Délmagyarország, 1919. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1919-03-28 / 70. szám

—_ DÉLMAGYAiaORSZAö Szeged, 19ÍÍ). március 28. 1 Ezt a direktórium közölte a forradalmi kormányzótanáccsal, ahonnan azt az uta ;i tást kapta, hogy hagyja el a városi. Erre a direktórium tagjai automobilon elhagyták a várost s egy elvtársat biztak üteg azzal, liogy távozásuk okairól a közvé­leményt hívein tájékoztassa. Pénteken dél­előtt a szegedi munkásság vezetői tanácsko­zásra jöttek össze. Természetesen az a meg­győződés jutott kifejezésre, hogy a szegedi proletariátus mindvégig, rendületlenül hü marad eszményeihez, kitűzött szent céljához, bármilyen .sorsfordulat következzék is be. 'A tanácskozás alatt megjelent a városházán a francia katonai parancsnokság utasítására Tarján összekötő tiszt, aki elmondotta, bogy a parancsnok beszélni kiván a nép megbízott vezetőivel. Érne Fürtös Sándor, Olejnyik Jó­zsef és Lencz Géza a francia parancsnokság­ra mentek, ahol a következőket közölték ve­lük: A francia csapatok megszállják a. várost, a vasúti közlekedést egyelőre beszüntetik, a posta-, távirati és telefonforgalmat ideiglene­sen szintén megszakítják. A város közigazgatásába nem szólnak be­le akkorTTia annaK vuu^-oLyan férfjjnfy álla­miak', akikben a franciák jg megbíznak. Leg­szívesebben látnák a régi vezetőket, dr. Dett­re János kormánybiztost és dr. Somogyi Szilveszter polgármestert, amennyiben ehhez a nép iis hozzájárul. Dettrét és Somogyit délután két órára magához kérette a francia parancsnok. Kije­lentette még a megbízottaknak a parancsnok, (hogy a város lakossága teljesen nyugodt le­bet. Rendet kiván s a város békéjét a maga részéről tiszteletben tartja. A franciák sem­miféle támadásra, ágyúzásra nem készülnek, csak-a leszerelés sürgős végrehajtását kíván­ták. Mivel a város katonasága már hajnal­ban eltávozott, a francia, katonák a szegedi karhatalmi osztaggal együttesen tartják fönn a rendet és minden kísérletet, amely a rend megzavarására irányulna, a legszigorúbban megtorolnak. Délután dr. Dettre János és dr. Somogyi Szilveszter polgármester jártak a francia pa~, rancsnoknál, aki megismételte előttük azokat, amiket már a nép megbizottainak elmondott s fölkérte őket, liogy vállalják el a közigaz­gatás vezetését. Dettre és Somogyi azt vála­szolták, hogy a föladatra csakis abban az esetben vállalkoznak, amennyiben ahhoz a Diép, illetőleg annak képviselete: a Munkásta^ aiács is hozzájárul. A parancsnok kijelentet­te meg, hogy uj direktórium megalakításához nem adja hozzájárulását s amennyiben ah­hoz a .Munkástanács, mint a inép képviselete ragaszkodnék, a közigazgatást a franciák vennék át. Dr. Dettre János először a szociálista párt vezetőségének számolt be erről a külde­tésről. Kijelentette, bogy a tanácskormány­lioz, azokhoz az eszményekhez, amelyeket az egész magyar nép magáéivá tett, változatla­nad hü marad, egy lépést sem tesz visszafelé. de tekintettel arra, hogy i iási, életét kockáz­tató felelősséget vállal . .érára, kívánja a (munkásság teljes támogatását. Egyir.ga mem .intézkedik, hanem ugy, mint előbbi kor­mánybiztossága alatt, csakis a munkásság va­lamilyen képviseletére támaszkodva. De vi Bzomt arra sem vállalkozik, hogy csak szó­csöve, csupán exponense legyen egy ideigle­nes direktóriumnak, mert hiszen a felelős­ség az övé ugy a munkássággal, mint- a fran­ciákkal szemben. A .szociálista párt vezetősége hosszabb tanácskozás után Dettre elvtárs .bejelentését tudomásul vette azzal, liogy hasonló értelmű 1 javaslatot terjeszt a Munkástanács plénuma elé. A város hangulata. A forradalmi időben is egyike volt Sze­geden a legizgalmasabb, legmozgalmasabb napoknak március 27-ike. A városban hama­rosan híre terjedt annak, hogy a direktórium tagjai Szegedről eltávoztak. A legképtelenebb kombinációk keltek szárnyra ezzel a hírrel kapcsolatban. Ugyanaz a képe volt az utcák­nak, mint a proletárdiktatúra .megalakulása­kor. A legfélreesőbb utcákon is összeállt egy­egy kisebb embercsoport, amelynek tagjai izgatottam gesztikulálva vitatkoztak. De min­den ember arcán ott volt a bizonytalanság, a tájékozatlanság kérdőjele. Minden bírt fölkaptak, bogy aztán tovább adják. Sovány semmiség volt a hír, amely ki tudja, kimek találékony képzeletéből pattant ki, de aztán, amint szájról-szájra szállott, megbízott és lenge bizonytalanságát levetkőzve, nagyképű jól értesültség ruháját, a pozitív forrásból való származás előkelőségét öltötte magára A városháza és a .Munkásotthon előtt ál­landó volt az ácsorgás. Fönn a városházán folytonos a sürgés-forgás. A tanács ülést tar­tott, amelyen a közigazgatási folyó ügyeit akarták intézni. Ez persze nem igen sikerült ezúttal. A tanácsot is nagyobb dolog érde­kelte, mint amilyenek a közigazgatási napi apróságok: az, hogy kik lesznek a város uj vezetői, mi történik a várossal. A főispáni szobában a nép megbízottái tanácskoztak hosszasan. Az utcákon délben a legnagyobb volt az érdeklődők tolongása. Délután kettőkor jöt­tek le a főpostáról a tisztviselők, akiknek he­lyét a megszálló francia, katonák foglalták el egy időre. A később délután folyamán elcsöndesed­tek valamennyire az utcák, bogy aztán öt óra felé újból megnépesedjenek. Az újságo­kat falták, amelyek csütörtökön még megér­keztek Budapestről. Estefelé a helyi eserné­myekről is tájékozódva voltak már nagyjá­ból. Később megtudták a Munkástanács hatá­rozatát, amely szerint dr. Dettre János dr. Somogyi. Szilveszter állanak ismét a közigaz­gatás élére. Ez általában megnyugvást kel­tett. A közbiztonságot, a közrendet semmisem zavarta meg. A statárium érvényben van és este nem tanácsos engedély nélkül az utcá­kon járkálni, amelyeken különben is komor sötétség uralkodik s csak a francia s a mi őrjárataink cirkálnak. A Munkástanács ülése. A Munkástanács ülését kevéssel 7 óra után Olejnyik József nyitotta rneg. Beje len ­tette, hogy a direktórium felsőbb utasításra .elhagyta a váróit. A rendkívüli ülés össze­hivasára tehát azért volt szükség, hogy a Munkástanács a jelenlegi helyzetben határoz­zon.} Ismertieti az; velőzíményetót. Előadja, hogy a direktórium távollétében Zsűláay elvtárs vette át ideiglenesen az ügyek veze­tését, majd megjelent a városházán Tarján összekötő tiszt, ;aki közölte, hogy a francia parancsnokság tárgyalni kiván a munkásság bizalmi embereivel. Erre a jelenvoltak közül Olejnyik József, Ábrahám Mátyás és; Lencz Qéza vállalták ideiglenesen azt a feladatot, hogy tárgyalást kezdenek a francia parancs­noksággal, miután kijelentették, hogy addig, amig a Munkástanács véglegesen nem hatá­roz, garantálják a városban a rendet és a nyugalmat. A francia parancsnok előtt hang­súlyozták, hogy a proletrdiktatura alapján állanak és a szovjet-köztársaság kormányá­nak rendelkezéseit követik. (Éljenzés.) Délután 2 órakor Dettre János volt kor­mánybiztos, Somogyi Szilveszter volt polgár­mester és Temesváry Qéza volt főkapitány jelentek meg a francia parancsnokságon, akik szintén hangsúlyozták, hogy csak abban az esetben áll módjukban, vállalni a város ügyei­nek vezetését, ha működésűkben a proletár­diktatúra szellemében és a szovjet-köztársa­ság kormányának rendelkezései szerint jár­hatnak el. (Éljenzés és taps.) Most vissza­adják ideiglenes megbizatásukat és kérik a Munkástanácsot, hogy a helyzet komoly meg­fontolásával határozzon. Ligeti Jenő előadja, hogy a véletlen foly­tán ö is belesodródott az események intézé­sébe. Saját tapasztalatai alapján megerősíti Olejnyik bejelentéseit. Indítványozza, hogy miután Dettre János és Somogyi Szilveszter kijelentették, hogy a proletárdiktatúra alap­ján. állanak, a Munkástanács szentesítse a francia parancsnoksággal ideiglenesen kötött megállapodásokat és válasszon egy végrehaj­tó bizottságot a közigazgatás menetének el­lenőrzésére. Burwika Péter hasonló értelemben szó­lal fel, majd többen szóváteszik azt az alávaló merényletet, amelyet a proletárdiktatúra el­len polgári részről elkövettek. Bejelentik, hogy Pétrán százados volt az egyik árulója a proletárság ügyének. A Munkástanács felhá­borodással fogadta a bejelentést és elhatá­rozta, hogy a rendelkezésére álló minden esz­közzel meg foigja torolni az ilyen merény­leteket és megállapítja, hogy téves utón jár­nak azok, akik a "pillanatnyi helyzet után itélve szembe akarnak szállni a proletárság­gal. A Munkástanács ünnepélyesen tiltakozik minden árulás ellen és Petrán századost meg­vetésével sújtja. Majthényi László ezután 150 elvtársa ne­vében a megegyezés mellett szólal fel. Ma­jor Dezső, a sajtóügyi népbiztosság szegedi megbizottja éles szavakkal ostorozza a pro­letárság árulóit. Deli István felszólalása után Hollós József foglalt állást Dettre és Somo­gyi megbízatása mellett, majd Dettre János •ismertette a francia parancsnokkal folyta­tott tárgyalásokat. Kijelentette, hogy a proletáráiMa­tuna szellemében fog működni és ipar­kodni fog mindenbén eleget tenni a szovjet-köztársaság rendelkezéseinek. Csak akkor hajlandó vállalni a felelős­séggel teljes megbizatást, ha a Munkástanács támogatja. Érzi a felelősséget a történelem előtt. Nem fog letérni arról az útról, ame­lyet a proletárdiktatúra parancsa számára ki­jelöl. (Éljenzés és taps.) Sipos /ván, Fürtös Sándor, Bernát és 9 érdekébe ált szivarkapapirokat, szivarkahiivelyeket a M 111A A f| §7J H p t MÉDI PECIALITE hygienikus szivarkahüvely főraktá­lTllllUljll lilUvIi fában vásáf0lnL 2ig Szeged, Jókai-utca 11. szám. r,, • • • i«« • i Telefon 15—20. Eladás ugy nagyban, valamint kicsinyben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom