Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-05 / 162. szám

— DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 19Í9 augusztus 5. dor, dr. Széli Gyula, Thomay József; dr. Qer­hauser József, Sévity Lázár, dr..jLów Immánuel, dr. «iec Az ügyvédi kamara ré'szér$.\ Dr. Végman Ferenc. Orvóéi tedtulei': Dr. Boros József. Újságírók Szabadszervezek: Sz. Szigethy Vilmos. Dugvnics-lársaság: Dr. Szalay József. Tisztviselők Otthona: Hauser R. Sándor, Bárdoss Béla. Városi törvényhatóság: Dr. Somogyi Szilveszter, Tascnler Endre. A munkás-szakszervezetek részére 10 hely föntartva. Keresztényszocialista szervezetek: Szabó Sándor, Schiitz Antal, Zöldi Sándor, j Katona Lajos, Peidl Imre. Sj III. Polgári pártok. Földmives- és kisgazdapárt: Harlikovics Mátyás (Kalocsa), őrgróf Palla­vicini Alfonz (Sándorfal va), Madarász Gyula ­(Kalocsa), Váradi Sándor (Dunapataj), Heéjj Imre, központi titkár, Gróf Béla (Kolozsvár), Schadl József központi titkár, Gulágyi Sándor. Függetlenségi és 48-as párt: Madarász József (Sárkereszíur), dr. Becsey Károly, dr. Papp Róbert, Bogya János, Sep­rényi Imre, Wagner Károly, Perczel Móric, Huczig Elemér (Budapest). A Nemzeti Egyesülés részéről: Jeszenszky Géza, Rakovszky Menyhért, dr. Eckhardt Tibor (Makó), Zombory Jenő (Sza­badka), Vermes Béla (Szabadka), Fáy Barna (Rimaszombat), Sevcsik István (Szabadka). A szocialista-párt részére nyolc hely fentartva. Keresztényszocialista-párt részéről: • Dr.. Aigner': Károly, Nagel Manó, Székessy-' Ferenc, gr. Csáicy Imre (Szepeshegy), dr. Boross Imre (Szombathely), Gosztonyi Jenő (Budapest), Pur.káa János (Kecskemét), Kaminszky Árpád (Sopron). Magy>ar Polgári Párt: Báró Nopcsa Elek, Szirmay József, Horváth Elemér (Kassa), Demeter Ernő (Miskolc), Pröhle Vilmos, Lányi Mór, Zsirkay János. Gróf Zichy Aladár: Meghatottan állok itt, — mondta — amidőn megköszönöm a kitüntétő bizalmat. Bármily szerény vagyok is, köteles­ségem a tisztséget elfogadni. A nemzeti gon­dola?, a nemzeti eszme és a nemzeti ujjászüle­tés reménye vezet bennünket. Szűnjék meg közöttünk — mondotta — a pártoskodás, min­den ellentét, széthúzás. Ne feledjük, hogy egy vergődő nemzetet ketl megmentenünk. Ez a kormány programja, ezéft kell támogatnunk. Mint tanácsadók leszünk segítségére nehéz munkájában. Tudtára kell adnunk az antant­nak, hogy a szegedi kormányt az az egész népre támaszkodó alakulat támogatja. Kérem a miniszterelnököt, hogy ebben az irányban tegye meg a lépéseket. Isten áldását kérem működé­sűnkre. (Éljenzés.) Székesi Lajos javasolja, hogy az alelnökök közé válasszák be Hencz Károjyt is. Hencz el­hárítja magától a megtiszteltetést, mert — úgy­mond — az előkészítő-bizottság oly öntudato­sán járt el a Nemzeti Bizottmány megalakításá­nál, hogy azon szerinte változtatni nem szabad. Nem személyi szempontok az irányadók, ha­nem az egyetértés, az összetartás és a cél. (Helyeslés.) Az elnök ezután kimondotta, a Nemzeti Bi­zottmány megalakulását. Korom Mihály: A magam részéről sajnálat­tal veszem tudomásul, hogy a szervezett mun­kásság nem foglalja el helyét a Nemzeti Bi­zottmányban. A legelső feladatnak azt tekintem, hogv a munkásokat megnyerjük. (Helyeslés.) Tudom, hogy erre nézve történtek próbálkozá­sok, de nem szabad feladni a reményt, hogy sikerül a megegyezés. Magam is földművelő, munkásember vágyók és tudom, hogy semmi sem történhetik "a munkáskezek támogatása nélkül. Ezek előrebocsátása után előterjeszti a következő határozati javaslatot: Határozati javaslat. Mai nap megalakult Szegeden a Magyar Nemzeti Bizottmány, amely egyharmad részben a régi magyar törvényhozás két házának Sze­geden időző tagjaiból, egyharrtiad részben az összes magyar politikai pártok kiküldötteiből és végül ugyancsak egyharmad részben az összes társadalmi szociális rétegek, összes felekezetek és külömböző érdekképviseletek megbizottaiból szerveződött. A Magyar Nemzeti Bizottmány első ülésében kimondja, hogy a Budapesten Kun Béla le­mondása után alakult Peidl-ié\e kormányt nem ismerheti el jogosultnak arra, hogy Magyaror­szágot képviselje, mert az nem az összes tár­sadalmi rétegekre és politikái pártokra, hanem csak egy kisebbségi pártra: a kommunistákkal egyesült nemzetközi szocialista-párt budapesti szakszervezeteire támaszkodik. Ez a párt pedig a föltínnVeiő Magyarorszá­gon csak a népnek egy kis töredékét