Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-12 / 168. szám

Ára 40 fillér. Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. Sí IÁM. ELÖFIZETESl ÁRA: egész évre 86.^ K negyedévre 24.— K félévre • 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁ1YV. A szerkesztőség telefonja: 3 05. ELÖFIZETESl ÁRA: egész évre 86.^ K negyedévre 24.— K félévre • 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fillér. A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 168. szám. Kedd, augusztus 12. Haeckel. írta: Juhász Gyula. Á sedani csatát a német iskolamesterek nyerték meg — mondotta valaki — és mi hozzátehetjük, hogy a marnei csaté it nem a német iskolamesterek vesztettek eL A tudomány és művészet fogja Németországot isiiét talpr; VJitani mai elesettségébói, amit politikusainak és hadvezetőinek köszönhet. A ravatalnál, amelyen az ö.reg Haeckel Ernő fekszik, az egész tudományos vüág részvéte áll őrt és én azt hiszem, hogy H; leckel egy könyve nagyobb győzelme a német £;éi7iusznak, mint a mazuri csata, nem is szólva arról, hogy a haeckeh könyvek mindenkinek világosságot és vigaszt hoznak, mig a mazuri csata az örök sötétséget és vigasztalahságot jelentette százezreknek. Pedig ez a Haeckel ¡nem is tartozott a legnagyobb gondolkozók és .alkotók közé és jelentősege elsősorban abban áll, hogy átvette a fáklyát, másoktól, nagy, magányos teremtő szellemektől, hogy minél többeknek, minél nagyobb tömegeknek világítson és utat mutasson vele. Azok közül való volt, akik mélyen és igazán átérezték és magukévá tették a modern filozófiai tudomány apjának, vsszulami Baconnak mondását: a tudás hatalom és ezt a hatalmat főleg a maguk népének, de tizzel egyetemben minden népeknek közös tulajdonává óhajtották tenni. A sötétség ellen harcolt ez a kemény koponyájú és kemény gerincű germán, a sötétség'ellen, amely a lelkek és agyak mélyén tanyázik, a legnagyobb bűn, a tudatlanság ellen küzdött, babonák denevéreit hessegette, előítéltek boszorkányait űzte a semmibe, balhitek ¿¡szakájába vetítette a modern tudomány laterna magikáját. Harcos temperamentuma révén erősen rokonságot tartott a- reneszánsz nagy tudós fanatikusaival, a máglyán elvesző Giordano Rruiioval, oltárnál is dacosan toppantó Galileivel, a börtönben elpusztuló Campanellával, a vérpadra lépő Morus Tamással. Egy uj hitnek, a tudáson épülőnek volt prófétája és apostola Haeckel, akit a moniznius pápájának kereszteltek el szépszámú ellenségei- A természettudományos gondolkozás nagy és lankadatlan magvetője volt ez a jénai filozófus, a természetbölcselet hirdetője, a na°y törvényszerűségek kutatója, megértője és tolmácsolója. DarvAn korszakos fölfedezését, amely jelentőség dolgában kétségtelenül Kopernikus Newton és Freud revelációi mellett foglal helyet, a Haeckel lelkes és kitartó népszerűsítő propagandája vitte bele a köztudatba. A monizmus világszemléletét is ugyancsak a jénai professzor tette a legszélesebb tömegek számára is érthetővé és a Világtalányok (Haeckel főműve) kétségtelenül a legnépszerűbb bibliája a modern monizmusnak. Mint tudós, nem volt egészen elfogulatlan ez a rengeteg munkájú ember, de az elfogu-, latlanság és pártatlanság inkább az angyalok és az állatok erénye, mint a prófétáké és apostoloké. Emlékezem egyetemi éveimből, milyen diákos fölénnyel tértem napirendre a Weltratsel fölött, mikor azt olvastam benne, hogy a görög gondolkozás első bölcselői: Thalts, Anaximandros és Anaximenes is monisták voltak, mert hiszen egy világalkotó princípiumot hirdettek. Hát hiszen ez bizonyára naiv mondás, mert hogyan lehet dualista az a primitív görög filozófus, aki még nem tudhatja, hogy két princípium is lehetséges, de megint csak azt kell mondani, hogy a naivság viszont privilégiuma lehet egy Haeckelnek, mint ahogy privilégiuma egy Tolsztojnak és Ruskinnek is, mindenkinek, aki vallásos hittel és szeretettel csügg valami nagy gondolaton, amellyel a világot akarja, ha nem is megváltani, de megváltoztatni. Haeckel neve bizonyára nem fog annyit jelenteni az emberi gondolat történetében, mint a königsbergi filozófusé, vagy a frankfurti