Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-29 / 181. szám

4 DBLMAGYARORSZAG Szeged, 1919 augusztus 29. tialogh Károly: Én nem kételkedem, de mint mondtam, én is szeretnék meggyőződést szerezni a kimutatások helyességéről s ezért kérem, hogy engem is vegyenek be a bizott­ságba. A tanács ehhez hozzájárul. Végfii Almássy Endre kért gyors döntést, mert, mint mondotta, ő most valósággal a levegőben lóg. Belvárosi Illatszertár. Kiss D. palota == Tóth Péterrel szemben. i^Iagyobb mennyiségben érke­•he3 zett: Valódi francia parfü­mök, Roger & Gallet és ffoubi­gant-féfe eredeti üvegekben és kimérve. Vera-Violetta, Mille f leurs Chypre, Fehér orgona, Rózsa centi floria, Akácia és az összes virág­illatokban és kompozíciókban. — Fogkefe, fogkrém. Roger & Gallet szappanok az összes illatokban. Szájvíz a legfinomabb! Elida szájvíz és hajpetrol. Borotvák és Gilettek. Manicür-készletek Íz­léses és elegáns kivitelben. É3=É*Í 4711-es Kölni viz. ,f > É RTESÍTEM nagyérdemű páciensei­met, hogy fogászati működésemet, amelyet anyaghiány miatt kénytelen voltam szüneteltetni, újból megkezdtem. BARTA ÁGOSTON FOGMÜTERME 305 . KKJYÓ-UTGA 1. o TELEFON 13-64. d* Briliánsokat, használt ékszereket, any és ezüst régiségeket igen MAGAS RBAN megvételre keresünk. 204 Fischer Testvérek KSS A békeszerződés a francia kamara előtt. Lyon. (Szikratávirat.) 'A francia kamara augusztus 26-án folytatta ülésszakát. A kamara elsősorban a békeszerződést fogja tárgyalni. Eddig huszonnégy képviselő jelentkezett szólásra. A szocializmusról ... Ma furcsa álmom volt. Láttam az uj Embert. Gyomor, lép, méh nélkül. Csak a sziv és az agy vánszorgott elém. Megsajnáltam a szegény szivet : könyörgött, ne hurcoljuk él tőle a lépet, hiszen ott termelődnek a vér vér­sejtjei és ha a lépet kilopjuk a testből, hát ő, a sziv piros életadó vér helyett vörös vérsejtek­nélküli káposztaléértékü folyadékot hajthat csak a szervekhez és a test borzalmas vérszegény­ségben rövidesen elpusztul. Azután tömegben jöttek elém méhnélküli asszonyok, kiknek pedig azelőtt „áldott volt méhüknek gyümölcse.1' És a kioperált „áldott" méh nem szülhetett többé embereket, — a világ örökre lehunyta szemét. A megálmodott, gyomor-, lép-, méhnélküli embertípus dr. Kovács József embere volt. Mert ugy-e az emberi szervezetben csak az agyra és szivre van szükség ? ! A többit kile­het operálni, de ugy, hogy az operáció fé­nyesen sikerül, ellenben a szegény Ember belepusztult. Sziv és lép nélkül, — drága anyák áldott méhe nélkül — ember-agyvelő a test legparányibb sejtje nélkül vánszorgó koldus csupán, aki alig várja, hogy megtört szemét le­zárhassa. Az élő társadalom sem lehet el egyik paránya nélkül. Beteg és közeli halálraítélt az a társadalom, amelyben gőgös büszkeséggel csak a sziv és az agy pöffeszkedik a fórumon és amelyből ügyetlen politikai doktorok a lépet, vesét, gyomrot, milliárd tagja közül alig észre­vehető egyetlen sejtet, akit néha Kisbürgözdi János parasztnak, máskor Kiss István nyom­dásznak, holnap dr. Kovács Józsefnek, vagy dr. Müller Vilmos orvosnak hívnak, kioperálni akarnának. A legantiszociálisabb gondolkozásra vall az évmilliók óta gyönyörű harmóniában lévő, leg­ragyogóbb pontossággal összemüködő emberi gépezetre ráfogni, hogy egyik vagy másik szerve „feleakkora" értékű. Nem mondaná meg Kovács dr., jelentkezett-e már nála, vagy bár­mely világhírű sebésznél egyetlen egészséges ember is, aki kérte volna, hogy lépét, gyomrát, veséjét, vagy ujjpercei közül akár egyetlent is elakart volna távolittatni csak azért, mert a szivénél „feleajkkora" értékűnek tartotta volna ? I Az egészséges társadalomban — és jól je­gyezzük meg, mindenkinek arra kell törekedni, hogy a társadalom vérkeringése, lélegzetvétele éppen ugy, mint az emberé, egészséges legyen, — mindenki egyenlő értékű. A háborúk azért születnek, mert vannak