Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-05 / 77. szám

Ara 30 fillér. Szerkesztőség: sztoeu, KARASZ-UTCA 9- SZAfó. A szerkesztőség telefonta: 305. FLOFIZETÍSI AHA; ejjt-'HZ évre % — K. negyedévre 24 — K, 'éic-vre . . 48 — K. cr" hónapra Sí.— K, Egyes szám ára 30 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KAPASZ-UTCA S. SZAflt. A kiadóhivatal telefonja: 305. Szeged, Í9I9. Vili. évfolyam, 77. szám. Szombat, április 5. A dolgozók uralnia. a Az emberiség évezredek óta éli a ma­gántulajdon alapján berendezett állami és •társadalmi életet. Érthető tehát, ha a laikus és a legtöbb ember laikus, nem tudja meg­érteni, hogy hogyan lehet most olyan állami és társadalmi rendet csinálni, amelyben a magántulajdon nem szolgálhat a nagy több­ség, még pedig a termelő munkát végző több­ség leígázásának biztos eszközéül. Csodála­tos, hogy a történelemből azok sem tudnak semmit, akik, ha később nem is, legalább a középiskolákban tanulták. Innen van. hogv a polgári tulajdont az emberiség legvégső korá­ig fentartadnónak és fen mar adó nak hirdet­ték. Arról eyszerüen nem vettek tudomást, hogy a magántulajdon nem mindig volt pol­gári tulajdon, hogy a történelem megemlék­szik például a hűbéri tulajdonról és a római patrícius tulajdonjogáról is. Olyan tragikus sors, mint a polgári társadalmi rendet, egyik rendet sem érte. Nem is volt egyik sem oly <yalázatos és kizsákmányoló, mint a néhai nagytöke. Az ókori rabszolga, a középkori jobbágy sorsa folytatódott az újkort proletárban. Csakhogy a felszabadult proletár alapjáig tombolja le, amit a hűbéri társadalmi rend helyén a hóditó útjára Angliából indult nagy­töke épített. Mindaddig, amig magántőke van, lányos utópia marad a-dolgozók becsü­letes társadalmának megépítése. Ezért inja ki a szovjett-kormány a magántőkének még a magvát is. A vagyon megnyirbálásának elve lehet jóhiszemű, de csak nagyon kevés­sé hatékony eszköz arra, -hogv • a munkanél­küli jövedelmet kiküszöbölje. Amíg a pénzt fel lehet használni mások, sokak, nagyon so­kak kizsákmányolására, addig megmarad a mai termelési rend minden kiáltó visszássága és vérig sértő igazságtalansága. Pedig a megnyirbált vagyon, ha tovább termelhet, is­mét elkezdi zsírosodra, még pedig gyors •tempóban, hiszen továbbra is száz és ezer kérges munkáskéz táplálja, ajnározza. A dolgozók társadalmát kell megépíteni. Azt a társadalmat, amelynek alapját rakja le most a- magyar! tanácskormány. Terméí­szetesen nem ugy, ahogv egyes balga és va­gyonúkban megmaradni .kívánó polkártársak szeretnék. Ezek ugyanis azzal érvelnek, hogy ők is dolgoznak, ők is munkások.- sőt inkább munkások, mint a hetibérükből élő vagyonta­lan, munkaképtelen öregségükre keresett és nyugdíj nélkül maradó munkások, mert töb­bet dolgoztak. Arról is lehetne beszélni, hogy hasznos dologi-e a társadalomra az, amikor valakit a haszonlesés, a kapzsiság, vagv a knéyszerüség napi 12 14 órára görnyeszt a munka mellé. De azt-már, most szorosan ide tartozik, határozottan tagadnunk kell. hogy a milliomos, ha akármennyit dolgozott, csak a munkájával kereste meg a vagyonát. Na­gyon sokan dolgoztai mellette, legalább ugyanolyan robotban, -mint aminő-ben ő dol­gozott és ezek valamennyien neki kerestek. Ezek, kívülük bizonyos fokig az egész tár­sadalom összmunkája, alapozták, maid sok­szorozták megi a multimilliókíg a vagyono­kat. Közben ezek n munkások a legsivárabb életre voltak kárhoztatva. Legtöbbször egész­ségtelen, de mindig szűk lakásokban laktak. Élelmük sovány és alig tápláló volt. Két heti felmondással kitöltették őket az utcára. És törték és szenvedték a munkásélet minden többi bizonytalanságát, alacsonyrendüségét, sivárságát, tneddőséét és mellőzöttségét. Ma már tuíl vagyunk azon, hogy a mun­kásságot öntudatra kelljen ébreszteni. Miit den agitációnál jobban elvégezte azt a nagy­tőke, amelynek könyörtelensége az emberi­ség történetében példa nélküli. Mégis rá kell mutatnunk arra, talán észre térnek a dolgozó milliomosok, hogy a közismert munkássors­sal szemben a pompás lakások, a fényes es­télyek, a finom ruhák, a legjobb ügyvédek, a legkitűnőbb orvos-specialisták, a nagyszerű fürdők, az üdítő texl corpart, az előkelő ho­telok, a kényelmes szanatóriumok, a kitűnő színházak, az utazás gyönyörűségei, minden szép, hasznos, nyugalmas, erősítő és üdítő, amit drága pénzen lehetett megkapni a ki­múló szennyes társadalomban, kizárólag ne­kik jutott osztályrészül. És ez még a jobbik eset volt. Ha