Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-02 / 160. szám

* Ara. 40 fillér. itk'i.pZ£ 0-áK ¿; » tLOriZl í t >i ARA : kiadóaivaftrl: SZtüED, KAKA8Z-UTC* 9. SZAM. A szerkesztőség telefonja : 305. t^í.t-i évre 9ö.— i\ negyedévre 24.— K ieitvj j . 4íj.— i\ egy hónapra 8.— K 'z.f c-s siáití óra 40 -fillér. SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA '9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 . VIII. évfolyam 160. szám. Szombat, augusztus 2. a hazafi. Valamikor, a háború alatt majdnem általános divattá fejlődött Szegeden a névtelen feljelen­tés furcsa őrülete. Egy másik korszakban, ha jól emlékszünk, szintén a háború alatt magá­nosok küldözgették egymáshoz jobb- ügyhöz méltó kedvteléssel a névtelen leveleket. A szer­kesztőségek minden idegszála be van állitva a névtelen levelekre. Bennünket nem lep meg a legörüietesebb vád, a legmegdöbbentőbb igaz­sag, amelyet rajtunk keresztül akarnak egymás fe­jéhez vagdosnia névtelenség kényelmes hadállásá­Dól. A címünkre adresszáít levelekben sokszor vagdosnak a mi fejünkhöz is vádakat és mi azokra, jól bevált újságírói szokás szerint, min­dig névvel felelünk. Most is mi beszélünk, a Delmagyarország, amikor egy egészen szerény tartalmú, rosszul és laposan megstilizált zárt levelezőlapnak válaszolunk, amely arra kér föl bennünket, hogy szíveskedjünk lapunkat haza­fias szellemben irányítani. A legtöbb névtelen levélre, amelynek írója nemcsak a nyilvános­ság, hanem mi előttünk is anonim akar ma­radni, szerkesztői üzenetben sem szoktunk vá­laszolni. De ez a fölszólitás, amely az' emiitett levelezőlapon érkezett hozzánk, jó alkalom ne­künk arra, hogy a hazafiságról vallott vélemé­nyünket ismét kifejtsük és megtegyük azt, ami nem szokásunk, kijelentjük, hogy mi igenis nemcsak szíveskedni fogunk, hanem eddig is szíveskedtünk lapunkat hazafias szellemben irányítani. Most, amikor állítólag uj honfoglalásra in­dulnak és mi szeretnők hinni, hogy így van, különösen jó lesz tisztázni a hazafiság fogalmát. Hazafi-e például az, aki veri a mellét, hogy ő kitűnő magyar, vérét áldozná ezért az országért, de közügyekre soha nem áldozott anyagi vi­szonyaihoz mérten és csak egy szentsége volt; bármi történjék: minél többet keresni.'Hazafi-e az, aki dologtalan és here és hazafi-e az, aki olyan politikát inaugurál vag;' támogat, amely a rend és életbiztonság visszaállítása és meg­szilárdítása helyett kiélesiti az osztályok közötti ellentétet és állandósítja a belső forrongást, elégedetlenséget, elkedvetlenedést és elkesere­dést? Hazafi-e az, aki egy demokratikus és becsületesen liberális politika helyett ebben az elmaradt országban erősíteni akarja a reakciós áramlatokat? Hazafi-e az, aki felekezeti villon­gásokat támaszt és hazafi-e az, aki nem akar hozzájárulni ahhoz, hogy a kizárólag munká­jukból élő osztályok boldogulásának előfeltéte­lei a leggyorsabban és a legbecsületesebben megteremtessenek? Hazafi-e az, aki kiváltsá­gokra, igazságtalanságra, mellőzésekre, arány­talanságokra akarja felépíteni ebben az ország­ban a rendet, ami persze csak látszólagos le­het és ismét össze fog omlani az eiső gyönge megmozdulásra, < amikor hatalmas erejükkel U]bó! életjelt adhatnak majd az elnyomottak ?j igenis, hazafiak vagyunk, sőt mi vagyunk a liazafiak, mi es a veíünk azonos elveket vallók, mert olyan célokért harcolunk, amelyek bizto­sítani tudják az ország fennállását, megerősö­dését és boldogulását. Jelszavaktól, amelyek annyit ártottak ennek a szerencsétlen ország­nak, nem hagyjuk magunkat vezettetni. A ha­zafiság fogalmát nemes tartalommal kell meg­tölteni. fHazaáruló mindenki, aki lejárt ideoló­giákkal kísérletezik és a hazafiasság cégére alatt olyan célokért küzd, amelyek nem illeszt­hetők bele abba az egyedül becsületes pro­gramba, hogy a hazának minden polgára egyenlő jogu.