őrjöngő despoták, akik­nek még őrjöngőbb Machiavelli-tanácsosai folytonosan azt magyarázgatják, hogy a névtelen emberekből, Kisbürgözdi Jánosokból, dr. Ko­vács, dr. Müller orvosokból lehet bátran mil­liókat a pusztulásba dobni, hiszen ők nem egyebek, mint a társadalom dolgozó lépei, vergődő gyomrai, vérző fiukat szülő vérző méhei csupán. A háborús őrületeket azért nem is lehetett eddig a világból kiirtani, mert még mindig nem emelkedtünk föl az Egyenlőség szent oromzatára, — még mindig vannak, akik csak a koronás sziv és az agy előtt hajtanak tér­det, de nem látják, vagy nem akarják meglátni a föld porában nyomorgó embertömegeket, a megtépett szenvedőket, a drága küzködőket, — még mindig vannak, akik a koronás agy és koronás sziv jelszavával robotos milliók kezé­ből szeretnék kicsavarni a tőrtetés zászlaját, amelyre keresztfákon elvérzett, máglyákon el­égett, az inquisitorok vaskapcsaiba szorított vértanuk a mindent kiegyenlítő, mindent össze­forrasztó Emberszeretetet vésték bele. A Társadalomban, ebben a millió fejű, millió szivü, milliárd sejtü, de egyszerre egyet dob­banó embergépezetben egyetlen emberatom sincs kivetni való. Mindnyájunknak egyenlő joga van élni és nem türjük meg, hogy a háború öt­éves kinos gyötrelme után akadjon akár poli­tikai, akár testi doktor, aki üres sziveket, ha­talmi tébolyban tobzódó agyvelőket fölibénk, névtelen munkásmilliók fölé helyezzen, akik pe­dig verejtékező homlokunkkal és Istenem hány­szor kiserkedt vérünk csorgásával öntözzük a drága anyaföldet, ahonnan emberpalánták kel­nek és ahova a nagy Egyenlőség szent közös­ségében kifáradt emberpalánták megpihenni térnek. Dr. Müller Vilmos. H1RDETESEKET FELVESZ a DÉLMAGYARORSZÁG KIADÓHIVATALA. HÍREK 125 százalékos pótadó« Szeged város hatósága mindeddig sokszor igen nehéz viszonyok közt fön­tartotta a város háztartásának egyen­súlyát. Kiadásait bérföldeinek jövedel­méből, különféle javadalmakból s • fő­képpen az ötvenszázalékos pótadóból fedezte. A pótadó nagyon régóta 50 százalék. Ennek emelkedésétől féltek talán még álmukban is valamikor a városatyák. A pótadó-emelés valami szörnyű rémnek tetszett, amit minden erővel távol kellett tartani. S az igye­kezet nem volt eddig alaptalan. Szeged a magyar városok között legkevésbé terhelte polgárait pótadóval. De most azok a nagy válságok, amelyek még éppen nem értek véget, sőt talán növe­kedőben vannak, Szeged háztartásával is éreztetik a hatásukat. A város költ­ségvetése legfőbb tételeiben ez: Kiadás 15,423.117 korona Bevétel 11,819.793 korona Hiány 3,603.324 korona Scultéty Sándor városi főszemvevő a jövő héten terjeszti a költségvetést a tanács elé. Azt fogja javasolni, hogy a hiányt 126 százalékos pótadóval fedezzék. Az ötvenszázalékos pótadó, sajnos, nem elég, az uj pótadó egy és egynegyedszer akkora lesz, mint az államadó. — A nyugatmagyarországi gyárosok az elszakadás ellen. A Gyáriparosok Országos Szövetségének soproni fiókja, amelyhez Sopron város, Sopron és Moson vármegyék gyárai tar­toznak, tegnapi közgyűlésén megállapította, hogy Nyugatmagyarországon a legnagyobb rend és béke uralkodik s az osztrák, főként a bécsi sajtónak ezzel ellenkező hirei merő koholmányok és hazugságok. A Gyáriparosok Országos Szö­vetségének soproni fiókja változatlanul kitart régi álláspontja mellett, amely szerint törhetet­lenül ragaszkodik ahhoz a Magyarországhoz, amelynek az ottani gyáripar keletkezését és fönnállását köszönheti és amelynek kormánya részéről mindig csak jóindúlattal találkozott. Ausztriához csatlakozni pillanatig se kívánnak. — Neumann Frigyes meghalt. Berlinből jelentik: Neumann Frigyes, aki a kőzépeurópai gazdasági egységnek szóban és irodalmi téren egyik legismertebb propagálója volt, ma Dünemündében meghalt. Neumann a német demokrata-párt elnöke volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom