Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-20 / 149. szám

4 [;' S zeged, 1919 julius 19. DELMAGYARORSZAG 3 áruk felosztását a szakbizottságok fogják eszközölni és ugyanezek a szakbizottságok fogják az árakat és a tisztes kereskedői haszon megállapítása mellett előirni és azok betartását ellenőrizni a közönségnek és hatóságnak módjában lesz. A határozat elfogadása után Weiner Miksa az értekezletet bezárta. URANIA MAGY. TUD. v SZÍNHÁZ. TELEFON 872. Hétfőn és kedden: Közkívánatra az Hsíra filmgyár • legművészibb filmalkotása • Elljnor Elijn regényes játéka 5 felvonásban. — A főszerepekben: Maííliasovszkij Ilona és ¿ukács Pál. Előadások 5, 7 és 7s 9 órakor. Perényi volt államtitkár az ellenforradalomban. — Jegyzék az antant politikusaihoz. — (Saját tudósítónktól.) A budapesti, julius 24-iki ellenforradalomról sok részletet közöltek már a lapok. A mozgalomnak több tervezett, de fölfedezett előzője volt. Mikor most a statáriális bíróság foglalkozott az ellenforradalomban résztvettek pöreivel — amiről már közöltünk tudósítást — sok figyelemreméltó mozzanat került nyilvánosságra, amelyeket a budapesti lapok is közölnek. Julius 1 l-ére terveztek egy fölkelést, amelynek Péteri József szentandrási, menekült jegyző volt a kezdeményezője. A mozgalom vezetőjének Perényi Zsigmond volt belügyi államtitkárt szerették volna megnyerni, mert tudták róla, hogy összeköttetésben van az antant bécsi és budapesti misszióival. Értekezletet tartottak, amelyen Anka keresztényszocialista hírlapíró, keresztényszocialista kormányt és kirriéletlen fehér terrort javasolt a vörös terrorral szemben.. Perényi ezt nem fogadta el. Abban egyeztek meg, hogy jegyzéket intéznek az antanthoz, amelyben közbelépésre kérik föl. A jegyzék kidolgozására Krisztics Sándort, a fővárosi könyvtár volt igazgatóját bizták meg. Kriszticset elfogták, mielőtt a memorandumot átadhatta volna Perényinek. A memorandum cime ez volt:; „Jegyzék az antant politikusaihoz Magyarország jövendő politikai helyzeteiről." Tartalma a tanácskormány rendőrsége által megtaíált töredékek szerint kivonatban a következő: „Ha a szövetkezett hatalmak azt állitjálf, hogy a magyar nemzet maga irta elő sorsát, a bolsevizmus előmozdításával,és" vádelmezésével, hivatkozni kell válaszunkban arra a dillemára, amely előtt minden magyar állott. Az az általános vélemény, hogy Magyarországot földarabolják, tönkreteszik, balkanizálják és kiszolgáltatják törpe nemzeteknek. Annak oka, hogy Magyarország nagy tömegei miért nem döntik meg a bolsevizmust, egyszerűen az, hogy nagyon félnek az ország fölosztását követő gazdasági rabszolgaságtól. Hogy a bolsevizmus megdőljön, ahhoz szükséges elsősorban az is, hogy a közvélemény teljességgel meg legyen győződve arról, hogy a szövetkezett hatalmaknak nem szándéka az országot földarabolni s hogy a békeföltételek nem akadályozzák meg a magyar állam folytonosságát. A magyar nemzetet nem lehet megbüntetni a bolsevizmusért." A memorandum abban a véleményben kulminál, hogy Magyarországot az antant protektorátusa alá kell helyezni, az antantnak segíteni kell a nemzetet a bolsevizmus letörésében s erre a célra ugy erkölcsi, mint anyagi támogatást kell nyújtani. A későbbi, junius 24-iki fegyveres fölkelés