dolgozott a milliomos. De mit szóljunk a herékhez, akik dúskáltak, vagy dúskálhattak volna a jólétben és egész nap semmit sem dolgoztak? Akik csak a kupono­kat vágták, a házbért szedték, a kamatokat is kamatoztatták és élvezték annak a földnek a jövedelmét, amelyet mások verejtéke ter­mékenyített meg.? A dolgozók társadalmát keli megterem­teni. Amelyben nem megélhetési forrás má­sok kizsákmányolása vagv a dologtalanság. Aki dolgozni akar és tud, az előbb-utóbb be­leilleszkedik ebbe a társadalmi rendbe. Aki nem akar dolgozni vagy nem tud, az pusz­tuljon. Ez jut kifejezésre a tanácskormány második alapvető intézkedésében. Az egyik volt, amikor megállapította minden ember­nek munkáihoz való jogát és ezzel szemben az államnak azt a kötelességét, hogy gondos­kodjék azokról, akik dolgozni akarnak, de nem tudnak munkához jutni. A másk, ami­kor a .választási jog legelső feltételéül a tár­sadalom érdekében végizett hasznos munkát állapítja meg. Végre most, amikor minden más nemességet eltörölnek, igaz lesz, amiről annyit papoltunk: a munka nemesit. A K&rmáoyzöfanáes rendeletei. Szállodák, penziók, áruüzietek köztulajdonba vétele — Magánfelek követelései — A munkaügyi bíróságok. — A zálogtárgyak. — A munkaügyi bíróságok (XXVIII. szánni rend elet) Addig is, arnig az igazságügyi szervezet végleges átalakítása meg nem történik, a For­radalmi Kormányzótanács • a következőket rendeli: 1. §. A munkaügyi bíróságok ezentúl kizárólag két munkavállaló-ülnöknek közre­működésével járnak el, még pedig ott is, ahol eddig ülnökök nélkül működtek. A munkaügyi biróság elnöke szükség esetében olyan ülnö­köt is megidézhet, akinek az illető iigv nem tartozik a szakmája körébe. — 2. S. Fizetési meghagyás kibocsátásának helye nincs. Az érdemleges tárgyalást külön perfelvétel nél­kül a legsürgősebben, de legkésőbb . tizenöt napon belül meg kell tartani. — 3. S. A mun­kaügyi biróság: hivataléi köteles földeríteni a tényállást a szolgálati, szerződés létrejötte, a követelés fennállása és összege tekinteté­ben. Ez a szabály beismerés, elismerés, egyez­ség és mulasztás esetében is ál';. 4. S. A munkaügyi birc-ság határozatai ellen íelebb­vitelnek helye riincs. Azokban a perekben azonban, amelyekben a munkaügyi biróság a jelen rendelet életbelépte előtt már érdemle­ges ítéletet hozott, a felebbvitdre az eddigi szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felebbeztési biróság is kizárólag két munkavállaló-ülnök közreműködésével jár el, még pedig akkor is, ha az elsőfokú biróság ülnökök nélkül határozott. — 5. §. Ezt a ren­deletet az igazságügyi népbiztos hajtja vég­re. Budapest, 1919. április 2-án. A Forradalmi Kor m ányzótan ács. Magánfelek követelései az államtól {XXIX. szánni rerulelet) 1. §. Hatóságok magánfelek részére 1919. évi március hó 21ét megelőző időn belül ke­letkezett követeléseket csak az alább követ­kző módon utalványozhatnak. — 2. §, Az egyes népbiztosságoknál kiadmányozási, jog­gal felruházott tisztviselők kötelesek, mielőtt az utalványozás tekintetében az illetékes nép­biztos elé javaslatot terjesztenének, az ügyet felülvizsgálat végett az összes iratokkal az igazságügyi népbiztossághoz átküldeni. Ha az utalványozás halaszthatatlan sürgőssége miatt az előzetes közlés nem lehetséges, az utalvány kiadható, de az utalványozásról az igazságügyi népbiztost haladéktalanul értesí­teni kell. Ez az értesítés nem szükséges, ha az utalványozást valamely népbiztos szemé­lyesen adta ki. — 3. §. Az utalványozásig jog­gal lel ruházott egyéb hatóságok az 1. §-ban meghatározott követelések utalványozása előtt kötelesek az utalványozási javaslatot felülvizsgálat végett az igazságügyi népbiz­tossághoz az összes iratokkal együtt átkül­deni. — 4. §. Ezt a rendeletet nem kell alkal­mazni azokra a követelésekre, amelyek tíz­ezer koronát meg nemi haladnak, vagy sze­mélyes munkateljesítésen alapulnak. — 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép élet­be. Budapest. 1919. április- 2. — A Forradal­mi Kormányzótanács. A fogházörök a Vörlös Örségben XXX. számú rendelet) 1. §. A fogházőrök és más büntető inté­zetek őrszemélyzete a Vörös Őrségnek ki­j egészítő része. — 2. §. A fogházőrség az igazságügyi népbiztosság alá van rendelve, de addig is. amig a büntető intézetek igaz­gatása felől részletes rendelkezések nem tör­ténnek, a büntető intézet vezetőjének enge­delmességgel tartozik. — 3. A fogházon személyzet javadalmazása a Vörös őrséggel V

Next

/
Oldalképek
Tartalom