Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-14 / 108. szám

jpUl^.^aSKsuyV. Mra 30 fillér. SZEö£D, KAKASZ-utca S- szAm. A sserke&vfösé-a teteton|8.< 305, í LdFIZET£9S ÁRA; *«es* ívre 96 — iv negyedévre 24.— fe, " 'ws . , 48— K, wv hónapra Egyes szám ára 30 fillér. WíHSadéfeívaíaií A kfadAhhotsS seleforajs s 305. Szeged, IBIS Vili. évfolyam, 108, szám Szerda, május 14. Párisi újságok. A Journal desi Débats legutóbbi számában, végre, egy egész vezércikk, van rólunk, vagy, ha ugy tetszik, róluk', a budaipestiekrői. En Hongrie a . címe, valami Auguste Oauvain •írta, 'aki, innen messziről afféle fmaniaia vagy inkább párisi Kéri Pálnak 'tetszik. Nöm tudom, honnan nézte végig (Magyarországot M. Gauvain (akinek nevével Victor Hugó egy felejthetetlenül szép regényében! találkoztunk először), de annyi szent', hogy meglehetősen és alaposan, lenéz bennünket, mint orientális népet, amely ia háború előtt patriarkális, feudális és középkori voit (ebben van valami), most pedig, már mint Budapesten, bolsevik! operettet játszik. Szerinte Károlyi a faira festette a proSet'árdiiktaíura ördögiét, amelyet Lenin zsidó 'tanítványa, Beüt Kun (Párisban egészen, jól' yiegtanu iák a nevét) Budapesten megkísérelt megvalósítani, legelőször is kammunizálván a sziniháziakat. (Bizony S'zivesebben kommuriizálta volna a szemet, a vasat, a virágzó, a tulfej'lődötí iparvállalatokat, amelyek nincsenek). Budapestet .íudapestnek is nevezik, mondja tooimöly tréfával M. Gauvain, aki láthatólag Luegertől tanulta a 'magyarok ismeretét. Egyébként elismeri M. Gauvain, hogy a magyaroknak joguk van élni és megmaradni, természetesen, a biétkekontfeiremcia álfai megszabott határokon és keretieken bellii; és — immúnisán a kommunlzmusitól A négi Hongrie helyett egy pays Magyaré, ahogy finom udvariassággal kifejezi .magát a vezéreikkiró, aki biztosit bennünket teljes szimpátiájáról, ha megjavulunk, ha szépen, meJtaláf juk az illő helyünket Európa kelletén. M. Gauvain; szerint a magyar nép széles rétegei nem kívánják a proletárdiktatúrát, amél'yet Budapesten orosz mintáról' lemásoltak Lenini föntjelzett tanítványai, __sizerinite a magyar nép emiitett rétegei inkább egy katonai diktatúrát óhajtanak. A hirels mondást is idézi íM. Gauvain, még pedig francia hir lap irót ól szokatlan pontatlansággal, igy: Extra Hungária non est vita, Si est vita, non est ita. Hozzáteszi, hogy ezt inkább csak a magyar mágnások és egyéb urak (mondogatták és leginkább a XIX. század elejéig, mert azóta még Magyarországon is megváltozott a viliág és lassankint', a rossz választási törvények és! egyéb elnyomások folytán kifejlődött egv tekintélyes számú - mezei proletariátus. Mi csak annyit jegyzünk meg erre az érdekes és tanulságos vezércikkre, hogy extra praeposi'tio accusativust vonz és nem ablativnst, egyébként más tévedések is vannak Gauvain ur dolgozatában. Két forradaslomnak kellett leza.ilania egymás után, hogy ez a százesztendős Journal első helyen beszéljen rólunk! Hogy mit. édes Istenem, egyelőre elégedjünk meg vele, hogy egyáltalában 'beszél nek! A városi alkalmazottak szakszervezetik (Saját tudósítónktól.)-Közölte a Délmagyarország, hogy a városi alkalmazottak szakszervezetében mozgalom indult meg, a melynek propagálói azt indítványozták, hogy a váras tisztviselői és alkalmazottai lépjenek ki a szociálista pártból és politika mellőzésével tisztán gazdasági alapon szervezkedjenek. Aláírási iveket köröztek és az indítványt az aláírásokkal a szakszervezet vezetősége elé terjesztették. Kedden taggyűlést tartott a szakszervezet a városháza közgyűlési termében. Az 1400 tagot számláló szakszervezetből csak 117-en jelentek meg. Dr. Sehaffer Lajos elnök nyitotta meg a taggyűlést. Gracza János titkár bejelentette a vezetőségnek azt a szótöbbséggel hozott határozatát, ihcgy a szakszervezet tagjai lépjenek ki miniden politikái pártból!, töhát a szociálista pártból is és mint a városi tisztviselők és