előkészítésében Perényi Zsigmond nem vett részt, mert kijelentette, hogy egy polgári párt csak akkor tudná átvenni a hatalmat, ha külső erő állhatna rendelkezésére s a belső erő megnyerésénél szükségesnek tartotta azt, hogy a munkásság csatlakozzék a polgárság mellé. Ilyen irányban meg is indultak a tárgyalások s a piattform az volt. hogy a megalakítandó kormányban Garami Ernő is részt vegyen s az alakulás a kisgazdapárttal leendő együttműködésben felölelje az összes társadalmi rétegeket. Mint említettük, ezt a tervet a szovjetkormány detektivjei leleplezték, a 24-iki fegyveres fölkelés eseményei pedig annyira ismeretesek, hogy azokat újból elmondani szükségteleu. Titkos kamarilla. A Kollonicsok, a Mefternichek, a Bachok idejében voltak afféle titkos irodák, cabinet noirok, melyek a kormány megbízásából, vagy akár annak megkerülésével detektívszerepekel töltöttek be, kutatásokat eszközöltek, fekete tisztákat készítettek, politikai tekintetben gyanúsakat letartóztattak és az üldözések legválogatottabb módszereinek a kitaiásában kifogyhatatlanok voltak. A magyar történelemnek legszomorúbb korszakai voltak ezek az időszakok, szomorobbak a tatárpusztitásnál, mohácsi vésznél, torok hódoltságnái. Ez utóbbi eseményeket, mini a nyugati kuliura keleti védőbástyájának kellett, magunkra hagyatva, elszenvednünk, azonban a titkos kamariilák, a leggyalázatosabb osztrák politikának ezek a kipróbált eszközei, beletapostak a magyar nemzet önérzetébe. A boldogult Károlyi Gyula-kormány, melyben függetlenségi politikusok is résztveilek, annak a függetlenségi pártnak a tagjai, amely pártnak legfőbb programja hazánknak Ausztriától való függetlenítése volt, ez a kormány az Ausztriával való többszázados együttműködésünk idejéből az osztrák politikának ezt a leggyalázatosabb fegyverét- sajátította el. A magyar gyűlölettől elhalmozott ez a politikai fegver az első magyar nemzeti kormány idejében renaissance-át élte itt Szegeden s — nem tudjuk — talán éli még most is. Pedig az első magyar nemzeti kormánynak, mely kiáltványában oly szép elveket hirdetett, nem lett volna szabad ilyen eszközökkel élni. Ez a kormány proklamációjában ktjelenteíte, hogy politikai okokból senkivel szemben megtorlással élni nem fog. És mégis, — falán a kormány iudta nélkül? — működik iit Szegeden egy titkos kamarilla, vagy nevezzük akár fekete kéznek, mely épen politikai okokból egyesekkel szemben kutatásokat eszközöl, feljelentéseket tesz, letartóztat, sőt állami tisztviselőknél javadalmak letiltásáig merészkedik. Mindez hihetetlenül hangzik ugyebár? pedig valóság és ennél hihetetlenebb csak az, hogy a Károlyi Gyula-kormány nem tartotta szükségesnek belenyúlni a titkos kamarilla aktái közé és abszolúte nem érdeklődött, hogy kik garázdálkodnak az ő köpönyege mögött. íme egy esel. A Károlyi Gyula-kormány pénzügyminiszterének junius 7-én keli 21. számú rendeletével ruhasegéiyt engedélyezett a tisztviselőknek. A ruhasegéiyt a tisztviselők már hetekkel ezelőtt fel is vették, de az igazságügyi, közoktatásügyi, földmivelési és kereskedelmi tárca hatáskörébe tartozó több tisztviselőnek a ruhasegély kifizetését a pénzügyigazgató minden indokolás nélkül megtagadta, azzal a szóval, hogy le van tiltva. Hogy a letiltás kitől származik, sem a pénzügyigazgató, sem az igazságügyi, sem a közoktatásügyi, sem a földmivelési, sem a kereskedelmi minisztérium, sem a miniszterelnökség nem tudja. Már most hova forduljanak a háború és a fegyverszünet minden nyomorúságát végigszenvedett szegény tisztviselők, hogy az őket törvényesen megillető illetményekhez hozzájussanak? Az ujorman alakult Ábrahám-kormány figyelmét felhívjuk a titkos kamarilla üzelmeire és követeljük, hogy rántsa le a leplet a sötétben ólálkodókról. A megszállott területek közellátásának biztosítása. in. Cikkem e hó 9-én és 10-én megjelent I. és II. részében a román megszállás alatt álló területek termelési és közélelmezési ügyét tárgyaltuk. Lássuk, hogy mi a helyzet a szerbektől megszállott területeken? A rendelkezésemre álló békebeli statisztikák csupán megyék szerint részletezik Magyarország háboruelőtti területi és termelési adatait, ezért én is csak komplett vármegyék adatait állithatom be. A különbözet teljesen lényegtelen. Amilyen szabad terület maradt egy nagyrészt megszállott megyéből,, körülbelül ugyanannyi áll megszállás alatt a kisrészben megszállott szomszédos vármegyéből. Szerb megszállás alatt áll: O-km. lakossal 1. Horvát-Szlavonország, vagyis 42.541 2.620,000 2. Baranyavármegye • „ 5.177 351,000 3. Bács-Bodrogvármegye „ 10.362 810,000 4. Torontálvármegye „ 10.016 615,000 5. Temesvármegye „ 7.433 500.000 Ez összesen 75.529 4.866,000 E területek háboruelőtti gyenge-közepes átlagtermése, 100 métermázsákban, a kővetkező volt: búzában rozsban árpában zabban tengeriben Az 1-en 36.000 10.000 5.500 6.000 50.000 A 2-őn 10.000 2.000 2.000 2.400 7.500 A 3-on 33.000 1.200 3.900 12.000 45.000 A 4-en 45.000 900 2.500 3.800 45.000 Az 5-ön 27.000 1.100 1.500 2.800 28.000 Összterm. 151.000 15.200 15.400 27.000 175.500 Amint cikkem I. részében kifejtettem, ezen alapadatokból kikalkulálhatjuk az ezidén várható terméshozamokat. Ha ugyanis az előbb kimutatott átlagterméseket — tekintettel a parlagon maradt területekre — búzánál és rozsnál 20, a tavaszi terményeknél pedig 25 százalékkaí redukáljak, ugy megkapjuk az 1919. évi hozzávetőleges hozamokat. (A románoktól megszállott területeknél 30, illetve 35 százalékos redukciót számítottunk. Az eltérés indokolt, mert a szerbek által megszállt területeken kedvezőbb volt az időjárás és az őszi, valamint a tavaszi munkálatok idején lényegesen jobbak voltak a munkásviszonyok, mint máshol, ehhez járul az a körülmény is, hogy különösen tengerire igen kedvező az időjárás.) Így számítva, a szerbek által megszállott területeken kereken 12 millió q buza, 1.2 millió q rozs, 1.1 millió q árpa, 2 millió q zab és 13 millió q tengeri termés várható. Állapítsuk meg, hogy mi ezzel szemben a megszállott területek lakóinak tényleges szükséglete. A) Vetőmagokban. Normális évet számitva e területek vetőmagszükséglete búzából és rozsból együtt kereken 2.2 millió, árpából 0.3 millió, zabból a takarmánytermeléshez szükséges mennyiséggel együtt 0.8 millió, tengeriből, csalamádéval együtt 2 millió métermázsa. Emberi élelmezésre, állat-takarmányozásra és hizlalásra szükséges terménymennyiségek. Búzából és rozsból a háború folyamán megállapított fejkvótával (őstermelők részére havi 12 kg buza, mások részére 7.2 kg liszt = 9