Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-29 / 181. szám

Szeged, 1919 augusztus 24. mánnyal „tárgyalni", amelyet egy szabadon választott nemzetgyűlés támogat. Ezek a szavak sok reményt ébresztettek Budapesten, azonban mi válik ezekből valóra ? Az a magyar nemzetgyűlés, amelyet a mi elveink szerint szabadon fognak megválasztani, az a magyar kormány, amely azt fogja hinni, hogy jogcímet tarthat a mi jóakaratunkra, jókedvvel fog-e elfogadni egy békeszerződést, amely — egy budapesti publicista legújabb számításai szerint — elveszi tőle területének 68 százalékai (Horvát-Szlavonország beleszámítása nélkül), lakosainak 60 százalékát, mezőségeinek 61 százalékát, állatállományának 66 százalékát, vasúthálózatának 62 százalékát és végű! erdőségeinek 79 százalékát ? Másrészről pedig, hogyan hagyjuk meg ezeket a gazdagságoknak, amikor azok már román, cseh-szlovák és joguszláv szövetségegeseink elismert tulajdona, akik már el is foglalták e'területeket ? Valószínű, hogy Magyarország ellent fog állni ilyen békeszerződésnek. Milyen módon nyilvánul meg azonban ez az ellentállás? Az aláírás egyszerű megtagadásában, talán József főherceg mintája szerint egy ujabb államcsínyben, vagy talán Kun Béla módszere szerint a bolsevizmus ujabb feltámasztásában ? Mindez, valószínűleg a körülményektől fog függeni, főleg pedig attól, hogy Németország milyen szerepet tudhat vagy akar játszani ebben a pillanatban. Mindenesetre, a szükséges elővigyázati intézkedéseket meg kell tennünk. A ruthének és tótok tiltakozása, A magyar ruthén-párt nevében küldöttség tisztelgett tegnap és ma dr. Kutkafalvij Miklós pártelnök vezetésével az antantmisszió budapesti fejénél, hogy tolmácsolja a magyarországi ruthén nép tiltakozását a cseh államhoz való bekebelezés ellen. A küldöttség rámutatott arra, hogy a Magyarország nyolc vármegyéje területén lakó hazai ruthénekre nézve — eltekintve az évszázados érzésbeli és kulturális egybeforradástól — tisztán materiális indokból is az egyedül helyes megoldás csak a Magyarországgal való kapcsolat lehet. A missziók előtt ugyanilyen érzelmű nyilatkozatot tett a magyarországi tótok kormányzótanácsának kiküldöttje is. HP ANÍ A MAGY.TUD. UrVíllllrT V SZÍNHÁZ. TF.I.F.FON 872. — 1 1 L Pénteken, szombaton és vasárnap. Nem repríz! <ét sláger! Két sláger! A fekete kakas. Vígjáték 3 felvonásban és zgy táncosnő kálváriája. >ráma 4 felvonásban Pőszereplő: Olga Deszmon. 1 1 L Előadások 6, '/, ö és 9 órakor. Vasárnap '/, 4, »/, 6, 7 és V, 9 órakor. Arany karikagyűrűket minden súlyban és fazonban 6 óra alaff kéSZheK. Specialista ízléses pecsét és brillíáns gyüríik készítésében. Mindennemű ékszert rajz vagy minta készítek, Gáspár feta Ferenc, Rölcsey-i. 2. Belarat közvetlen Golischal! hölgijfodrász mellett. 294 DÉLMAGYARORSZAG 29 A viílamos-vasut viteldijai. — Megint uj városi adó. — (Saját tudósítónktól.) A városi villamos-vasut arra kérte a tanácsot, hogy mjvel az anyagok megdrágultak és a személyzeti kiadások tetemesen megnövekedtek, engedje meg a viteldíjak felemelését. Az eddigi 30, 40 és 50 filléres jegyárak helyett 40 és 60 filléres árak megállapítását kéri, még pedig ugy, hogy a ketkilométeres legkisebb távolságokon 40, a kétkilométereseken tul 60 fillér legyen a viteldíj. A tanács, mielőtt ebben a kérdésben