ÍA haza áídó kezet ki kell ter­jeszteni mindenkire. Jólétet, nyugalmat, bol­dogságot, felvirágzást, gyarapodást és derűs megelégedettséget akarunk e népnek és ez or­szágnak, de tudjuk, hogy az csak nehéz harc árán vezet az ut. során le keli dönteni minden kiváltságot, a mely a középkor fekete emlékeztetője gyanánt ígéret földére E harcok i még megmaradt. Ne legyen a nagybirtok az ! állam kedvence, egyenlően és arányosan adóz­zunk és fogyasztási adók helyett progresszív alapon becsületes és igazságos bevételi forrá­sokról gondoskodjék az állam. Fel kell emelni a kispolgárt, a legteljesebb jóléthez és a poli­} tikai egyenjogúsághoz kel* juttatni a munkást. A koncok, váilveregetések es a könyöradomá­nyok ideje már rég lejárt. Hiába prédikálnak acídig egyenlőségről, amig meg nem teremtik minden ember boldogulásának egyenlő fel­tételeit. A szónak ebben az értelmében vagyunk mi hazafiak. Tudjuk, hogy vannak, akiknek ez a hazafiság nem tetszik. Mégis megmaradunk I amellett az elvünk mellett, hogy a haza nem hitbizomány, a haza iránt mindannyiunknak i vannak kötelességeink, senkinek sincs jogában azonbárj útját állni annak, hogy a haza telje­sítse velünk szemben azt a kötelességéi, a melyet, ha ők nincsenek, bizonyára teljesítene is. Az aradi isko] a román impérium alatt. A kereskedelmi és polgári iskolákban magyar marad a tanítás. (Saját Auósitónktól.) Mint ismeretes, Arad román impérium alá került, ami természetesen kihatással van az iskoiákra is. Az aradi magyar szülők körébe^• nagy a nyugtalanság és bizony­talanság, mert attól tartanak, hogy gyermekeik nem tudják majd folytatni tanulmányaikat. A szülők dr. Marsién Jusztin prefektushoz fordul­tak fölvilágositásért, aki a következő, részben megnyugtató kijelentésekor tette: — A gimnázium í—V. osztályában tényleg román lesz a tanítási nyelv. Meggyőződésem szerint a fiatal növendékek igen rövid idő alatt elsajátítják a román nyelvet és a különben is liberális szellemű tanítás lehetővé teszi, hogy závartalanul képezhessék magukat. A gyermekek könnyen tanulják a nyelveket, amit legjobban bizonyít az, hogy rendkívül sok aradmegyei­román íiu szokott beiratkozni a nagyszebeni szász gimnáziumba és néhány hónap alatt csaknem tökéletesen eísajátitotta a német nyel­vet, pedig.amikor odakerült, semmit se tudott németül. Egyébként pedig lehetővé tesszük, hogy azok, akik a gimnáziumban megkezdték tanulmányaikat, már az alsó osztályokban is magyarul folytathassák azt. Nagyszebenben megállapodás jött létre, hogy az aradi főreáliskola vál­tozatlanul megmarad, tehát a tanítási nyelv az /. osztály kivételével magyar marad és lehetővé válik, hogy latin tanár segélyével latinul is tanuljanak és gimnáziumi érettségit tegyenek. Kissé megnehezíti a kérdés megoldá­sát az, hogy a főreáliskolában és a gimnázium­ban összesen 8 tanár tette le az esküt, már pedig velük aligha lehet ellátni nyolc osztály oktatását. Hogy a későbben jelentkező tanárok­tól elfogadja-e az esküt a kormányzó-tanács, az ma még nem tudható. A kereskedelmi iskolákat és a köz­ségi polgári iskolákat nem veszi át a tornán állam és csak az esküt kívánja a tanároktól, azonban a tanitás to­vábbra is magyar marad. Egyébként az aradi elemi iskolai tanitók tudvalevőleg annak idején nem tették le az esküt, de utólag százhúszan jelentkeztek esküre. Az ügy jelenleg a nagyszebeni kormányzó­tanács előtt fekszik. ElsSrendtt javítóműhely! ékszerész Dugonics-tér 11. (Tisza Lajos-k örut sarok) A Brauswetter-cégnek 10 évig volt elsőrendű — szakmunkása. . ' 'Vjpg r- Ajánlja Precisions sveici óra és modern ékszer-raktárát. Törött a aranyai a legmagasabb napi árban vesz, vagy becserél. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom