÖMÍ I S .-R ;;tll)¡ü <|ití'?M If&krtetfZ flik Étilidt1":': MS:m <>. "•MiMüi h Í;.,V £ ?ÓS|;FISÍ> LA .APJ^S".":^ • M&ffi. V Í9Í3" ' 'ITÍIIMIJÍÖ ' ' '•íd-ji^qist}! rí: .'ÍSÍÍÍT SiisCÍ « MÉÍ Kereskedelmi forgalom Délorosz y országgal. műi osztáiyboi kerültek ki. Boros poharakkal megrakott asztalok mellett foglalt helyét a hallgatóság^ már TWIRTÖLLIK , AZOJC^ akik a szé­kekhez jutottak. A későn érkezettek a söntés mellé szorultak. A vezérszónok Nemecz István menekült néptanító volt, aki hosszú beszédben azt bi­zonyította, hogy mindennek, ami rossz-, a zsidók az okozói, ők :sinálják a kapitaliz­must és A kommunizmust, A háborút és a dicstelen békét. Szavait gyakran túlharsogták a szociáldemokrata munkások, akik közbe­szólásokkal cáfolgattak- Beleharsogtak a kon­certba a keresztényszocialisták is, különösen egy fiatal, iparosküisejü ember, ¡aki egyálta Iában nem erőlködött azon, hogy szellemes J|:.A szónok első szavainál „óriási zaj tört ki, •frí & legyen és csak azt bömbölte folyton, hogy : „menjünk a sidók elen Sidók-nak kiabálta ...IPPLJPPBHPA zsidókat, egy. T'/?Iel harsogta zi elien-t, vagy Lon'doti. Egy hajórakomány gyapjú, lószőr azért, mert nem tud jól magyarul, vagy azért, . ^J&MU* ŰOH*. —<-«. TŐLALC a zsongóbb ¿sávbetüt s eí-let. töi • • tóu . saónokíiíidősebb vasúti mérnök, statisztikával bizonyította, hogy A háborút a zsidók okozták. Örülhetnek a zsidók, hogy a tábornok intenaanturajátoi. lovapbi küldemé­nyek fogják követni ezen első szállítmányt és így Anglia és Oroszország déli részei között . _ HMIPHilVP OPIUMUI rendszeres kereskedelmi forgalom lesz. (Le földrengésről és a. tsoferáról ézutt&l nem esett lelte a szónok. Hogy a módoí,megmond Mdith szépteinbér 24.1; szó, mert a fudós vasúti mérnök a maga vilá- sam, alőbb engedjék kifejtenem) hogy amely beszéde további folyamán ís meg-megr­uju!t..>A«ról szóit, hogy ő Magyarország integ­ritásának helyreállítását kívánja. • ' » — ¡Ezt,' mi i&í kívánjuk \ /. •i gondolja ?.-. u,. . a 'öjjfes Háborút akar'.? ht csak maszlag 1 Mondjon rá valami módot! Ne beszéljen a:.levegöbe! -.Hiszen a módját akaróit) fejtegetni, fe­megmondhas­MI npgr-.1 Érancjdország ;|?Yedüli tírszág,; amely a legszívesebben fogadja a művé­szeinek minden m^ightilvánulá.sat, bóíminÖ természetű és bárhonnan is erédő legyen irfváddt ék áí? fíde0Wéi<kel szémtífen sz-é ma^ataFlás, arti ár hémefekeí anniira jéfi lemzifr)Ertnek' igtuélására féThqiöm; hogf Í^14i'ben PáriőiaV? a NíágYb^erátíán "Wbv-. rter ^'arsifah-íáf, a!'Chámps*0vSéeí szi" ' volt Végighallgatni; a mütlchérií hahgsíér^ müvének zéhekaráfól Máffiér »SYmphÖnia« íSi és Goldmark egyik iSoaü;tai'rjáí. Franciör. országban a hangVetsertyfek- miisór'án olt található fchpikowsky, Rimskikörspkgtf a, jelesébü Skándíriav zeneszerzők neve is, ffemí'is kérdezem; ki hiszi, hogy Európa más fővárosaiban, de külöTsosen lierlinben hasonló elbánásban részesülnek a francia zenes»-Tzők alkptásaij meri biztosán tüdőm, hogy senkisem hiszi- A németek, akik má# hídnak W Wi ...1 • farait álló ö'íszágök :kö'zvéTéményét|enr Wbtgner számos zenemüvét H&lloitahj, lsméi#Tt az orosz zeneszerzők müveit ,és aj&tásúk ismerfeilenék1 etőttém; modéni. dáíiságf kétszáznál rilöfeb vio»^•, mác Wirr-»»n rtiátlinL''' arfcr httf.ir lánosabbati'isinert zenesáer^krőí': k eztiüal ineöemlékezni. ' A riíódéfn francia z^rit kézd^fte az t875-ös kpzeiii hozzájjk;. ÍAz .tápek-.fürge .lábadon járnák.) 1:Z;kégve%fi, finom és tqje van Vég7.éfe^5rygél A fiqomsaga eg\ fej fíriöfrsá'ga, gazdag,.; pontos., Jeivez' és épit á tökéletes beíeiezes^ rtállöftűk-e már tFagikuápbb hang-: í -ín i-m í-i st K (-»»-. -,-i /-i»-. 1 n , < w« — dásünknak hatalmas és fényes kezdetét Cármén élső előadására kell visszavezetni. Carmen első előadása' i> francia ztfte tör­ténetében tényleg kaíSzaköf jelöl meg. Ez nem kizárólag az én személyes vélemé­nyem, hanem egy ktvállságos német, szel­lemé, aki Wagnerért válósággal rajongott, íömrriaí éíiékeíhi t®fi# a < CjyqngYhai|$zok« efjyik bájos részét c|§ hiszem,' feltajálják bfenné azt á lirnpídé'^'át, 'ööiélyét Nietzsche keresett és ámenre neu: tudati ¡áakadni a Wagner-féle .zenében, \ ' " >\! A fj anciaV li'raí és (jr.ánia, zene haladdá, .:i ja »1 í i»-.L:a tU.i neau alkötásatt, Chaprier «(jwindoline -ját, de főképéh MasÉdnet korszakom, müvét. A francia zeneszerzők alkotásait három fő­osztáíybi fehét • csöportpsitáni- Az' éláot klasszikusnak névezehi és é csoportban ; • * ' ím ( {J- • " , ' . Minden időben nagy rrtöltsök. jégbefiiitött válaszíéfel|an Tízórai uzsonnák és vacsorák, felvágnak, fibisek, szem 6/árnyaa©k, gyö^l dinnye; színház előtti él színház utáni vacsorák. (Gambrintis-menük 12 borona) Állöndóön yéflbe-ií hűtött ifalök; Szölid, li^zth és figyelmes kiszolgálás * j \ !' V- • ' J - - «awt»k MWMtntwtik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom