Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-20 / 149. szám

[;' Szeged, 1919 julius 19. DELMAGYARORSZAG 3 kg buza) szemben — a tényleges szükséglet havonként átlag 15 kgra tehető, ami évenkint és fejenkint 180 kg fogyasztást jelent. A lakosság túlnyomó része, kereken mintegy 4.5 millió lélek, kizárólag buza- és rozslisztet fogyaszt, a többi főkép tengeri liszttel táplálkozik. A 4.5 millió fogyasztó egy évi szükséglete á 180 kg =8.1 millió métermázsa buza és rozs (együtt). Zabból és árpából lényeges feleslegre alig számíthatunk, mert a helyi szükséglet igen tetemes. A várható tengeri termésből 0.4 millió lélek táplálkozására kereken 08 millió métermázsa szükséglettel kell számolnunk. Állapítsuk meg, hogy milyen tengerimennyiség szükséges sertések hizlalására? Személyenkint az egy évi zsír- és szalonna-srükségletet 30 kgnak számithatjuk, ami felkerekítve 5 millió lakost számítva 1.5 millió métermázsa fehéráru (zsír és szalonna) szükségletet jelent. 1.5 millió métermázsa fehéráru termeléséhez, illetve megfelelő számú sertés teljes kihizlalásához 8 millió. métermázsa termény szükséges. Sertés előhizlalásához felhasználják a buzakorpát, árpát és az állomány egyrészének további hizlalásához az 1918. évi termésből megmaradt tengeri mennyiséget. Mindez kitehet 1 5 millió métermázsát. Az 1919. évi tengeri termésből sertéshizlaláshoz szükséges tehát 6.5 millió métermázsa. Az előbbi számitások figyelembevétele mellett megállapítható, hogy búzából mintegy 3 millió, tengeriből mintegy 3.7 millió métermázsa felesleg feltétlenül megmarad. Feltünhetik, hogy a megszálló csapatok ellátására nem számítottunk jelentékenyebb terménymennyiséget. Erre azonban nincs is szükség, mert elfogadtuk az 1910. évi népszámlálás adatait és nem számítottuk le a háborúban elesettek, valamint a megszállás elől menekültek számát sem. Szerbia termelési adatait feltüntető pontos statisztika nem áll rendelkezésünkre, köztudomású azonban, hogy a háború előtt igen jelentékeny gabona- és hizlaltsertés-exportjuk volt. Megállapíthatjuk ebből, hogy az anyaország bőségesen tudja lakóit élelmezni. Segítségre csupán Montenegró és Bosznia-Hercegovina részben ellátatlan lakossága szorul. Ha e két ország szükségletének fedezetére Szerbia a megszállott területekről 1 millió q búzát és 1 millió q tengerit kiszállít, ugy azok is bőven el lesznek látva. Ezzel kapcsolatban csak érinteni kívánom Szeged város kőzélelmezésének ügyét, önként merülhet fel az a gondolat, hogy a Szegedi Nemzetközi Bizottság intervenciójára a szerbek kész gabonát szállíthatnának Szeged városának, ami talán simább lebonyolítás lenne, mint a kijelölt területeken engedélyezett bevásárlás. Ha a város, a szerbektől megszállt területek minimális terményfeleslegének 8—10%-át, vagyis mintegy 20 ezer tonna búzát és sertéshizlalásra ugyanannyi tengerit megfelelő egységárak mellett megkaphatna, ugy Szeged közönségének liszt- és zsír ellátása biztosítva lenne. Meglehetősen ismerem a szerb hivatalos körök felfogását és tudom, hogy nincs az a logikus és méltányos kívánság, amelynek teljesítése elől elzárkóznának. Szerény véleményem szerint nem lenne célszerűtlen, ha ily irányban iníormációk szereztetnének be. Azt hiszem, hogy a kérdés pénzügyi része is megoldható Ezúttal ismételten meg kell említenem, hogy milyen