döntött volna, szakértőket küldött ki, még pedig Szíjgyártó tanárt és Kncjfel és Jekschitsch mérnököket. Mivel a villamos-vasut részvénytársaság arra hivatkozott, hogy három hónap óta ráfizet az üzemre, a szakértők legelőször azt tették vizsgálat tárgyává, hogy csakugyan ráfizetéssel dolgozott-e a vállalat. Megvizsgálták továbbá, hogy amennyiben a ráfizetés fönforog, szükséges-e a 40—60 filléres jegyár-megállapitás s ha ilyen emelés nem indokolt, mennyiben kell megállapítani az uj viteldijakat. A minuciózusán pontos szakértői munka | megállapította, hogy a ráfizetés tényleg fön-j forog, aminek oka a szénárak és a munkabérek emelkedése. A pályaföntartás költségeinek a részvénytársaság által történt kimutatását a szakértői vélemény túlzottnak véli, mert ámbár a kimutatás műszaki fölülvizsgálásával nem foglalkozhatott, a pályát a kimutatott költségekhez képest nem tarthatja elég rendezettnek. A háromhavi üzemi veszteség 142.895 korona, amiből végleges veszteség 115.691 korona. Ha a villamosvasúti társaság által kért viteldíjemelést megadnák, akkor 365 munkanapra 8 millió utast számítva, 3,120.000 korona volna a vállalat bevétele, amiből 42S.OOO korona volna a nyereség. Mivel a jelen viszonyok között a szakértők szerint tartalékokra nem szabad számítani, a nyereség nagy volna. A szakértők ezért minden távolságra egyféle viteldíjként 40 fillér megállapítását ajánlják, az átszállójegyek ára lenne 50 fillér. Így 2.920.000 korona bevétel után 231.000 korona volna a nyereség. Meg kell jegyezni, hogy a város minden személyjegy után adót számit, ami eddig minden személyjegy után 4 fillér volt. A tanács hosszas tanácskozás után abban állapodott meg, hogy az egységes távolsági viteldíj 50 fillér legyen, az átszálló-jegyek ára pedig 60 fillér, de a városi adófilléreket föl kell emelni. Ilyen irányban uj tárgyalással bizta m<ig a tanács dr. Szekerke tanácsnokot. A viteldíj emelésére vonatkozó engedély csak ideiglenes lesz és birmikor visszavonható, a villamosvasúti részvénytársasággal kötött szerződést nem érinti. Olasz árubevitel Magyarországba. Trieszt. (Laibachi Távirati Iroda.) Az olasz kereskedelmi minisztérium közlése szerint a délszláv-áliamba küldendő olasz árukat éppen ugy kell kezelni, mint a Német-Ausztriának szánt küldeményeket. Az olasz kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy ugyanilyen feltételekkel kezdjék meg ismét a Magyarországba való árukivitelt. Amerika hitelez Európának. Lyon. (Szikratávirat.) A Párisban megjelenő amerikai lapok közlik, hogy Hoower amerikai élelmezési biztos elvégzettnek tekinti feladatát, hogy Európáról gondoskodjék. Az amerikai élelmező-akció fióktelepeit feloszlatják és egykét hónapon belül liquidálják. A négy milliónyi hiányosan táplált európai gyermek élelmezését a télen át is folytatják. Hoower szerint azoknak az államoknak a további ellátása, amelyek nem tudják a nekik szükséges elelmiszert termelni, csupán hitel kérdése és ezért szükséges lesz, hogy az Egyesült-Államok hitelt adjon I nekik. 3 \ A szinházi helyárak. — Háromtagú bizottság vizsgálja meg az igazgató adatait. — (Saját tudósítónktól.) A szinházi helyárak fölemelésének kérdését épp olyan hosszas vitával tárgyalta csütörtöki ülésén is a tanács, mint az elmúlt alkalmakkor. Dr. Gaál Endre tanácsnok ismertette Almássy Endre színigazgató kérelmét, aki most már nem is ötven, hanem 80 százalékos helyáremelés megengedését kéri. Az igazgatónak — kimutatása szerint — 1,045.000 koronára emelkedtek a személyzeti kiadásai. Kimutatásában nagy növekedést tüntetnek föl a dologi kiadások is. A világításra 140.000, városi bérfizetésekre 36.000, adóra 20.000, fűtésre 24.000, ruhatárra 40.000, díszletekre és kellékekre 80.000 korona kiadást irányzott elő a színigazgató. Az összes kiadások végösszege 5,129.000 korona. Mivel a kiadások további növekvése várható, dr. Gaál Endre az igazgató kérelmét nem tartja méltánytalannak. Balogh Károly tanácsnok kijelenti», hogy a tanács most érdemileg nem hozhat határozatot. Alapos vizsgálat alá kell venni, hogy a költségelőirányzat reális-e. Nemcsak tanács és színigazgató van, hanem közönség is s amikor azt ismét megakarják terhelni, akkor anélkül, hogy az igazgató jogos igényeit érinteni akarnánk, meg kell állapítani, hogy mit lehet és mit szabad. Vég nélkül emelni nem lehet. Mivel a budapesti kormány a régi rendet állította vissza, meg kell hallgatni azoknak a véleményét is, akik tagjai voltak a szinügyi bizottságnak. A tanács foglalkozzék a dologgal alaposan, kiegészítve magát a régi bizottsági tagokkal, illetőleg azokkal, akik szakértők a színház dolgaiban. Részletes tárgyalást kiván. — Meg kívánom állapítani, mondotta, hogy a régi egységárak szerint mennyi volt az igazgató tényleges világítási kiadása s erre nézve a gázgyárral kell érintkezésbe lépni. Megkívánom állapítani az összes előadások számát, a pontos bevételeket, kiadásokat s akkor nem odavetett számokkal lesz dolgunk. Dr. Gaál Endre: Ezt két perc alatt el lehet intézni az előttem levő hiteles adatokból. Balogh Károly: Tévedés! Ezt nem lehet két perc alatt elintézni. Dr. Gaál Endre ; Hát itt van, odaadom a kimutatásokat, vizsgáld őket két óráig ! Balogh Károly: A tételek hitelességéről akarok meggyőződni. Dr. Gaál Endre: De hisz én utánna néztem ! Nálam vannak a szerződések, átvizsgáltam a könyveket, hát mi kell még? Balogh Károly: Nem kételkedem, hogy az előadó ur mindennek alaposan utána nézett, de engedje meg, hogy mi is utánna nézhessünk! Ismétlem, tételek szerint akarunk meggyőződést szerezni, hogy jogosak-e az igazgató ur igényei. Dr. Gaál Endre: Akkor eltárgyalhatunk egész napig! Balogh Károly: Hát tárgyalunk! Nem bánom, ha egész vasárnap tárgyalunk is! De még kiegészítem az indítványomat. Kiegészítem azzal, hogy egy városi közeg utólag is, ha már a helyáremelés ügyét elintéztük, ellenőrizze a színház bevételeit és kiadásait. Bokor Pál h. polgármester elfogadja Baloghnak azt az indítványát, hogy az igazgató adatainak helyességéről alapos meggyőződést kell szerezni, de a hatósági ellenőr kirendelésében az igazgató szabadságának korlátozását látná. Taschler Endre: Miért? Hisz az csak följegyezné a napi tényleges kiadásokat és bevételeket. Milyen jó volna, ha most ilyen adataink lennének! Dr. Somogyi Szilveszter polgármester végül azt ajánlotta, hogy az előadó dr. Gaál Endre tanácsnok és Scultéty Sándor főszámvevő vizsgálják fölül a színigazgató adatait és tegyenek jelentést a tanácsnak. Dr. Gaál Endre: Én már mindent megvizsgáltam, csak Balogh Károly tanácsnok ur kételkedik a jóhiszeműségemben. (Derültség.)