Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-12 / 35. szám

Szerkesztőség: ~ SZEGED, HARASZ-IJTCA 9. SZA«. h szsrfeesxt&gég telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: égess évre 72- K. negyedévre 18.— K. félévre . 36.— K. ecv'hfmapra 6.— K. Egyes szám ára 24 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAffi. A kiadóhivatal telefonja: 305. Szeged, 1919, VIII évfolyam 35 &mm Szerda, február 12 Vendée. irta: jubász Gyula. . . . Miután a forradalom a királlyal végzett, az egyik; nyugati megyében királypárti ak, nemesek, papok és parasztok, előjogaikat és földjüket féltve, ellenforradalmi zendülést támasztottak a fiatal köztársaság ellen és a főváros ellen akarták fölvonultatná a népet. Ekkor a forradalom, vívmányainak megvédése végett a legerélyesebb rendszabályokhoz folyamodott . . . Kísértetiesen megismétlődnek a történelem eseményei, de legallább is ugy érezzük, hogy valami különös szerpentin utja van az emfberi haladásnak, amely a tisztább magaslatok felé kanyarogva, visszatér az elhagyott oldalra, ha egy ösvénnyel magasabban is. Valóban, az első mondatokba csak Vendéer kell gondolni Székesfehérvár és Parist Pest helyett, a Katonatanácsot a Konvent helyébe és meglátjuk a 17. század- 'vége és a 20. század eleje között lévő különbségen ful a megdöbbentő hasonlatosságot? A forradalom szereti és keresi a városokat, ahol a termékeny és robbanékony elégedetlenség bérkaszárnyái és torlaszai emelkednek. A legjobb forradalmár egész lényénél fogva az örökké izgékony és mozgékony intellektuális, a szent lázadás legbiztosabb csarnokai a hűvös és homályos könyvtárzugok, amelyekben lüktető aggyal éhes fiatatok Stirnert és Krapotkint olvassák, (füstös és lármás kávéházak, Pilvaxok és Astoriák, ahol kopott zsakettben és vizes poharak mellett a Humanitét és a Mát lapozzák idegesen és türelmetlenül. A francia forradalom történetének elején egy város van: Marseille és végig egy városon, Párison át húzódik a vörös fonál. A mi hires márciusi idusunk Pest ifjúságának tiltakozása az alvó vidék tunyasága, a kényelmes Pozsonv táblabirás lassúsága, megfontoltsága és meggondoltsága ellen. Az orosz forradalom tulajdonképpen és velejében Pétervár és Moszkva föltámadása az ázsiai lusta bánat és közöny, barbárság és kényuraság ellenében. A nagy, a végtelen orosz puszták még mélyen és halálosan aüudtak holt telkeik számlálatlan millióval együtt, maikor a szent Dosztojevszkij sirja fölött a szent Moszkva diákja, utcalánya, radaktora és nyomdászlegénye kezet fogtak a temetés estéjén és megfogadták, hogy valóra váltják azt. amit ez a halhatatlan orosz hirdetett, amiért bitó alá került, a holt házban szenvedett és hosszú, hosszú fehér éjszakákon végtelen ólombetűk légióját sorakoztatta. x Igen, a Város és a Forradalom testvérek, ők szeretik és megértik egymást. A Föld és a Város, hogy Dutka Ákos terminológiával éljek, még idegemil néznek egymásra, farkasszemet vetnek, kivált magyar tájon. A nyugati megye, a magyar Vendée, Székesfehérvár megmozdulását nem lehet és nem szabad lekicsinyelni. Tudnunk kelil, hogv nem csupán néháy de genere mágnás dolga ez, de a föld konzervatív népének tiltakozása is egyúttal, az uraság és főpapság egész nagy és kiterjedt cselédszemélyzetének, jobbágynépének, kasznárainaik és iródiákjamak reniten-ciója az uj dolgok, uj arcok, uj szentek, aij kohók diadala el'len. (Az ősi vármegyeház urai és szolgái kurjantották el magukat Székesfehérváron és ezt a kurjantást visszhan! gozzák ma sorsunk éjjelében Gyöngyösön, Nyíregyházán, Félegyházán, öreg magvar kúriák és tanyák csöndjében, azon az egész ugaron, amelyről Ady legszebb és legcsüggedtebb strófáit irta szive kiömlő vérével. A íorradalomnajk-a győzelmes magyar forradalomnak legnagyobb ellensége az a bizonyos józan konzervatizmus, amelyről annyi hízelgő hazugságot írtak össze az álnépiesek, irodalmunk villogó gatyásai, akik német limonádét és pomádét árultak, magyar Marittot Zola helyett, nagy bankosok és nagybirtokosok örömére. A magyar Vendée égető és nyilt sebe lesz a magyar forradalomnak. Megszervezni és fölvilágosítani a magyar parasztot, a magyar vidék népét, amelyet uri betyárság és uri huncutság rontott, vadított és idegenitett és amelyet eddig meglehetősen kifelejtett programjaiból a szociálizmus: mondom, a magyar parasztot megszervezni és fölvilágosítani: ezt kellett volna eddig tennie elsősorban a magyar politikának, de most az utolsó óra után. még mindig meg kelil próbálni mindent, amit lehet. Párisban, 1793-ban szuronyokkal és ágyukkal végezték el ezt a nemzeti munkát, ma, nálunk, hisszük és reméljük, hogy okosabb és békésebb argumentumokkal is meg lehet csinálni, hogy a magyar Vendéeből magyar Provence legyen! A tótok memoranduma ía magyar kormányhoz — Tiltakoznak a cseh imperializmus ellen. — Autonómiát kérnek. — €krtet választották a német birodalom elnökévé. Budapest, február 11. (A Délmagyarország tudositójától.) A felvidékről elmenekült lakosság, továbbá a csehek által megszállt területeken levő tót vármegyék kiküldöttei Budapesten jöttek össze. Ez alkalommal tiltakoztak az ellen, hogy a csehek és tótok nern hivatalos vezérei a tótok megkérdezése nélkül javaslatokat tegyenek, határozatokat hozzanak és intézkedjenek. Tiltakoznak az ellen, hogy a megszállás ürügye alatt véglegesnek látszó berendezkedéssel annektálni akarják Magyarország északi részét és hűségesküt vegyenek ki a felvidéki tót lakosságtól. A tótok tiltakozó memorandumát eljuttatják a tótokhoz és a semleges államokhoz. A küldöttség ma egy memorandumot adott át Berinkey Dénes miniszterelnöknek, aki megígérte, hogy a kormány a felhozott igazságtalanságok tárgyában interveniálni fog. A maga részéről örömest veszi tudomásul, hogy atót nép a magyar állam közösségében akai maradni. A kormány minden erkölcsi támogatást megad, hogy a felvidéki lakosság mozgalma sikerre vezessen. A küldöttség tagjai azután beszámoltak a felvidéki tótok hangulatáról. Véleményük szerint az éhségforradalom a felvidéken egész bizonyosan kitör, mert a csehek nemhogy nem engedik bevinni az élelmiszereket, hanem a meglévő csekély készleteket is elhurcolják. A tótság ezért el van határozva, hogy maga veszi kezébe sorsának intézését, még ha a konferencia máskép határozna is. A felvidéki küldöttek azután azt kérték, hogy a kormány állítson fel szláv minisztériumot, amelynek keretében létesítsen három kormányzóságot és pedig a keleti, Garammenti és nyugati kormányzóságot. Weimar, fébruár 11. Dr. Dávid elnök 3 óra 20 perckor megnyitotta az ülést. Nagyszámú beadványt olvasott fel, köztük a nemzetgyűlést üdvözlő feliratokat. Ezután a ház áttért a napirendre, a birodalmi elnök választására. Leadtak 379 szavazatot, ebből 51 érvénytelen, 328 érvényes. Ebért 277, Pozodovszky 49, Scheidemann és Erzberger 1—1 szavazatot kaptak. Az elnök kihirdette ezután, hogy a német birodalom elnökévé Ebért Frigyest választották meg, Weimar, február 11. Megválasztása után Ebért beszédet tartott, amelyben többek között ezeket mondotta: — Mindenekelőtt meleg köszönetet mondok elnökük barátságos szavaiért. A munkásnép gyermeke vagyok, aki a szociálizmus gondolatvilágában nőtt fel és származásomat és meggyőződésemet sohasem fogom megtagadni Senkitsem kényszeritünk arra, hogy tagja legyen a köztársaságnak, de nem türjlik azt sem, hogy erőszakosan szakítsák el tőle azokat, akik hozzája húznak. Kifelé és befelé a szabad önrendelkezési jogra alapítjuk államunkat, de a jog kedvéért sem tűrjük, hogy testvéreinket megfosszák a szabad választás jogától.