állapotok uralkodnak a románok által megszállt területeken. Egyre súlyosabb és súlyosabb a lakosság helyzete. A megszálló csapatok összeszedik és elszállítják a gazdálkodók magántulajdonát képező gazdasági gépeket és felszereléseket. Minden állomáson megrakott hosszú vonatok állanak. A vagonokba gőzekék, cséplőgép-garnitúrák, vetőgépek, ekék, rosták, konkolyozók, kaszák, ásók, kapák, vasvillák, balták stb. ezerszámra vannak nagy összevisszaságban bedobálva. A haladó vonatokon száz és száz szarvasmarha, ló, sertés, juh stb. Az állomások előtt óriási kocsisoruk, telve berakásra váró mindenféle holmival. Csaknem minden községben leszerelték a malmok nagy részét és elszállítják a gépeket és berendezési tárgyakat. Ha ez tovább így tart, ugy a megszállt területek mezőgazdasági csődje elkerülhetetlen. Szántóink gazdasági eszközök és jós:'ág hiányában bevetetlenek maradnak. Azon kérdésre, hogy mindez miért történik? A románok sterotip válasza: „a németek is igy bántak el Romániával". Ugy tudjuk, hogy a németek Franciaország nyugati részén egész provinciákat tettek a földdel egyenlővé, a házaknak nyoma is alig van ott, de azért tőlünk nem visznek el semmit a franciák, hanem (Saját tudósítónktól.) Szombaton délután a menekült tisztviselők értekezletre jöttek össze a városháza közgyűlési termében, hogy szomorú sorsukról tanácskozzanak. Az értekezleten igen kevés számban jelentek meg a menekültek, akik, ugy látszik, már megunták a sok utánjárást és instanciázást. Dr. Fehér Róbert dévai menekült táblabíró nyitotta meg a gyűlést. Felhívta a jelenlevőket, adják elő panaszaikat és esetleg tegyenek javaslatot a segítés módjairól. A maga részéről indítványozza, hogy a menekülési ügyekkel megbízott Biró főmérnök mellé egy-két menekült tisztviselőt osszanak be, akik különösen a segélyezések elbírálása körül segítségére lennének neki. Biró főmérnök szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy ezidőszerint sem a kormány, sem a város nincsen abban a helyzetben, hogy a tisztviselőkön segíthessen, mert úgyszólván minden pénzforrás kiapadt. A bankok a betétekre sem adhatnak ki nagyobb összeget, még kevésbé a menekültek részére. A társadalom pedig szítén kimerült. A gyűjtési akció tehát alig biztatna eredménnyel. És ha még lett is volna remény, ezt is eltüntette egy közbejött váratlan körülmény. Pénteken ugyanis a nemzetközi élelmezési bizottság felszólítására a polgármester magához hívta a város tehetősebb polgárait. A megjelent polgárok előtt a francia parancsnokság képviseletében megjelent tiszt kijelentette, hogy tizenkét milliót kell összeadniok, hogy a Szegedre irányított élelmiszereket kifizethessék, és ide szállítsák. A polgárok — akiket váratlanul ért ez a felszólítás — gondolkodási időt kértek. Válszukat még nem adták meg. Bármint legyen is azonban, bizonyos, hogy ily körülmenyek közt a társadalom beavatkozására nincs kilátás. - Ehez járul még az a nehézség is, hogy a 36 millió kékpénzt a város és a bankok megbízottai nem tudják hazahozni, mert Szabadkán a pénzzel együtt letartóztatták őket és nem lehet tudni, mikor engedik őket útnak. (Nem bizonyos, hogy igy van. Szerk.) A helyzet tehát nagyon nehéz. Őszintén szólva, nekem semmi ideám nincs a r megoldásra. Ha valaki tud valamit, adja elő. Én, ami mődomban áll, mindent elkövetek a