Délmagyarország, 1919. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1919-03-28 / 70. szám

Szeged, lf>19. március 38. DÉKVLAGYARORSZAG 3 Sulyok elvtársak szólaltak fel még, mire Olejnyik József berekesztette a vitát és elrendelte a szavazást. A Munkástanács kimondotta, hogy Dettre Jánost, Somogyi Szilvesztert és Temesváry Gézát a várás közigazgatásának élén támogatja és helybenhagyja a francia parancsnoksággal kötött megállapodásokat. Elhatározta még a Munkástanács, hogy pénteken reggel 8 órakor ujabb ütést tart, a melyen megválasztják a végrehajtő-bizottságot. Ezzel a nagyjelentőségű ülés véget ért. HIREK 000 — A posta, távíró és telefonforgalom korlátozása. A francia parancsnokság csütörtökön délután rövid időre beszüntette a helyközi telefonbeszélgetéseket. Későíbbi intézkedésre, a helyközi beszélgetés szabaddá vált. Interurbán-telefonálás azonban a csütörtöki napon tilos volt. Ezentúl bizonytalan ideig, Budapestre és Budapesten túlra fönmarad a telefonálási tilalom. Telhát a környék meg nem szállott községein és városain kivül beszélni lehet Kiskunfélegyházával, Kecskeméttel. A környék ímegszállatlan községein és városain kivül táviratot, levelet, •postacsomagot, pénzt sem lehet küldeni. Amig a tilalom érvényben marad, az újságok sem közölhetnek budapesti tetetemhireket. A Délmagyarország ezérú kénytelen jelen számában is nélkülözni a budapesti tudósítás hirttnyagát. v — Víx alezredes átutazott Szegeden. Csütörtökön délelőtt fél tiz órakor Vyx francia alezredes kíséretével Budapestről Szegedre érkezett. Az alezredes rövid ideig volt a városban és különvonaton a délelőtt folyamán elutazott Szeged-Rókus-ál1©másróI Szabadka felé. — Megalakult a bírák, ügyészek és jegyzők szakszervezete. Tegnap megalakult a szegedi ibirák, ügyészek és jegyzők szakszervezete- Elnök Péchy Aurél .törvényszéki biró, alelnök PoUner Kálmán táblabíró, titkár Dettre Pál ügyész, pénztáros Juhász István törvényszéki biró, ellenőr Mihály ff y István ügyészségi jegyző, szakszervezeti bizottsági itag Orosz Pál kúriai biró és Csillag Sándor járásbiró lett. A szakszervezet minden szombat délután 4 órakor ülésezik a törvényszék esküdtszéki termében. A tagok száma megközelíti a százat. — A Külföld tájékoztatása a szegedi eseményekről. Pár nap óta Szegeden tartózkodik Malter M. István, aki nagy svájci és lantantlupok képviseletében beutazta .Magyarország megszállt vidékeit, hogy személyesen szerzett tapasztalatai alapján tájékoztassa a világsajtót viszonyainkról. MüUer M. Istvánt az utóbbi napok rendkívüli "seményei hozták újra Szegedre, igy a müveit nyugat semlegesei, valamiint az antantországok közvetlen szemtanútól értesülnek majd a szegedi eseményeikről, ami a mostani helyzetben igön megnyugtató Szeged lakosságára. — Megszűnt az űzletvezetőségí direktórium. A Máv. igazgatósága intézkedésére a vidéki direktóriumok megszűntek. A szegedi üzletvezetőség ügyeinek vezetését ideiglenesen Hadán Károly osztályfőnök látja el. "^"Baíogh Károly ujabb szabad sága. Balogh Károly pénzügyi tanácsnok bárom havi szabadsága letelt. iGsütörtökön arra kérte a tanácsot, hogy mivel egészsége helyreállítása végett nagyobb pihenésre van szüksége, szabadságát hosszabbítsák meg. Osztályharc és forradalom Oroszországban. Irta : Bucharin Nikoláj. Fordította: Szamuely Tibor. II. Miklós idejében az uralkodó osztály, — a szó. eredeti értelmében — melv a kormányt kezében tartotta, a félig hűbéres nagybirtokosok osztálya volt. Ezek az urak nem maguk vezették gazdaságukat. Apáiktól és hűbérúri nagyapáiktól óriási birtokokat örököl vén, (rendelkeztek a földetlen, kifosztott parasztok fölött: bérbe adták uzsorabérekért Korzó Mozi R.-T. TElSER5N: ,9M9a,6: TEtL1E85N -85, j Vfiss sAndor< 11-85. • •• Pénteken, szombaton és vasárnap A legnagyszerűbb magyar film. Phönix [gyártmány. Az ezredes Herczeg Ferencz vígjátéka 4 felvonásban. Rendezte: Kertész Mihály. Főszereplők: Ldgosi Béla Kláry Loffő Szerémy Zoltán Csatay Janka Z. Molnár László Mály Gerő, Előadások vasár- és ünnepnapon fél 2, 3. fél 5, 6 és fél 8, köznapon fél 5, 6 és fél 8 óra G3ZELLA-TER. Telefonszám 608. F. hó 28. és 29-én pénteken és szombaton. A Sziv rejtelme müvészdráma 3 felvonásban. Szent kötelesség Nagyszerű életkép 3 felvonásban. Jegyek már válthatók. földjüket a földmivesszegénységneik s meghagyták iovábbra is rabszolgai függésében. A •nagybirtokosok az alsó parasztságot kis gazdaságokban nelyezték el s őket minden módon kifosztották. Ennek a jellegzetesen élősai osztály na* teljesen biztos, hatalmas bevételei voltak, bár a parasztság óriási földéhségét a foldbérek emelkedése állandóan jelezte. Ennek az osztálynak legfőbb törekvése az volt, hogy megtartsa szent jogát a földre. Belecsontosodott hiibérurasága meg sem engedte, hogy más legyen, mint szélső reakciós Joggal tartották II. Markovot e „bö'ények" elméleti emberének, ki a deresben s a kancsukában látta az orosz birodalom eszményi alapjait; az ő politikai agitátoruk volt Pariskievics, ki a hamisítatlan orosz útszéli 'káromkodást tette meg politikai zsargonjának. Ennek az osztálynak felső szervezetei — az államhatalmon kívül — az úgynevezett „egyesült főnemesek tanácskozásaira", az alsók pedig a (társadalom 'söpredékére, aiz. „orosz népszövetség" nyilvános házainak és teaházainak a közönségére támaszkodott. Előadások köznapokon d. u. fél 5, 6 és fél 8 vasárnap d. u. fél 2, 3, fél 5, 6 és fél 8 órakor. iZINHAZ MŰVÉSZET oooo A megváltás felé. — Bemutató előadás. — A megváltás idejének k,ellett elkövetkeznie, hogy az egyetlen szociális magyar színjáték, a Garami Ernő színpadi miivé, a szegedi szinházhain színre kerülhessen. A régi, avatag rendszer zárta el az útját ennek a darabnak és mindazoknak, amelyek szociális -igazságokat (hangoztattak. Cirógató mesékkel, ágyas históriákkal, a házasságtörések különféle fázisaival, szerelmi csalásokkal és kalamajkás operettekkel detektálták a közönséget, amelynek mindont megmutattak színpadi ímegvllágitásban, csak a valóságos életet nem, amely a nyirkos, szűk és egészségtelen munkás zugokban, pereg le, azt az életet, a moly a munkás nyomorral kapcsolatos, a melynek képét rajzolta rnog 'Gorkij az Éjjeli menedékhely-ben, Hauptmann A takácsokban és Garami Ernő A megváltás felé cimü színjátékában. Garami. Ernő első sorban publicista és újságíró, aki cikkeiben, minden Írásában a proletároknak az apostola és amikor drámai formával megpróbálkozott, a proletár nyomor képét festette, a proletárok érdekéién hallatta zengzetes szavát és a proletárok ügyét kívánta a megváltás felé terelni. Az a leroskasztó munkás nyomor, amit három felvonáson keresztül fest, nem túlozott, nem élezett, a múltnak a valósága, szomorú igazsága. Ez a valóság legyen is a múlté, a tegnapé, a mely lezáródott és amelyből keletkezett a mának, a jövendőnek a megváltása. A közönség figyelemmel, de még nem a kivánatos együttérzéssel kisérte a drámai képet. Még nem szokott hozzá, mert elzárták előle ezeket a, sötét, szomorú, de a valóságot feltüntető képeket. Szilágyi Aladár, Kertész Endre, László Tivadar, Zöldi Vilma és Uti Gizella szólaltatták meg a szociálista drámát. A közönség tapssal honorálta szereplésüket. — Előadás előtt Juhász Gyula tartott szabad előadást a szinház jövendő feladatáról, ostorozta bűneit a múltban, majd a szerző eddigi szociális munkásságáról mondott dicsérő éneket. Gondolatom, súlyos igazságok és mélységes emberlátások összessége képezi ték előadásának tartalmát, amelyet nagy tetszéssel fogadtak és élveztek a megértők . . . * Meer Margit zongoraművésznő hangversenye közbejött forgalmi akadályok miatt tudvalevőleg elmaradt. A hangversenyt kedden, április 1-én tartják meg. A megváltott Jegyek ekkor érvényesek.