képviseli és igy az ő kizárólagos politikai uralmát még rövid időre is csak terrorizmussal és az emberi szabadságok és polgárjogok elnyomása utján tarthatná fenn. Ezen állásfoglalásunkról az államokat értesitjük. Szeged, 1919 augusztus 4. egy magyar kor.ná. yra elsősorban sulyosodik: a belső béke helyreállítására és az ok nélkül egymás elien lázított szociális rétegek közt harmónia és szeretet megteremtésére. Egyszóval megállapítható tehát, hogy az egész Peidl-féle kormány csak a magyar nem­zet és a világ közvéleményének frivol megté­! vesztésére szánt alakulat. Nem fogadhatjuk el a Peidl-kormányt Ma­gyarország képvilőjeként már csak azért sem, mert nemzetközi jogalanyisága csak az állam­nak van, mivel pedig a kommunistákkal egye­sült nemzetköziek az állam fogalmát megta­gadják, a magyar államot ők nem is képvisel­hetik. Ebből természetszerűen következik, hogy a nemzetközi jogviszonylatokban is csakis a mi támogatásunkái alakított és arra támaszkodó szegedi magyar nemzeti kormány képviselheti Magyarországot. mányt, majd hosszasan fejtegette a jelenlegi helyzetet. Rámutatott arra, hogy a Peidl-féle kormány tulajdonképen leplezett kommunista alakulás, amit kiáltványa is tanusit. Ezzel szemben szükség van arra, hogy a nemzet­közi relációkba bekapcsolódjunk. Az a szerv, amely most alakult, alkalmasnak látszik erre, mert — mondotta a miniszterelnök — a sze­gedi közvéleményt bátran lehet az országos közvélemény megnyilatkozásának tekinteni. A Nemzeti Bizottmány, mint tanácsadó és ellenőrző szerv nagy segítségére lesz a kor­mánynak, de javasolja, hogy határozatokat ne hozzon, mert azoknak a mai körülmények közt alig lehet szankciója. Ezután igy folytatta: Á kormány — felelős­ségének tudatában — helyén marad és nem is távozik el addig, ami.-^ Budapesten oly kormány nem alakul, amely a mi kívánsá­gunknak és céljainknak megfelel és amelyre a nemzet képviseletét rá tehet bizni. Vagy mi leszünk azok, akik az önök bizalmából is átvegyük Budapesten a hatalmat, vagy csak azoknak adjuk át, akik alkalmasak arra, hogy nehéz helyzetéből kimenthessék az or­szágot. Addig, amig erre biztosítékunk nincs, amíg nyugodt bázisa nincs a kormányzásnak, mi nem hagyhatjuk el helyünket. (Éljenzés.)} Ezután a miniszterelnök sajnálattal állapította meg, hogy a munkásság képviselői nagyrészt hiányzanak az ülésről. Reméli és óhajtja, hogy a munkásság elfoglalja méltó helyét ott ahol az ország kormányzásáról van szó, bár tudja, hogy az utóbbi hónapok eseményei nagy elé­gedetlenséget szültek a szocialista-párttal szem­ben. A mult hibája volt, hogy a szervezett munkásságnak nem volt képviselete a parla­mentben és félő, hogy viszont a közelmúlt eseményei miatt a jövőben sem juthat majd j megfelelő szerephez, amit károsnak tartana áz országra nézve. Köszönetet mond az egész kor­mány nevében a bizalomért és kijelenti, hogy a határozati javaslat az antant államoknál való j publikálásra megteszi a lépéseket. (Helyeslés.) Ezután Pdlfi Dániel azt javasolta, hogy a rr.unkássá&nait nagyobb képviseletet biztosít­sanak a Nemzeti Bizottmányban, mert talán akkor részt fognak venni a Bizottmányban. Igen fontosnak tartja, hogy a munkásokkal megállapodás jöjjön létre. Jeszenszky Géza hasonló értelemben szólal fel. Eckhardt Vilmos felszólalása után gróf Zichy Aladár elnök megállapítja, hogy a Bizottmány összeállítása a legnagyobb körül­tekintéssel történt. Javasolja, hogy a szám­arányokon ne változtassanak, mert szerinte a munkásság képviselői azért nem jelentek meg, mert nem volt még idejük e nagyfontosságú kérdésben dönteni. A Nemzeti Bizottmány ezután a kérdés felett napirendre tért, majd megbizta az elnökséget az ügyrend kidolgozására. Végül az elnök ki­mondotta, hogy a legközelebbi ülést csütörtö­kön délután tartja a Nemzeti Bizottmány és ezzel az ülés véget ért. • ; \< összes érdekelt Korom Mihály/ Ezután Ábrahám Dezső minisztereinők emel­kedett szólásra. Megemlékezett a Károlyi Gyula-kormány megalakulásáról majd lemon­dásának körülményeiről. Kije'eníette, hogy jórészt azonos elvek alapján vállalták a kor­URANIA MAGY. TÜD. v SZÍNHÁZ. TELEFON 872. Kedden: ^ vampir. Társadalmi dráma 3 felvonásban. A főszerepben: LÍDIA BORELLI. - Ezt megelőzi: Rugjun ki a hámból. Vígjáték 3 felvonásban. cioaoások b, 7 és i¡2 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom