Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-05 / 162. szám

w ára 40 fillér, Szerkesztőség: i &LŐFiZEtEí>l ÁKA: Kiadóhivatal: aZcöED, KARÁSZ-UTCA 9. SZAK. égésit evi-<£ 06.— K negyedévre 24.— K SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAAV uietevre 48.— \ egy hónapra 8.— K —— A szerkesztőség telefonja : 305. Eü (ye.s srám á"3 40 fillér. A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 . '..••= VIII. évfolyam 162. szám. Kedd, augusztus 5. == fiiteles hirek A második népköztársaság első napja Budapesten.—A Népszava vasárnapi számából. Kezünkben van a budapesti Népszava vasárnapi, augusztus 3-iki száma. Barna papíron, 8 oldalon jelent meg, a rendes rovatokkal. Az első oldal első hasábján az uj minisztérium parancsait és rendeleteit közli. Haubrich hadügyminiszter parancsa szerint mindennemű és minden szinü zászlódiszités azonnal bevonandó, a középületekről is. További intézkedésig zászlók kitűzése iilos. A rendelet ellen vétőkkel a legszigorúbban fognak elbánni. Mindennemű csoportosulás és tüntető felvonulás tilos. Az utcán bárom embernél többnek sem menni, sem megállani nem szabad. Az összes falragaszokat el kell távolítani, kivéve természetesen a Hpubrich hadügyminiszter nevével vagy ellenjegyzésével ellátott uj parancsokat és rendeleteket. A vezércikk cime : Pusztulás után, épités előtt A Népszava történelmi szükségességnek tekinti a pro'efárállam megalkotását, mert különben a háborúban és forradalomban pusztulásnak indult ország a polgárság teljes szervezetlensége és a belső viszály folytán egészen elpusztult volna. A nemzetközi vonatkozások gyöngesége miatt nem maradhatott fönn a proletárállam. A termelés folytonosságát az adott helyzetben -csak ugy lehet tovább biztosítani, ha ezt a szervezett munkásság rendszerváltozás árán is vállalja, mert amint ezt az antant is nagyon helyesen megállapítottá, ezt a . föladatot ma más Magyarországon, mint a szervezett munkásság, teljesíteni nem tudja, nyugodt lélekkel nem is vállalhatja. Rend és nyugalom cjirifl második cikkében megállapítja a vasárnapi Népszava, hogy Budapest utcáin az öntudatos proletárság őrködik és aki a békét és nyugalmat megakarná zavarni, az a szervezett munkásság egész erejével találná magát szemben Szól ez a -cikk aprócseprő éretlen tüntetésekről á királyság és a fehér terror jelszavával. Lelkiismeretlen és felelőtlen elemek éljenzik itt-ott a királyt és követelik a fehér terrort. Egyébként — írja a Népszava — olyan példás rendben folyik a fővárosban az élet, mint a béke legveröfényesebb napjaiban. A közlekedés és a forgalom teljesen zavartalan, az utca képe majdnem normális, zavargásoknak semmi látható jele. Hivatalban az uj kormány cim alatt jelenti a Népszava, hogy az uj kormány szombaton átvette hivatalát és megkezdette nehéz és felelősségteljes munkáját. Garami Ernő még nem érkezeit Budapestre. Ágoston Péter, a magyar népköztársaság külügyminisztere nyilatkozik a helyzetről: Az antanttal feltétienül békét akarun : kötni,— mondja Ágoston Péter — a népköztársaság kormánya legelső feladatának tekinti a fegyverszünet azonnali megkötését és a vérontás megszüntetését. Az ellenségeskedést a román fronton <1lomanelli alezredes utasítása alapján szombaton délben a front egész hosszában már be is szüntették, azonkívül az antant határozott ígéretet tett arra, hogy az ellenforradalmi kormánnyal nem tárgyal és azzal semmi konnekszust fönn nem tart. A vidékről érkezett hirek szerint mindenütt rend és nyugalom van. A budapesti színházak rendesen játszanak, öt nagy színházban tartanak most is előadásokat. Vasárnap este a Budapesti Színházban Ibsen Népgyülölőjét adták. A sportesemények e napon elmaradtak. Irne ezek a legfontosabb és legérdekesebb dolgok, amelyeket a vasárnapi Népszava barna papirja hírül ad nekünk, akik kétség és remény között lessük és kapjuk a legkülömbözőbb híradásokat. \ Megalakult n Memzeti Bizottmány. (Saját tudósítónktól.) Hétfőn délután a városháza közgyűlési termében megalakult a Magyar Nemzeti Bizottmány, amelynek az a célja, hogy a szegedi kormánynak tanácsadó és ellenőrző szerve legyen. Az alakuló-ülésről a következő tudósításban számolunk be: Az ülés megnyitása előtt a kormány tagjai — élükön Ábrahám Dezső miniszterelnökkel — bevonultak a közgyűlési terembe. A megjelentek éljenzéssel és tapssal fogadták a kormányt. Ezután Reök Iván korelnök a következő beszéddel nyitötta meg az ülést: Tisztelt Uraim! Amidőn az előkészitQ-bizottság nevében és a magam részérői üdvözlöm Önöket, engedjék meg, hogy egészen röviden ismertessem azokat az okokat és" körülményeket, amelyek hazánk mai szerencsétlen állapota közepette, Szegeden, ebben a kis oázisban cselekvésre indították az idemenekült kiváló politikusokat és állampolgárokat. Ebben a helyzetben, amidőn az ország nélkülözi a nemzetgyűlést, a törvényhozás szervét, amely a kormányt ténykedésébén támogatná és annak a célnak elérésében, hogy a rend, közbiztonság és személybiztonság helyreálljon az országban, közreműködnek, szükség van arfa, hogy a kormánynak támogató és tanácsadó szerve alakuljon. A mai gyűlés összehívása hosszas tárgyalások eredménye. Ezeknek a tárgyalásoknak lelke gróf Zichy Aladár volt, - (Éljenzés és taps.) akinek működéséért, azt hiszem; hálás lesz az ország, j Ezeket a tanácskozásokat az a cél vezette, hogy provizórikusan megaiakitsunk egy.Nemzeti Bizottmányt; 'amely közreműködnék a közrend ' helyreállításában és támogatná a kormányt minden oly cselekedetében, amely az ország nehéz helyzetén javítani, a megélhetési viszonyokon könnyíteni van hivatva. (Helyeslés). Ezután a korelnök ismerteti a Nemzeti Bizottmány szervezetét, majd abban a reményben, hogy a Nemzeti Bizottmány működése áldásos lesz az országra és a szenvedő népre, javasolja, hogy- gróf Zichy Aladárt elnökké válaszszák. (Éljenzés.) Alelnöknek javasolja Kószó Istvánt, báró Solymossy Lajost, Vajas Jánosi, jegyzőknek Perczel Móricot, Horváth Eleket, Lippai Györgyöt és Heéjj Aurélt, háznagynak Múzsa Gyulát. (Helyeslég.) Ezután felkéri Bartos Jánost, olvassa fel az előkészítő-bizottság javaslatát. Bartos János előadja, hogy a Nemzeti Bizottmány három csoportból alakult. Kétharmad részben a régi magyar törvényhozás két házának Szegeden időző tagjaiból, egyharmad részben az összes magyar politikai pártok kiküldötteiből és egyharmad részben az összes társadalmi rétegek felekezetek és különböző érdekképviseletek megbizottaiból. A Nemzeti Bizottmány tagjai a következők: I. Az országgyűlés mindkét házának tar Gróf Zichy Aladár, dr. Bartos János, dr. Baross János, dr. Hentz Károly, dr. Pálfy József, dr. Kószó István, dr. Pál Alfréd, dr. Eck'hardt Vilmos, Kiss Ernő, Múzsa Gyula, dr. Ábrahám Dezső, Balla Aiadár, gróf Teleki Pál, báró Solymossy Lajos, dr. Kelemen Béla, Kun Béla, Hegyi Árpád, Barcgay Andor, Reök Iván, Gedeon Aladár, gróf Pálffy-Daun József, báró Solymossy Tibor, gróf Batthyány Gyula, Kállay Tamás, gróf.Wenckheim László, Szilágyi Lajos és báró Gerliczy Félix. A volt Károlyi Gyula-kormány tagjai közül: Dr. Fülöpp Béla, dr. Pálossy Dénes, gróf Károlyi Gyula, Kintzig János, Bartha Abel. ÍL Szegedi érdekeltségek: Földmivelök részéről: Dr. Bokor Pál, dr. Gerle Imre, Papp István, László Kálmán, Schütz Antal, Korom Mihály, Vajas József, Nyáry György, Barta Mihály, Zombori Ferenc, Vetró Lajos, Gárgyán Imre, Magyar Péter, ördög Vince, Tóth Imre. Kereskedelem és ipar: Wimmer Fülöp, Pálfy Dániel, Back Bernát. Ipartestület: Bozsó János, Körmendi Mátyás, Metzger Péter. Kereskedelmi"egyesületek: Schweiger Miksa, Valihora István. Vasutasok számára két hely fentartva. Hitközségek: Várhelyi József, dr. Zadravecz István, dr. Dobay Gyula, dr. Lippay György, Bereck Sán-