Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-05 / 77. szám

Ara 30 fillér. Szerkesztőség: sztoeu, KARASZ-UTCA 9- SZAfó. A szerkesztőség telefonta: 305. FLOFIZETÍSI AHA; ejjt-'HZ évre % — K. negyedévre 24 — K, 'éic-vre . . 48 — K. cr" hónapra Sí.— K, Egyes szám ára 30 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KAPASZ-UTCA S. SZAflt. A kiadóhivatal telefonja: 305. Szeged, Í9I9. Vili. évfolyam, 77. szám. Szombat, április 5. A dolgozók uralnia. a Az emberiség évezredek óta éli a magántulajdon alapján berendezett állami és •társadalmi életet. Érthető tehát, ha a laikus és a legtöbb ember laikus, nem tudja megérteni, hogy hogyan lehet most olyan állami és társadalmi rendet csinálni, amelyben a magántulajdon nem szolgálhat a nagy többség, még pedig a termelő munkát végző többség leígázásának biztos eszközéül. Csodálatos, hogy a történelemből azok sem tudnak semmit, akik, ha később nem is, legalább a középiskolákban tanulták. Innen van. hogv a polgári tulajdont az emberiség legvégső koráig fentartadnónak és fen mar adó nak hirdették. Arról eyszerüen nem vettek tudomást, hogy a magántulajdon nem mindig volt polgári tulajdon, hogy a történelem megemlékszik például a hűbéri tulajdonról és a római patrícius tulajdonjogáról is. Olyan tragikus sors, mint a polgári társadalmi rendet, egyik rendet sem érte. Nem is volt egyik sem oly <yalázatos és kizsákmányoló, mint a néhai nagytöke. Az ókori rabszolga, a középkori jobbágy sorsa folytatódott az újkort proletárban. Csakhogy a felszabadult proletár alapjáig tombolja le, amit a hűbéri társadalmi rend helyén a hóditó útjára Angliából indult nagytöke épített. Mindaddig, amig magántőke van, lányos utópia marad a-dolgozók becsületes társadalmának megépítése. Ezért inja ki a szovjett-kormány a magántőkének még a magvát is. A vagyon megnyirbálásának elve lehet jóhiszemű, de csak nagyon kevéssé hatékony eszköz arra, -hogv • a munkanélküli jövedelmet kiküszöbölje. Amíg a pénzt fel lehet használni mások, sokak, nagyon sokak kizsákmányolására, addig megmarad a mai termelési rend minden kiáltó visszássága és vérig sértő igazságtalansága. Pedig a megnyirbált vagyon, ha tovább termelhet, ismét elkezdi zsírosodra, még pedig gyors •tempóban, hiszen továbbra is száz és ezer kérges munkáskéz táplálja, ajnározza. A dolgozók társadalmát kell megépíteni. Azt a társadalmat, amelynek alapját rakja le most a- magyar! tanácskormány. Terméíszetesen nem ugy, ahogv egyes balga és vagyonúkban megmaradni .kívánó polkártársak szeretnék. Ezek ugyanis azzal érvelnek, hogy ők is dolgoznak, ők is munkások.- sőt inkább munkások, mint a hetibérükből élő vagyontalan, munkaképtelen öregségükre keresett és nyugdíj nélkül maradó munkások, mert többet dolgoztak. Arról is lehetne beszélni, hogy hasznos dologi-e a társadalomra az, amikor valakit a haszonlesés, a kapzsiság, vagv a knéyszerüség napi 12 14 órára görnyeszt a munka mellé. De azt-már, most szorosan ide tartozik, határozottan tagadnunk kell. hogy a milliomos, ha akármennyit dolgozott, csak a munkájával kereste meg a vagyonát. Nagyon sokan dolgoztai mellette, legalább ugyanolyan robotban, -mint aminő-ben ő dolgozott és ezek valamennyien neki kerestek. Ezek, kívülük bizonyos fokig az egész társadalom összmunkája, alapozták, maid sokszorozták megi a multimilliókíg a vagyonokat. Közben ezek n munkások a legsivárabb életre voltak kárhoztatva. Legtöbbször egészségtelen, de mindig szűk lakásokban laktak. Élelmük sovány és alig tápláló volt. Két heti felmondással kitöltették őket az utcára. És törték és szenvedték a munkásélet minden többi bizonytalanságát, alacsonyrendüségét, sivárságát, tneddőséét és mellőzöttségét. Ma már tuíl vagyunk azon, hogy a munkásságot öntudatra kelljen ébreszteni. Miit den agitációnál jobban elvégezte azt a nagytőke, amelynek könyörtelensége az emberiség történetében példa nélküli. Mégis rá kell mutatnunk arra, talán észre térnek a dolgozó milliomosok, hogy a közismert munkássorssal szemben a pompás lakások, a fényes estélyek, a finom ruhák, a legjobb ügyvédek, a legkitűnőbb orvos-specialisták, a nagyszerű fürdők, az üdítő texl corpart, az előkelő hotelok, a kényelmes szanatóriumok, a kitűnő színházak, az utazás gyönyörűségei, minden szép, hasznos, nyugalmas, erősítő és üdítő, amit drága pénzen lehetett megkapni a kimúló szennyes társadalomban, kizárólag nekik jutott osztályrészül. És ez még a jobbik eset volt. Ha dolgozott a milliomos. De mit szóljunk a herékhez, akik dúskáltak, vagy dúskálhattak volna a jólétben és egész nap semmit sem dolgoztak? Akik csak a kuponokat vágták, a házbért szedték, a kamatokat is kamatoztatták és élvezték annak a földnek a jövedelmét, amelyet mások verejtéke termékenyített meg.? A dolgozók társadalmát keli megteremteni. Amelyben nem megélhetési forrás mások kizsákmányolása vagv a dologtalanság. Aki dolgozni akar és tud, az előbb-utóbb beleilleszkedik ebbe a társadalmi rendbe. Aki nem akar dolgozni vagy nem tud, az pusztuljon. Ez jut kifejezésre a tanácskormány második alapvető intézkedésében. Az egyik volt, amikor megállapította minden embernek munkáihoz való jogát és ezzel szemben az államnak azt a kötelességét, hogy gondoskodjék azokról, akik dolgozni akarnak, de nem tudnak munkához jutni. A másk, amikor a .választási jog legelső feltételéül a társadalom érdekében végizett hasznos munkát állapítja meg. Végre most, amikor minden más nemességet eltörölnek, igaz lesz, amiről annyit papoltunk: a munka nemesit. A K&rmáoyzöfanáes rendeletei. Szállodák, penziók, áruüzietek köztulajdonba vétele — Magánfelek követelései — A munkaügyi bíróságok. — A zálogtárgyak. — A munkaügyi bíróságok (XXVIII. szánni rend elet) Addig is, arnig az igazságügyi szervezet végleges átalakítása meg nem történik, a Forradalmi Kormányzótanács • a következőket rendeli: 1. §. A munkaügyi bíróságok ezentúl kizárólag két munkavállaló-ülnöknek közreműködésével járnak el, még pedig ott is, ahol eddig ülnökök nélkül működtek. A munkaügyi biróság elnöke szükség esetében olyan ülnököt is megidézhet, akinek az illető iigv nem tartozik a szakmája körébe. — 2. S. Fizetési meghagyás kibocsátásának helye nincs. Az érdemleges tárgyalást külön perfelvétel nélkül a legsürgősebben, de legkésőbb . tizenöt napon belül meg kell tartani. — 3. S. A munkaügyi biróság: hivataléi köteles földeríteni a tényállást a szolgálati, szerződés létrejötte, a követelés fennállása és összege tekintetében. Ez a szabály beismerés, elismerés, egyezség és mulasztás esetében is ál';. 4. S. A munkaügyi birc-ság határozatai ellen íelebbvitelnek helye riincs. Azokban a perekben azonban, amelyekben a munkaügyi biróság a jelen rendelet életbelépte előtt már érdemleges ítéletet hozott, a felebbvitdre az eddigi szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felebbeztési biróság is kizárólag két munkavállaló-ülnök közreműködésével jár el, még pedig akkor is, ha az elsőfokú biróság ülnökök nélkül határozott. — 5. §. Ezt a rendeletet az igazságügyi népbiztos hajtja végre. Budapest, 1919. április 2-án. A Forradalmi Kor m ányzótan ács. Magánfelek követelései az államtól {XXIX. szánni rerulelet) 1. §. Hatóságok magánfelek részére 1919. évi március hó 21ét megelőző időn belül keletkezett követeléseket csak az alább követkző módon utalványozhatnak. — 2. §, Az egyes népbiztosságoknál kiadmányozási, joggal felruházott tisztviselők kötelesek, mielőtt az utalványozás tekintetében az illetékes népbiztos elé javaslatot terjesztenének, az ügyet felülvizsgálat végett az összes iratokkal az igazságügyi népbiztossághoz átküldeni. Ha az utalványozás halaszthatatlan sürgőssége miatt az előzetes közlés nem lehetséges, az utalvány kiadható, de az utalványozásról az igazságügyi népbiztost haladéktalanul értesíteni kell. Ez az értesítés nem szükséges, ha az utalványozást valamely népbiztos személyesen adta ki. — 3. §. Az utalványozásig joggal lel ruházott egyéb hatóságok az 1. §-ban meghatározott követelések utalványozása előtt kötelesek az utalványozási javaslatot felülvizsgálat végett az igazságügyi népbiztossághoz az összes iratokkal együtt átküldeni. — 4. §. Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni azokra a követelésekre, amelyek tízezer koronát meg nemi haladnak, vagy személyes munkateljesítésen alapulnak. — 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest. 1919. április- 2. — A Forradalmi Kormányzótanács. A fogházörök a Vörlös Örségben XXX. számú rendelet) 1. §. A fogházőrök és más büntető intézetek őrszemélyzete a Vörös Őrségnek kij egészítő része. — 2. §. A fogházőrség az igazságügyi népbiztosság alá van rendelve, de addig is. amig a büntető intézetek igazgatása felől részletes rendelkezések nem történnek, a büntető intézet vezetőjének engedelmességgel tartozik. — 3. A fogházon személyzet javadalmazása a Vörös őrséggel V