menekültek érdekében. A menekült tisztviselők a főmérnök vigasztalan felvilágosításai után tanácstalanul néztek össze. Nagysokára mégis felállott egy kalocsai menekült, aki azt javasolta, hogy akciót kell indítani anriak az érdekében, hogy a menekültek egyrésze elutazhasson Szegedről, esetleg vissza Szovjetmagyarországba. Sokan vannak — mondotta — akik igy segíteni tudnának magukon. A menekültek ezt a javaslatot ellentniondábevárják, hogy a károsultak a hadisarcból kártalanittassanak és nem teszik tőnkre a megszállott területek lakosságát. Gyors és erélyes intézkedésre van szükség, hogy ez az igazságtalan és tarthatatlan állapot megszűnjék. Halász S. Jól és olcsón dolgozik 289 Deák Kálmán kárpitos möhelye Lőw Lipót-utca 4. sz. (Valéria-térnél.) Kész dlvántjok, ottománok raktáron! Olcsó örak! sokkal fogadták. Biró főmérnök pedig kijelentette, hogy véleménye szerint alig lehet engedélyt kapni a demarkációs vonal átlépésére. Szovjetmagyarországba — csekély rendkívüli esetektől éltekintve — egyáltalán nem lehet jutni és az utóbbi időben nagy nehézségekbe ütközik az utazás a románok és szerbek által megszállva (ártott területekre is. Két másik felszólaló amellett érvelt ezután, hogy a menekült tisztviselők csak ugy tudnak magukon segiteni, ha belépnek a nemzeti hadseregbe. Más megoldás nincs — mondották. — Hát a nők ? — szóltak,közbe. Választ azonban nem kaptak. Dr. Fehér táblabíró megjegyezte, hogy azokon, akik nem léphetnek be a nemzeti hadseregbe, mégis kellene valahogyan segiteni. Talán küldöttség utján kellene megkérni a kormányt, hogy vállaljon garanciát a társadalom által előlegezendő összegekért. Biró főmérnök ezt ellenzi. A kormány, szerinte, külön kérés nélkül is hajlandó erre. Ázt sem helyesli, hogy melléje két tisztviselőt állítsanak. Elvégzi ö, amit lehet, egyedül is. Ha pedig tájékozódásra van szüksége, majd talál erre megfelelő embereket. A tisztviselők ebben megnyugodtak. Végül elhatározták, hogy kimutatást készítenek esedékes járandóságaikról. Talán valami csoda történik és mégis megkapják illetményeiket. A kormány elhatározta, hogy a menekült tisztviselők részére, egy konviktust állit fel, amely addig is ellátásban részesiti a hontalan tisztviselőket, amig a közszolgálatba beilleszthetők lesznek. — A népjóléti minisztérium a minisztertanácstól felhatalmazást kapott, hogy a menekültek segélyezése és ellátása érdekében szükséges teendőket kezdeményezze. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy ST'aiatt cipésxmQhelyf nyitottam. Rendeléseket és javitásokat iutánvos áron vállalok. 245 Tisztelettel LUSTEINER DEZSŐ. Ékszermunkát készítek megrendelésre ízlésesen rajz vagy minta szerint. Tört aranyat, brilliáns ékszert legmagasabb áron veszek. Gáspár (Growc) Ferenc, Kölcsey-u. Z.aNagy órajavltó műhely. Bejárat közvetlon Gotlschall hőlgíjfodráír mellett. 2<m Német hadifoglyok hazaszállítása Franciaországból. Zürich. Münchenből jelentik, hogy hét német hadifogolyszállitmány Franciaországból odaérkezett. A német hadifoglyok hazaszállítása most van folyamatban. (Le Journal julius 15.) SZENDE MIH/Uy URI DIVAT ÉS KONFEKCIO ÜZLETE FEHÉRNEMÜEK MÉRTÉK KELEMEN-UT(BA 12. SZ. 288 UTÁN IS KÉSZÜLNEK, s Menekültek eredménytelen gyűlése a városházán. — Minden pénzforrás kiapadt. — A városnak 12 milliót kell összeadni élelmicikkekre.