alkalmazottak szakszervezete csakis gazdasági alapom szervezkedjenek. Griiber András ezt az indítványt röviden megokolta azzal, hogy a tisztviselőknek niműs szükségük politizálásta. Kérte a taggyűlést, mondja ki a szakszervezet a feloszlását, küldjön ki bizottságot, amely az uj tisztikart kijelölje és megfelelő programot diolh gozzon ki. Geleta Ádám figyelmeztetett arra, hogy a múltbeli tanulságok szerint a gazdasági szervezkedés tehetetlen volt addig, amig be nem léptek a. szociáldemokrata pártba. Maga a gazdasági szervezkedés nem elég. Annak egyúttal politikai szervezkedésnek te kei! lennie. Indítványozza, hagy maradjanak meg a szociáldemokrata pártban. — Abban megmaHadnánk! — Most csak kommunista -párt van! — Nem vagyunk kommunisták! Papp Ferenc: Nincs kommunista párt, csak szociálista párt van, mert a kommunizmus állam-, vagv társadalmi fonna, amely minden szociálista párt végső célja. Geleta Ádám megismétli indítványát. Az elnök összegezi, hogy két indítvány van. Az egyik a vezetőségé, hogy lépjenek ki a szociálista pártiból, a másik Geietáé, hogy ne lépjenek ki. A nyilt szavazatok megszámlálása után jelenti az elnök, hoigy 81-en szavaztak a kilépés mellett 52-en ellene. Erre a jetlenvoltak egy része kivonult. Most hetes bizottságot választattak laiZ uj vezetőség jelölésére és az uj program ösz-i szeáliitására. £ Miután az elnök a gyűlést• bezárta, többen még a gyűlésteremben maradtak. Ezeket Gracza János fölhívta, hogy amennyiben az ötvenkét szavazó közül valók, akik me@ akarnak maradni a szakszervezetben!, jelentkezzenek vasárnap délelőtt 9 órakor az uj Munkásotthonban. Ö — úgymond — igenisí szükségesnek tartja a szociálista pártban való szervezkedést, mert csak annak ereje adhatja meg a gazdasági törekvésekhez szüksége;:. támogatást. Aki a szákszervezetben akar! maradni, az természetesen nem léphet be a csak gazdasági alapon szervezkedő egyesületbe. Mindenki cselekedjék tetszése szerint, senkit se kényszeritsenek, senkit se terronzáiljanak, hogy a szociálista pártban marad1-* jon. De a mult is azt igazolja, hogy csak a szociálista párt tud segíteni a kiselmbereken. Sajnos, tanult emberiek is sokaim vannak, akik nincsenek tisztában a szocializmussal. Ezért tanulni kell! Papp Ferenc szintén a szociálista párt mellett szólalt fel. Nekünk, — úgymond, —< fokozottabb munkára van szükségünk. Dolgozni .kell! Sajnos, a. múltban félreismerte sok városi alkalmazott 'is a szocializmust. Azt hitte, hoigy az mnunkátlanságot. a föliébbvalólc iránt való engedetlenséget jelent. Ez téves hit, amit ki. kell küszöbölni. O is kérte végül a vasárnapi', jmunlkáisotihonibeli gyűlésen vai# megjelenést. A Tisza apadása állandónak ígérkezik. - Intézkedések a vadvizek levezetésére, Horgos ármentesítésére. Jelentés a vészbizottság ülésén a védelmi müvekről. — (Saját tudósilónktól.) A Tisza vize Szegednél kedden délben leapadt 9.07 méternyire és remélhető, hogy az apadás most máitartós lesz, amit főképpen a Maros folyvást alacsonyabbra eső vízállásából következtetnek. A Tisza folyása most már kevés'bbé rohamos, amit kedvező jelnek tehet tekintem. A folyónak arról a részéről, amely közvettenül .a város mellett folyik, nem fenyegetett különben veszedelem. De az idén jelentkező szokatlanul! magy áradás mellett a környékbeli földekre veszedelmesek a vadvizek, árnémileg a Hármas Algyői Ármentesitő hatósága alá tartozó töltés, mert mérete már nem felel meg rendkivül. magas vizáülásoknak, aj melyek ha ritka kivételeik is, mégis bekövetkezhetnek, mint éppen az'idei abnormális pél-. da mutatja. Aggodalomra azonban azért nincsen ok, mert az apadás már állandó tendenciát mutat s különbén még az atcsonvabb •mindszent-algyői • töltés is megiitílélne nem kevesebb, mint 60 centiméternyi további áradásnak, amitől már igazán nem kell tartani. Az eddigi védelmi .munkálatokat a tranvizvédelmi tekintetből pedig kifogásolhatócki katonaság eddiijg i's jáőzékienyieri tárno-