Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-08 / 79. szám

Ara 30 fillér. Szerkesztőség: szeged, kArasz-utca a. szám. A azerkesztfiség fe!efon|a: 305. ELOFiZETESI ARA: égési ívre 96 — K. negyedévre 24 — K. fél-évre . . 48,— K. epvbímapra {>.— K. Egyes szám ára 30 fillér. Klaaóhtvatat: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SíOffi. A kiadóhivatal telefonja: 305. Szeged, 1919. VIII. évfolyam, 79. szám. Kedd, április 8. Nyoic nap alaff megejtik Szegeden a tanácsváíasztásokaf. - Végrehajtják Szegeden is a szocializálást, - A Munkástanács Dettre, Somogyi és Tabódy elvtársakat bízta meg a tanáesválasztásokig a város ügyeinek intézésével. (Saját tudósítónktól.) Hétfőn este végre konszolidálódtak a szegedi közállapotok. A 'Munkástanács, •mielőtt; feloszlatását kimondta volna, egyhangú határozattal dr. Dettre Jámos és dr. Somogyi Szilveszter elvtársakát! bizta meg továbbra is a város ügyeinek vitelével és a karhatalmi parancsnokot, Tabódy Zsolt elvtársat is megerősítette ebben a 'minőségében. Ez a direktórium, az ideiglenes intéző bizottsággal; egyetértésben fogja az ügyeket az egy hét múlva megejtendő tanácsválasztásokig, vezetni. A Munkástanács hétfő esti ülésén Ábrahám Mátyás elvtárs elnökölt. Ablaka Qyörgy elvtárs beszámolt félegyházas küldetésérői, majd fíródi Mihály elvtárs tett részletes jelentést budapesti útjáról. Közölte a Munkástanáccsal, hogy a belügyi népbiztosság Írásbeli meghatalmazása alapján felkéri a tanácsot a direktórium megválasztására, miután a népbiztosság véleménye szerint Kiskunfélegyházáról Szeged ügyeit iiMézni nem lehet. Javasolja, válasszon a Munkástanács egv jelölő bizottságot, amely a nyolc napon belül * megtartandó munkás-, katona- és földmivestanácsi választásokat előkésziti, indítványozza, hogy erősítse megi a Munkástanács Dettre, Somogyi és Tabódy elvtársakat jelenlegi pozíciójukban, a jelenlegi intézőbizottság; pedig maradjon meg a választásig. A Munkástanács Bródi elvtárs Indítványát egyhangúlag magáévá tette és a kandidáló bizottságba a kővetkezőket választotta te: Ábrahám Mátyás, Cseh imre, Kálmán József, Kerekes Mihály, Gracza János, Deli károly, Bródi Mihály. Az elvtársak kívánságára ezután dr. Dettre János szólalt tel. Beszámolt Charpier tábornokkal történt tanácskozásáról. Közölte, hogy a generális kijelentette, hogy politikával nem foglalkozik, csak a belső rend fent art é< sa a célja. Kijelentette Dettre elvtárs azt is, hogy a tanácskormány rendeleteit végrehajtja, a szocializálások 'tehát Szegeden is épp ugy megtörténnek, mint a fővárosban. Fürtös Sándor, Sulyok János, Bekő Jenő és Geleta Ádám elvtársak felszólalása után Ábrahám elvtárs felkérte a szakszervezetek vezetőit, hogy a szakszervezetek elnökvégének a névsorát a jelölő-bizottsághoz (Városháza, I. emelet 12.) minél előbb adj ék be, mire a Munkástanács ülése véget ért:. Smuts tábornok, akit az antant tudvalevőleg fontos diplomáciai megbízatással 'küldött hozzánk, április 4-én jegyzéket nyújtott át a magyar tanácsköztársaság kormányának. A tanácskormány a jegyzékre már válaszolt is. Alább egész terjedelmében közöljük mindkét jegyzéket. Nem helyi, ihanem országos jelentősége miatt ki kell emelni a magyar tanácsköztársaság kormányának jegyzékéből azt a részt, a mely szerint a semleges zónának azon részében, mely nemzetközi csapatokkal volna megszállandó, érvényben marad a matanáesköztáiisűság alkotmágyar országi nya. Természetes, mondja a jegyzék, hogy Szegeden és Aradon ennek megfelelően a tanácsköztársaság alkotmánya visszaállítandó. Az antant sokak hiu várakozása ellenére, nem lép fel fegyveresen a magyar tanácsköztársaság ellen. A most megindult tárgyalások több nagy és égetően fontos 'kérdést vannak 'hivatva tisztázni, még pe"dig sokkal inkább a békés meggyőzés fegyvereivel és a megértő méltányosság módfiz első jegyzékváltás az antant és a magyarországi tanácskormány között. - Szegeden a tanácsköztársaság alkotmánya visszaállítandó.- — ján, mint eddig. Ez a magyar tanácsköztársaság első nagy külpolitikai győzelme. A másik, hogy a- semleges zónának neve-, zett területen, aminő Szeged is, most már visszaállítják a tanácsköztársaság alkotmányát. Smuts tábornok jegyzéke. ! A Magyar Távirati Iroda jelenti; Smuts tábornok április 4-én a magyarországi tanács köztársaságnak a következő ajánlatott tette: 1. A magyar kormány hajlandó visszavonni minden magyar csapatot és fegyveres erőt a következő vonaltól nyugatra: A vonal három kilométerrel Makótól keletre elhagyja a Marost) és három kilométer-, rel keletre halad Tótkomlóstól és Békéstől, továbbá a berettyószenimártoui utkeresztezéstol, majd tizenöt kilométerrel Debrecentől! keletre húzódik és Debrecentől északkeletre fordulva egy Nagyecsedtől öt kilométerre! nyugatra fekvő ponton megy keresztül és a Szamos folyót Nagyecsedtől északra éri el. 2. Az összes román csapatok parancsot! kaptak, hogy jelenleg elfoglalt állásaikon tul ne nyomuljanak. 3. Az a terület, amely az 1. §-ban megjelölt vonal és a román hadsereg jelenlegi vonala közé esik, semleges zónának tekintendő és szövetséges haderőkkel, még pedig angol, írarpa, olasz és ha lehetséges, amerikai csapatokkal száliandó meg. 4. A magyar kormány elfogadja annak a katonai szerződésnek a feltételeit és ragaszkodik hozzájuk, amelyéi az előbbi, magyar kormány az antant és a vele szövetséges hatalmakkal 1918. november 13-án kötött, valamint elfogadja az 1918. november 3-án kötött fegyverszüneti feltételeit is és ragaszkodik hozzájuk. 5. Határozottan kimondatik, hogy a föntebb leirt demarkációs vonal nem gyakorol befolyást az 'esetleges béhefeltételekben megállapítandó teriiletrmdezésre. 6. Smuts tábornok ajánlani fogja a Paris,ban egybegyűlt nagyhatalmaknak, hogy Magyarország blokádját rögtöri szüntessék meg és léptessenek életbe könnyítéseket abból a célból, hogy az elsőrendű szükségleti cikkeknek, jelesen zsírnak és szénnek. Magyarországba való azonnali behozatata lehétövé váljék. 7. Smuts tábornok továbbá ajánlani fogja a Párásban egybegyűlt nagyhatalmaknak, hogy mielőtt Magyarország'politikai hátárait a békeszerződésben végleg megállapítanák, hívják meg a magyar kormány meghatalmazott képviselőit, adják elő álláspontjukat a határok kérdéséhen és minden ebből származó gazdasági kérdésben egv értekezleten, a melyet a .nagyhatalmak egy képviselőjének elnöklete alatt Csehszlovákország, Románia, Jugoszlávia és Német-Ausztria kép viselői vei tartanának. Budapest, 1919. április 5.