bölcsé, vagy akár a sils mariai remetéé, de koporsójánál mindenkinek, aki a természettudomány mai igazságainak fundamentumán áll, el kell ismernie, hogy a tudománynak és gondolaínak, az igazságnak és haladásnak egy oiyan harcosa-esett el, aki a goethei mondást: a több világosságot, nemcsak hirdétte, de hozta is erre a borús földre. A radioláriákat és medúzákat nem vizsgálja többé, a világtalányokat nem kérdezi már, a német nagyságot nem siratja eztán, hazája sorsán összetört teste-lelke elpihent: Haeckel visszatért a földbe, hogy egy uj tavasz termőcsirája legyen az örök fejlődés végtelenségében. Budapest a román megszállás alatt — A lefegyverzés. — A román király a fővárosban. — — Mi lesz az ország megszállásával. — l (Saját tudósitónkól.) Francia lapokból vesszük az alábbi értesítéseket: A román csapatok, amelyek vasárnap érkeztek Budapest elé, hétfőn 4 órakor hatoltak be a városba, számszerint 30000 ember. Szállásukat a Ferenc József és a József főherceg-laktanyában ütötték föl. A vezérkar Mardarescu generálissal a Ritz-ben szállt meg. Utóbbi térparancsnokká nyomban kinevezte Halban tábornokot. A középületeket elfogtalták, az autókat rekvirálták és a vörös őrséget barakjaiba hivták ' össze. Az összes tiszteket, katonákat és rendőröket lefegyverezték. A lakosság ellenségeskedés nélkül asszisztált a megszálló csapat bevonulásánál. Ha hinni lehet a német forrásnak, a román parancsnokság bizonyos számú személyiséget, közöttük a Peidl-kormány két tagját letartóztatta, A Neue Freie Presse jelenti, hogy a román és angol csapatkontingensek rövidesen megérkeznek Budapestre. Másrészről egy szerb különítmény érkezését jelzik. Magyar forrásból származó hírek szerint a csehek is Budapest felé masíroznak. Mardarescu tábornok kiáltványt intézett a magyar néphez, amelyben rendre int ,s melyben kijelenti, hogy a románok jelenléte nem bántó és nem barátságtalan szándékú. Este 8 óra után a megszálló csapatok parancsnoka tárgyalt Haubrich hadügyminiszterrel. A hadügyminiszter fölszólította a lakosságot, hogy ne fogadja ellenséges érzülettel a román csapatokat. E paranccsal szemben való minden ellenszegülést a legszigorúbban büntetnek. A budapesti események természetesen magukra vonták a legfelsőbb tanács (az öttagú versaillesi béketanács) figyelmét. Tegnapi ülésén a tanács elhatározta, hogy Budapestre ! küldi a szövetséges tábornokok tanácsát azzal í a megbízással, hogy végrehajtsák a november 13-iki fegyverszüneti megállapodást. Erre a célra megbízattak: Franciaország részéről Grariani tábornok, Olaszország részéről Bonbelli, Anglia részéről Gordon, az Egyesült-Államok részéről Bandholz tábornok. Á legfőbb tanács egyébként megállapította azokat az utasításokat, amelyeket ez a katonai bizottság kapni fog a fegyverszünet határozmányainak végrehajtására és a magyarok lefegyverzésére. Meghatározta a szabványokat, amelyek arra céloznak, hogy a magyar lakosság s a román és szerb csapatok közötti konfliktusok elkerítessenek és fölhívta a bukaresti és belgrádi kormányokat, hogy előírásait tartsák szem előtt. A román helyőrségi parancsnok elrendelte, hogy minden polgár jelentse föl azokat a bolsevistákat és- izgatókat, akikről bizonyitékszerü adatai vannak. Jelentéstételre szólitja föl a parancsnok mindazokat is, akiknek a polgárság békességét zavargás előidézésével megbontani akaró egyénekről tudomása van. Amelyik házban vagy lakásban bolsevistát, vagy kémet találnának, akit a háztulajdonos, vagy a lakás bérlője előzetesen nem jelentett föl, ott a háztulajdonost, vagy a bérlőt haditörvényszék elé állítják. (A budapesti kormány Hivatalos Közlönyéből.) Az eddig hozzánk érkezett francia lapok nem adnak biztos tájékoztatást egy bennünket nagyon közelről érdeklő kérdésről: arról t. i. hogy mi lesz az ország megszállásával. Az eddigi jelek szerint a románok szállják meg az országnak azt a területét, amely eddig a taKereskedő urak figyelmébe! '¿"SUT TűíE 5JE papirok a föEDI SPEOAUTE szivarkahüvely főraktárába Szeged, Jókai-utca 11. szám, (Telefon 15—20.) ahol a legolcsóbb napiárak mellett kaphatók nagyobb íétele$b$n 3$, 219